MNO
A négy MSZP-s európai parlamenti képviselő: Herczog Edit, Göncz Kinga, Tabajdi Csaba és Gurmai Zita
Tabajdi Csaba és Göncz Kinga szocialista európai parlamenti (EP-) képviselők javaslatára még 2011 nyarán mondta ki az EP, hogy a tényleges életfogytiglan miatt módosítani kellene a magyar alaptörvényt. Az MSZP-s politikusok így amellett szálltak síkra, hogy a súlyos életellenes bűncselekményt elkövetők enyhébb ítéletre számíthassanak, ha ügyük a bíróság elé kerül.
Magyar László oldalán – akit rablógyilkosságért 2009-ben ítéltek el tényleges életfogytiglanra – 2012 elején kapcsolódott be a Magyar Helsinki Bizottság az Európai Emberi Jogi Bíróságon (EJEB) zajló perbe. A mai napon marasztalta el az EJEB Magyarországot a tényleges – vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró – életfogytiglani szabadságvesztés-büntetés miatt.
Az Európa Tanács égisze alatt Strasbourgban működő Emberi Jogok Európai Bírósága kedden közzétett elsőfokú ítéletében elmarasztalta Magyarországot a tényleges – vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró – életfogytiglani szabadságvesztés-büntetés miatt.
A bíróság az emberölésért és rablásért elítélt Magyar László ügyében megállapította, hogy a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró ítélet megalázó bánásmódnak minősül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének előírásait.
Megkötözték, fenyegették, bántalmazták az időseket
Magyart 2009 decemberében ítélte el jogerősen a Debreceni Ítélőtábla rablógyilkosságért, mert az ítélet szerint társával – aki nem tényleges, de ugyancsak életfogytig tartó szabadságvesztést kapott – oly mértékben bántalmaztak két idős embert, hogy azok belehaltak a sérülésekbe. A jogerős döntés szerint a két elítélt mintegy harminc betörésben vett részt. A banda tagjai – akik szinte valamennyien csaknem tucatnyi alkalommal kerültek már szembe a törvénnyel – 2001 novembere és 2002 júliusa között főleg Kelet-Magyarországon törtek be általában egyedülálló, idős emberekhez, legtöbbször éjszaka.
Találomra, telefonkönyvből vagy a helyszín feltérképezése után választották ki a célpontokat. Megkötözték, fenyegették és bántalmazták a sértetteket, hogy mondják meg, hol tartják értékeiket. Dunaharasztiban egy 71 éves nő, Zircen pedig egy 84 éves nő halt bele a bántalmazásba. A betörők által okozott kár meghaladta a 15 millió forintot.
Az ítélőtábla két vádlottra mint különös visszaesőre életfogytig tartó fegyházbüntetést szabott ki emberölés, súlyos testi sértés és rablás miatt. A perben egy vádlottat 16 év fegyházbüntetésre ítéltek súlyos testi sértésért, rablásért és magánlaksértésért. Két vádlott 5-5 év, egy pedig 3 év börtönbüntetést kapott, egyikőjüket a bűnrészesség mellett kábítószerrel való visszaélés miatt is elmarasztalták. Három embert, aki felbujtóként, illetve hamisított iratok beszerzésével vett részt a rablássorozatban, pénzbüntetésre ítéltek.
2009-ben lépett a helsinki bizottság
A Magyar Helsinki Bizottság még 2009-ben beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab), azt kérve, hogy semmisítse meg a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását lehetővé tevő rendelkezéseket. Beadványukban hangsúlyozták: a társadalom védelme mint cél ezen intézmény nélkül is elérhető, a társadalomra veszélyességet ugyanis a feltételes szabadságra bocsátáskor a bíróság minden esetben vizsgálja, és harminc év múltán is dönthet úgy, hogy a szabadságvesztést fent kell tartani.
Emellett a tényleges életfogytiglan a büntetés-végrehajtásra is nagy terhet ró: nehéz, veszélyes és egyben rendkívül költséges feladat olyan rabok szakszerű őrzése, akiknek már nincs vesztenivalójuk. A beadványról azonban az Ab 2012. január 1-jéig nem határozott, így az eljárás megszűnt.
2011-ben támadtak a szocialisták, majd lépett a helsinki bizottság
Miután a magyar alaptörvényben rögzítve lett a tényleges életfogytiglan lehetősége, az EP-ben 2011 nyarán Tabajdi Csaba és Göncz Kinga (MSZP) európai parlamenti képviselők javaslatára a szocialista–liberális–zöld–kommunista többség kimondta, mivel az új magyar alaptörvény tartalmazza a tényleges életfogytiglani büntetés kiszabásának elvét, módosítani kellene az alkotmányt. Ez egyben azt jelentette, hogy a szocialisták azon a véleményen voltak, hogy az életellenes bűncselekményeket elkövetők lényegesen enyhébb ítéletre számíthassanak a tényleges életfogytiglani büntetés helyett.
Az EP-szavazást követően bő fél évvel a Magyar Helsinki Bizottság 2012 elején a strasbourgi bíróságtól azt kérte, hogy Magyar László oldalán bekapcsolódhasson az eljárásba, amelynek végén született meg a mostani elsőfokú ítélet, amely elmarasztalta hazánkat, a tényleges – vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró – életfogytiglani szabadságvesztés-büntetés miatt.
Forrás: MNO
Nocsak Nocsak.
Az elfajzott keresztények követelik a bűnbocsánat Végleges megtagadását?
Ne zavarjon senkit, hogy a strasbourgi bíróság nem arról hozott döntést, amit az
MNO ír! Az se zavarjon senkit, hogy az Európai Emberi Jogi Charta már létezett,
Amikor az Alaptörvényt összetákolták, tudniuk kellett, hogy ez problémás. /Ha nem
tudták, valószínűleg ők a problémások!/ A szocik erre hívták fel a figyelmet, nem pedig
büntetés csökkentést akartak.
ebihal!
Magyarázd ezt el kétmillió birkának, akik csak a vezérürü kolompjára figyelnek! 😛 😀
felix!
Még a vallások sem merik megkockáztatni, hogy a halált nem követi a feltámadás!
Remény nélkül nem lehet élni sem, hát még meghalni! 😀
Lám-lám: a csepeli szocik nagyon rajta vannak, hogy Kun Tamást még életében kihozzák a börtönből. Gondolom, Deme Gáborért is megküzdenek, hogy mielőbb kiszabadítsák.
Látom neked sincs több eszed mint a főnöködnek.
Majd gyere vissza , ha megértetted, hogy miről van szó.
Ostobaságokkal ne foglald el a képernyőt.
majd ha a saját családtagjaikat éri egy kis “gyilkosság”, másképpen fognak gondolkodni!
Mária.
Bizony, és éppen ezért van a törvényhozás.