Origo
Kollégáit elvarázsolta, és az Origo információja szerint volt olyan család, akinek kifizetett egy százezres közüzemi számlát B. Tamás, aki a gyanú szerint két iskolában hét évig molesztált gyerekeket.
Februárban bukott le, a múlt héten a második hatósági vizsgálat indult az iskola ellen, az intézmény fenntartója szerint azonban az elektronikus napló átnézése nem tartozik a pedofilügyhöz.
Súlyos pedofilügygyanú látott napvilágot februárban: a 34 éves B. Tamás a hatóságok szerint négy éven keresztül legalább 27 gyerek ellen követett el szexuális bűncselekményt a csepeli Burattino Iskola és Gyermekotthonban. Amikor ez kiderült az iskolában, az egyik tanár feljelentést tett, a férfit még aznap elfogta a rendőrség, előzetes letartóztatásban van, a nyomozás pedig tart.
Az esetet azóta próbálják kiheverni nemcsak azok, akiket személyesen érintett, hanem az egész iskola, és a tanárok is. Keresik a magyarázatot arra is, hogy mindez hogyan fordulhatott elő. Ez azonban, úgy tűnik, meglehetősen nehézkesen halad. Az ügy nyilvánosságra kerülése után a Burattinóban szinte azonnal indult egy törvényességi vizsgálat, ám azt a rendelkezésre álló 60 napos vizsgálati idő lejárta előtt pár nappal felfüggesztették, és kiegészítették egy kormányhivatal által indított hatósági vizsgálattal.
A törvényességi vizsgálat azt kutatta, hogy az intézmény fenntartója a jogszabályok szerint működteti-e az intézményt. A hatósági vizsgálat során pedig megnézik a tanügyigazgatást: a tantárgyfelosztás összhangban van-e az órarenddel, az elektronikus naplóval, a tanügyi dokumentumok megfelelnek-e a tantervi előírásoknak. Ez a vizsgálat május elején kezdődött, és törvény szerint szintén 60 nap áll a hatóságok rendelkezésére. Molnár László, a Burattinót fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke szerint a tanügyigazgatás vizsgálatának semmi köze a konkrét esethez, mégis, szerinte “szinte biztos”, hogy azért rendelték el.
Szakemberek segítenek
Molnár László most azt mondja, nagyon sokáig fog tartani a történtek feldolgozása. A gyerekeket ért szexuális bűncselekmények áldozatainak megsegítésére létrejött ESZTER Ambulancia segít nekik, egyelőre pályázati forrásból, de mivel lehet, hogy még több mint egy évig eltart a folyamat, a Burattinóban elkezdtek saját forrásokat is keresni – mondta az Origónak. Állami segítséget tehát sem az iskola, sem az ambulancia nem kap külön az eset miatt. Tavaly tavasszal a Burattino azzal került a köztudatba, hogy kevesebb állami pénzt fognak kapni, mint korábban, az Emmi azonban azt közölte utána, hogy a nekik megítélt forrás változatlan.
A terápia 180 gyereket, az ő családjukat és 50 dolgozót érint. Vannak szülő- és gyerekcsoportok, valamint egyéni foglalkozások is. Molnár szerint jelzésértékű, hogy az eset után egy szülő sem akarta elvinni a gyerekét az iskolából, pedig nem lenne lehetetlen találni egy másik intézményt Csepelen – nyilatkozta lapunknak.
Molnár ugyanakkor azt is mondja, ha mindez mondjuk Nagy-Britanniában történt volna, akkor összehívják az érintett szaktárcák és hivatalok képviselőit, hogy az eset egyediségén és konkrétságán túl megmondják, hogy a jogalkotásban és a szakmai területeken mit kell tenni azért, hogy a jövőben minimalizálják az esélyét, hogy ilyen ügyek bekövetkezzenek. Ehhez képest “itthon minden hivatal végzi a dolgát, de ha mindenki csak ennyit tesz, akkor a bűnös bűnhődik, a sértett rehabilitálódik, vagy nem, de nem történik semmi előremutató”, véli.
