Csepel.info

Az áramárak uniós országok közötti rangsorában 2009 és 2011 első féléve között Magyarország az első helyen, majd a következő három félévben a második helyen volt, tehát nemzetközi összehasonlításban évek óta kiemelkedően magas volt a villamos energia ára. Tavaly az első félévben viszont a magyar lakossági fogyasztók az uniós országok között a nyolcadik legmagasabb árat fizették – áll a kiadványban.

Dobogóról a 13. helyre

Uniós összevetésben a háztartási gáz ára alapján Magyarország 2010 első félévétől 2011 végéig folyamatosan „dobogós” volt, 2013-ban viszont a 13. helyre került.

Az adatok szerint a hazai energiafogyasztás 2005 óta folyamatosan csökken. A 2013-ban felhasznált 945,0 petajoule energia 4,6 százalékkal kevesebb volt az előző évinél, ami nagyrészt a feldolgozóipar egyes ágazatainak visszaeső termelésével függött össze – derül ki a kiadványból. Az energiaigények fedezésére szolgáló források 37 százaléka hazai termelésből, 63 százaléka importból származott tavaly. A hazai termelés 5,4 százalékkal kevesebb volt, mint az előző évben, döntő részét, 41 százalékát az atomerőművi villamos energia adta.

Csökkent az energiaigény

Az energiaimport 2013-ban 3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a legnagyobb mennyiségben importált energiahordozók közül a kőolaj és kőolajtermékek behozatala 2,2 százalékkal nőtt, a 40 százalékos részarányt képviselő földgázé nem változott, a szén behozatala viszont 8,7 százalékkal csökkent.

Az elmúlt években a magyar gazdaság relatív energiaigénye csökkent, 2013-ban a gazdasági teljesítmény 1,1 százalékos emelkedése mellett 5,6 százalékos volt a mérséklődés. Ennek ellenére nemzetközi összehasonlításban a magyar gazdaság nagymértékben energiaigényes, 2012-ben egységnyi GDP termeléséhez csaknem kétszer annyi energiát kellett felhasználni, mint az uniós átlag – írja kiadványában a KSH.

Növekedés az unióban, folyamatos csökkenés hazánkban

Az Eurostat május második felében közölt adatai szerint a lakossági gázár egy százalékkal, az elektromos áram ára 2,8 százalékkal nőtt azEurópai Unióban (EU) 2013 második felében 2012 második feléhez képest.

Hazánkban a 2013 elején elindult lépések folytatásaként az idei háromlépcsős rezsicsökkentéssel elsőként a gáz lett olcsóbb: az ára április 1-jétől, keddtől 6,5 százalékkal mérséklődött. A harmadik rezsicsökkentés folytatásaként az áram ára szeptembertől további 5,7 százalékkal, a távhőé pedig októbertől 3,3 százalékkal csökken.

Lehetőséget jelent a rezsicsökkentés

Az alacsony rezsi biztonságos életet tesz lehetővé a családoknak, az olcsó energia pedig versenyképessé teszi az országot a befektetésekért folyó nemzetközi harcban – hangsúlyozta korábban Orbán Viktor kormányfő. Kormánya célja, hogy az energiaellátás Magyarországon legyen a legolcsóbb Európában – jelentette ki, megjegyezve, hogy ezzel nőhet a munkahelyek száma, megerősödhetnek a magyar vállalkozások, és további külföldi befektetések érkezhetnek.

A miniszterelnök még februárban közölte, hogy a rezsicsökkentés megvédésének egyik legfontosabb lépése az, hogy a kabinet létrehozza az első magyar nonprofit energiaszolgáltatót. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter május 14-ei bejelentése szerint a kormány elkezdi a nonprofit közműszolgáltatók kialakítását annak érdekében, hogy a lakossági rezsicsökkentés után megkezdődhessen az ipari rezsicsökkentés.

Továbblépnek

Nemcsak Brüsszelben, hanem Magyarországon is komoly támogatóik vannak az extraprofitjuk után rohanó cégeknek – mondta korábban a Magyarországnak küldött, a rezsicsökkentés visszavonására irányuló európai bizottsági javaslat kapcsán a fideszes Németh Szilárd. A kormány ennek ellenére megüzente Brüsszelnek, hogy a rezsicsökkentést gyorsan tovább kell vinni a szabadpiacra is.

Forrás: Mno