Áder János: Az új korszak fő feladata a nyugatos polgárosodás megerősítése

Hirado.hu

Áder János: Az új korszak fő feladata a nyugatos polgárosodás megerősítése

Magyarország nyugatos polgárosodásának megerősítését nevezte az elkövetkező új korszak legnagyobb feladatának Áder János köztársasági elnök a parlament alakuló ülésén tartott beszédében kedden.

Az államfő köszöntőjében javaslatot tett arra, hogy az Országgyűlés Orbán Viktort, a Fidesz elnökét válassza meg miniszterelnöknek.

A köztársasági elnök kedden 10 óra után néhány perccel elnök megnyitotta az Országgyűlés alakuló ülését. Az államfő köszöntötte a 199 országgyűlési képviselőt és a 13 nemzetiségi szószólót, bejelentette a megbízólevelek átvételét, majd a jelenlévők közösen elénekelték a Himnuszt. Áder János beszédében Magyarország nyugatos polgárosodásának megerősítését nevezte az elkövetkező új korszak legnagyobb feladatának Az államfő szerint az április 6-ai országgyűlési választás eredménye arra kell, hogy intsen mindenkit, hogy a magyar nemzet befejezettnek tekinti a rendszerváltás hosszúra nyúlt folyamatát. “A népakarat egyértelmű kinyilvánítása arra kell, hogy intse az itt ülő pártok képviselőit, hogy a szimbolikus ügyekben folytatott árnyékbokszolás sehová sem vezet” – fogalmazott, hozzátéve: a magyar polgárokat e helyett sokkal inkább az a kérdés érdekli, miként tehetjük jobbá közös életünket.

A rendszerváltás Magyarországának polgárai szabadságot és jólétet akartak, ám e két alapvető remény nem egyformán vált valóra, mert míg “szabadságvágyunk követelései lépésről lépésre mind teljesültek”, a tisztes polgári lét lehetősége ma még korántsem adatik meg mindenkinek – hívta fel a figyelmet Áder János. Ezért miközben érdemes az elmúlt közel két és fél évtized Országgyűléseinek és kormányainak teljesítményét elismerve közös értékként tekinteni az emberi és polgári szabadságjogok megteremtésére, a demokratikus jogállami intézményrendszerre, a NATO- és az EU-csatlakozásra, aközben “nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a jólét megteremtésében korántsem voltunk olyan sikeresek, mint a szabadság kérdésében” – mutatott rá. Ennek alapján az elkövetkező új korszak legnagyobb feladatául az ország nyugatos polgárosodásának megerősítését határozta meg a köztársasági elnök.

Beszédében azt mondta: április 6-án a választók azt a világos üzenetet fogalmazták meg az új Országgyűlés számára, hogy lezártnak tekintik a múlt terméketlen politikai vitáit. Nem érdemes vitázni arról – folytatta -, hogy Magyarország köztársaság-e, hiszen alaptörvénye ezt egyértelműen kimondja, továbbá nem érdemes terméketlen vitákat folytatni arról sem, hogy az új alaptörvény kiállja-e a jogállamiság próbáját, a választók ugyanis egy demokratikus választáson egyértelműen állást foglaltak erről. “És nem érdemes terméketlen vitákat folytatni arról sem, hogy a modern, 21. századi szabad Magyarország vállal-e bármiféle közösséget a múlt diktatórikus államberendezkedéseivel és azok embertelen és megbocsáthatatlan bűneivel, mert a válasz egyértelmű: nem vállal” – fejtette ki az elnök, hangsúlyozva, sem a fasizmusnak nevezett nemzetiszocialista, sem a szocializmusnak nevezett kommunista rezsimek fájdalmas, magyar életek százezreit követelő és milliókét megnyomorító örökségét nem iktathatjuk ki történelmünkből. “Nekünk, mai magyaroknak legfeljebb egyetlen dolgunk lehet ezzel, hogy az egyetlen tisztességes utat választva – lélekben – valamennyien az áldozatok oldalára álljunk” – emelte ki az államfő.

Szavai szerint nincs és nem lehet olyan ok, amely jogossá, elfogadhatóvá vagy megengedhetővé tenné, hogy akár származása, vallása, vagy társadalmi hovatartozása miatt, vagy bármely más okból a magyar nemzet bármely tagját megbélyegezzék. Olyan ok sem létezhet – folytatta Áder János -, amely jogossá, elfogadhatóvá vagy megengedhetővé tenné, hogy származása, vallása, társadalmi hovatartozása miatt bárki is úgy érezze, törvényen felül áll, és ezért nem vonatkoznak rá a szabályok, kötelezettségek. Ezek az alapelvek biztosítják a nemzet egységét – nyomatékosította Áder János. A parlamenti választásról szólva az mondta, ez volt a rendszerváltást követő hetedik szabad voksolás, “mégis az első”, mert ezen a határon túl élő magyarok is “kifejezésre juttathatták politikai nemzetünkhöz való tartozásukat”, vagyis az egy hónapja megválasztott képviselők az elsők, akiket a nemzet egésze választott. Emellett elsők abban is – folytatta -, hogy egy kisebb létszámú törvényhozásban kezdik meg munkájukat, egy olyan összetételű Országgyűlésben, amelyben a nemzeti kisebbségek szószólói is helyet kapnak.