De nemcsak a kormányhivatal vizsgálódik, hanem az alapítvány is – tudtuk meg. Részben azokat a dolgokat kutatják, amiket a hatóságok is, de arra is kíváncsiak, hogyan jutottak el idáig, mondja Molnár László. “Nem tudunk magunk számára elfogadható választ adni, mert annyira abszurd, hogy négy évig működött itt egy ember, aki folyamatosan tette, amit tett. Sem gyerek, sem szülő, sem pedagógus nem vette észre, amit tett, vagy ha mégis, akkor fel van adva a lecke, hogy miért nem szólt”. Eddig viszont senki sem tette fel a kezét, hogy ő látta.
Az ügy szerinte rávilágít arra a problémára, hogy a pedagógusoknak mennyire nincs fogalmuk arról, hogy a gyermekbántalmazásnak milyen megbúvó, rejtett formái vannak, lehetnek. “Akár az iskolaközösségben, akár otthon, ha erről nincsenek valakinek ismeretei, akkor a felismerés is esélytelen”.
Szerinte a pedagógusok továbbképzése végtelenül egyoldalú: a földrajztanár a szakja módszertanából szerez továbbképzési pontokat, viszont a gyerekekről, a gyerekeket fenyegető veszélyekről semmit sem hallanak. Pedig Molnár szerint nem kellene feltalálni a spanyol viaszt, nagyon jó képzések vannak itthon, a Burattinóban a jövőben meg is fogják szervezni ezeket a dolgozóknak.
Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, mert kíváncsiak voltunk, hogy
- van-e valamilyen kötelező továbbképzés, amit a pedagógusoknak el kell végezniük a gyerekeket érintő iskolai szexuális bűncselekmények felismeréséről;
- szerintük hogyan lehet a jövőben minimalizálni az ilyen esetek előfordulását;
- mit gondolnak arról az iskolai körökből érkező felvetésről, hogy sokszor azért nem jelentenek ilyen eseteket a pedagógusok, mert félnek, hogy mi lesz, ha alaptalanul vádolnak valakit, illetve nem akarják rossz színben feltüntetni az iskolájukat – holott a gyermekvédelmi törvény szerint, ha felmerül a gyanú, akkor nem szabad mérlegelni, azonnal jelenteni kell.
Kérdéseinket a Köznevelésért Felelős Államtitkárság azt írta, hogy “a pedagógus képzésben, amely kizárólag felsőoktatási intézményben folyhat, a hallgatók pedagógiai-pszichológiai felkészítést kapnak a jelzett témakörrel (is) kapcsolatban, ezért nyilvánvaló módon ilyen jellegű kötelező pedagógus továbbképzés direkt módon nem került mindeddig előírásra.” Az Emmi szerint a pedagógus módszertani továbbképzése kötelező, “ám direkt módon az Ön által említett nincs előírva és az nem is indokolt, ugyanis a pedagógus munkaköre sajátossága folytán rendkívül széleskörű problémákkal találkozhat, amelyek mindegyikére lehetetlen továbbképzéséken felkészíteni.” Szerintük a július 1-től életbe lépő “rendelkezések” biztosítják, hogy a gyerekek nevelésében, oktatásában ne vegyenek részt olyan személyek, akik veszélyeztetik a gyermek testi-lelki fejlődését. A burattinós eset hatására azonban mégis kialakítottak egy szakmai javaslatot, azonban erről még nem született végleges döntés.
(Cikkünk korábbi változatában azt írtuk, hogy az EMMI nem válaszolt a megkeresésünkre. Azóta megkaptuk a válaszukat, amit itt olvashatnak)
Profizmus a túlterheltség ellen
A Burattino egyik korábbi dolgozója szerint azért molesztálhatta a gyerekeket négy éven át a férfi anélkül, hogy ez kiderült volna, mert a tanárok nagyon túl vannak terhelve. “Soha nem kaptak annyi pénzt, amennyire szükségük lett volna, az igazgató nyolc kézen kilenc hurkapálcával pörget kilenc tányért, és néha még kiszedi a főzeléket a gyerekeknek, ha nincs rá ember”.
Ráadásul, és ezt már Molnár mondja: “Egy mindig mindenre kész, azonnal ugrik ember volt, aki teljesen elkötelezettnek mutatkozott az intézmény iránt, és a munkaidején túl is foglalkozik a gyerekekkel, mosst már tudjuk, hogy miért, de az emberek beveszik, ha valaki ilyen.”
Ráadásul B. Tamás a maga műfajában profi volt – vélte Molnár, aki szerint a férfi tökéletesen lekenyerezte, sakkban tartotta a környezetét. A kuratóriumi elnök most azt mondta lapunknak, volt olyan család, amelynek a százezres közüzemi hátralékát kifizette B. Tamás, ami nem túl gyakori egy pedagógustól.
A férfi a jelenlegi információk, illetve gyanú szerint végül saját magát buktatta le. Tartott egy bokszszakkört az intézményben, két fiú azonban kitalálta, hogy inkább pingpongozni szeretne, ezért átiratkoztak egy csepeli asztaliteniszkörbe. B. Tamás ettől annyira ideges lett, hogy olyan SMS-eket küldött a fiúk telefonjaira, amivel felfedte magát: szexuális tartalmú fenyegetéseket küldött nekik, írta még februárban a Blikk.
A fiúk az üzenetet megmutatták az egyik tanáruknak, aki azonnal feljelentést tett a rendőrségen, a mobilokat lefoglalták, a férfit pedig még aznap előállították. Valószínűleg hamarosan egyébként is őrizetbe vették volna B. Tamást, aki ellen már 2011 novemberében vádiratot nyújtott be a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség több mint húsz gyerek veszélyeztetése, könnyű és súlyos testi sértés kísérlete miatt.
B. Tamás ugyanis 2005 októbere és 2009 áprilisa között egy másik intézményben, a Kossuth Lajos Gyermekotthon és Általános Iskolában dolgozott gyermekfelügyelőként, itt a vádirat szerint 2007 és 2009 között követett el bűncselekményeket, időnként „bíróságot” tartott a gyerekek között. A gyerekek közül választott vádlottat, legtöbbször ő találta ki a „vádat” és a ”büntetést”. Utóbbi sokszor volt az, hogy a gyerekeknek egymással kellett megverekedniük, illetve a „vádlottat” megverniük.
A Kossuthban általános iskolai végzettséggel dolgozott, az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelően. Egyedül annyi volt az iskola törvényi kötelessége, hogy a képesítés nélkül dolgozó munkatársat be kellett iskolázniuk, amit meg is tettek, B. Tamás ottléte alatt végzett el egy gyermekfelügyelői OKJ-képzést. Az intézmény igazgatója, Dóka Rita most az Origónak azt mondta, hogy a férfi távozásának körülményeiről nem mondhat semmit, mert folyamatban lévő bírósági ügy van ellene.
Távozása után, amikor a Burattinóban kezdett dolgozni, már nyomoztak ellene a Kossuthban történtek miatt, de nem volt elég bizonyíték az őrizetbe vételéhez, ezért szabadlábon volt, erkölcsi bizonyítványába pedig nem került, nem is kerülhetett be az, hogy gyanúba keveredett. Ahhoz, hogy gyermekfelügyelőként alkalmazzák a Burattinóban, nem volt szüksége újabb jogosítványokra, az általános iskolai végzettsége és az OKJ-papír elég volt hozzá. Később testnevelőként is alkalmazták, ami már nem volt szabályos, de kényszerhelyzetben volt az intézmény, mert senki sem jelentkezett a meghirdetett tanári állásra, “és mert sportban jártasságával és lelkesedésével levette a lábáról az igazgatónőt” – mondta minderről az Origónak Molnár.
A burattinós ügy a sok érintett és a bizonyíthatóság nehézségei miatt az ügy szereplői szerint évekig is elhúzódhat.
Forrás: Origo
kasztrálás.