A megválasztott képviselőkhöz szólva a köztársasági elnök hangsúlyozta: “történelmi értelemben önök az első magyar népképviseleti Országgyűlés munkájának folytatói”, azok jogutódai, akik 166 évvel ezelőtt elindították Magyarországot a nyugatos polgárosodás útján. Kiemelte azt is, hogy a mostani az első olyan parlament, amelynek tagjai az új alaptörvényre teszik le esküjüket. A köztársasági elnök kitért arra is, hogy minden, “amit ma teszünk vizeinkkel, földjeinkkel, levegőnkkel és természeti erőforrásainkkal, az az utánunk jövő nemzedékek sorsát is érinti”, ezért a fenntartható fejlődés nem pusztán egy jól hangzó szlogen, de eleven, húsba vágó kérdés is, olyasmi, amit nap mint nap, minden döntés meghozatala előtt érdemes bölcsen mérlegre tenni.

Az alakuló ülésén tartott beszédében Áder János javaslatot tett arra, hogy az Országgyűlés Orbán Viktort, a Fidesz elnökét válassza meg miniszterelnöknek. Az államfő emlékeztetett, hogy a Nemzeti Választási Bizottság néhány napja megállapította az egy hónappal ezelőtti országgyűlési választás végeredményét, az Alkotmánybíróság pedig döntött a választási rendszert érintő beadványokról. “E két döntést követően senki sem kérdőjelezheti meg a választások tisztaságát, választási rendszerünk alkotmányosságát, a leendő kormány legitimitását” – jelentette ki Áder János. Beszéde végén Deák Ferencet idézte: “én tisztelem és szeretem a hon polgárainak azon részét is, kik ellenfeleink. Csak azt adja Isten, hogy ellenfeleink legyenek e hazában, de polgár polgártársának, ha ellenfele is, ellensége ne legyen”. Végül azt kérte, hogy a képviselők munkájuk során sohase feledjék azt a négy szócskát, amelyet a Himnusz szerzője, Kölcsey Ferenc hagyott ránk: “A haza minden előtt”.

Forrás: Hirado.hu

6 hozzászólás “Áder János: Az új korszak fő feladata a nyugatos polgárosodás megerősítése” bejegyzésre

  1. Doki szerint:

    Szégyelljék magukat azok, akik Pásztor Istvánt megtámadták és leköpdösték…

  2. elhallgattatni szerint:

    a dicső cigányság naponta leköpi, támadja meg a magyar embereket a sétáló és egyéb utcákban… ( s nem csak Csepelen). Az nem ekkora hír, sőt a rendőrség helyette, az előlük menekülő áldozatok sebességét méri és bünteti.

    igazi nyugati polgárosodást. lebontani a cigány putrikat, és kiűzni őket, lásd francia hon.

  3. grün szerint:

    “Áder János: Az új korszak fő feladata a nyugatos polgárosodás megerősítése”
    Ez lenne a polgárosodás?!
    .

    “Te nem vagy irányítható, ha egyszer öntudatra ébredsz.

    De addig is elveszem mindenedet. A jogaidat, a munkádat, a jövődet, a gyerekedet.

    A pofádba tolom a szobraimat, felszántom a vetésedet.

    A gyerekedet már jó alattvalónak nevelem, vele nem lesz gond.

    Csak addig kell valahogy elterelnem a figyelmedet, befogni a szádat.

    Addig kell a füledbe üvöltenem a hazugságaimat, hogy semmi mást ne láss, ne hallj és főként ne gondolkodj.

    Tehát csak csapkodj magad körül dühödten. Gyűlölj mindent és mindenkit. Találd meg a magad ellenségét.

    Ha belefáradtál, akkor pedig add fel.

    Mondd azt, nem érdekel semmi, nem teszel semmit. Nem a te dolgod.

    Igazad van. Itt már semmi nem a tiéd.

    Egyedül vagy.

    Az enyém vagy.”
    .
    http://orditok.blog.hu/2014/04/30/egyedul_794

  4. Gordon szerint:

    Doki!

    Láthattuk a Jobbik igazi arcát. Ők olyanok…

    “Kisebb botrány volt a Kossuth téren az új parlament megalakulásakor: a téren megjelent Pásztor István vajdasági magyar politikus, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, és éppen telefonált, amikor a délelőtt óta a földtörvény ellen tüntető Gaudi-Nagy Tamás észrevette őt, és elkezdte szidalmazni a megafonban.

    Pásztorhoz ekkor egyre több tüntető szaladt oda, főleg nők állták körbe, szidalmazták, bolseviknak nevezték, kisebb lökdösődés is kialakult, nem engedték, hogy Pásztor elmenjen előlük, jelentette tudósítónk. Több nő 10-20 centiről köpködte a politikus arcát. Rendőrök is odamentek, de nem tettek semmit. Pásztor végül el tudta hagyni a teret.

    Pásztor István később az MTI-nek azt mondta, “minimum gyalázatként”, “szörnyű jelenségként” éli meg a történeteket. “Nemcsak énmiattam problémás, hanem a teljes társadalom szempontjából” – fogalmazott, megjegyezve, hogy a történteket a szabad véleménynyilvánítással és a gyülekezési joggal való visszaélésnek tartja.”

  5. grün szerint:

    Röfike!
    Azt még mindig nem tudjuk, hogy jobbikos cigányok vagy cigány jobbikosok köpködtek a magyar rendőrök passzivitása miatt egy szerb politikust! 😛 😀

  6. nagyapó szerint:

    Parlamenti ülésrend. A függetlenként beülő Együtt-PM-eseket Szabó Szabolcsot és Gyurcsány Ferencéket beültették a Jobbik-frakció mögé, tehát ők egy masszív jobbikos tömb mögül figyelhetik majd a parlamenti munkát.
    Írtam, összeillenek!

    Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét,lop

Itt lehet hozzászólni !