Hirado.hu
Az elmúlt négy év egyik legkomolyabb gazdasági sikerének nevezte a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára, hogy az ország jóval a határidő lejárta előtt, már tavaly augusztusban visszafizette az előző kormány által felvett IMF-hitel utolsó részletét. Orbán Gábor erről annak apropóján beszélt, hogy a napokban lezárult a Valutaalappal az első hivatalos tárgyalássorozat a végtörlesztés óta.
Az államtitkár hozzátette, hogy a delegáció tagjai is elismerték a magyar gazdaság elmúlt években elért eredményeit. Az ország kockázati megítélése sokat javult a hitel visszafizetése óta, Orbán Gábor szerint emiatt nőtt a befektetői bizalom is.
Matematika órát tartanak az egyik újpesti általános iskolában. Az ott dolgozó tanárok tavaly szeptember óta több pénzt vihetnek haza, van, akinek több tízezer forinttal emelkedett a bére. Az évi, mintegy százötvenmilliárd forintos költségvetési kiadással járó intézkedéshez hasonló lépések ritkák a régióban. Ennek inkább az ellenkezője a jellemző: Romániában például a Nemzetközi Valutaalap nyomására csökkentették a közalkalmazottak fizetését. Magyarország tavaly augusztusban a tervezettnél korábban, egy összegben kifizette tartozását az IMF-nek. A Híradónak nyilatkozó elemző szerint ezzel jelentősen nőtt a kormány gazdasági mozgástere.
„Egyrészt olyan lépéseket is nyugodt szívvel meg tudott tenni (a kormányzat), kontroll nélkül, amelyekre lehet, hogy a Valutaalap itt létével nem lett volna lehetősége – például a pedagógus-életpályamodellt. Másrészt pedig az egy nagyon pozitív üzenet a nemzetközi befektetők számára, hogy az ország egy ilyen komoly pakettet – idő előtt jó pár hónappal – lejárat előtt vissza tudott fizetni” – állapította meg Tóth Gergely, a BudaCash Brókerház vezető elemzője a szerdai Híradóban.
Az IMF-hitelt 2008 őszén, a gazdasági válság kezdetekor vette fel a baloldali kormány. Gyurcsány Ferenc akkor azt mondta, hogy a pénzt nem költik el. Ennek ellenére az állam és a jegybank később összesen 8 milliárd eurónál többet hívott le a Valutaalaptól, az Európai Unió hitelkeretéből pedig mintegy 5 és félmilliárd eurót vett fel 2008-ban és 2009-ben. A hitelcsomagért cserébe a szocialista kormány egy sor megszorító intézkedést vállalt. A megállapodás szerint a törlesztést csak a 2010-es választások után kellett elkezdeni, az utolsó részlet idén márciusban lett volna esedékes, ezt hozta előre tavaly augusztusra a kormány.
A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az elmúlt négy év egyik legkomolyabb gazdasági sikerének nevezte az IMF-től való elszakadást.
„Teljesen egyértelműen annak a kifejeződése volt, hogy Magyarország a saját lábán áll, finanszírozási tartalékai rendelkezésére állnak, finanszírozása gördülékeny és igen, nagyon sokat segített abban, hogy a piaci befektetők – akár hazai, akár külföldi – nyugodtak lehessenek azzal kapcsolatban, hogy a magyar állam nemcsak fizet, de még idő előtt megteszi” – hangsúlyozta Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára.
Ez az elmúlt hónapokban már éreztette is hatását. Jelentősen csökkent például az ország kockázati megítélése, ami további befektetőket hozhat az országba.
Együtt-PM: Veszített az ország
Az Együtt-PM szerint az IMF-hitel idő előtti visszafizetésén veszített az ország. Bajnai Gordon közleményében azt írta: a lépés következtében az állam a meglévő tartozását egy drágább hitellel váltotta ki.
A kormány teljesítette két legfontosabb célját, a tehercsökkentést és az ország gazdasági önrendelkezésének visszaszerzését – reagált a Fidesz szóvivője.
Selmeczi Gabriella hangsúlyozta: az ország jelenleg is törleszti azokat a hiteleket, amelyet az előző kormány vett fel, sőt az IMF-nek vissza is fizette a tartozást. A politikus emlékeztetett: a „Gyurcsány-koalíció” éppen öt éve alkotta meg az egyik legnagyobb megszorító csomagját, hogy megfeleljen a valutaalapnak.
„Nagy ára volt annak, hogy Magyarország teljesen elveszítette gazdasági önrendelkezését. Ezt az árat 2006 és 2010 között a magyar családok, a nyugdíjasok és a munkavállalók fizették meg” – húzta alá a szóvivő.
Forrás: Hirado.hu
„Nagy ára volt annak, hogy Magyarország teljesen elveszítette gazdasági önrendelkezését. Ezt az árat 2006 és 2010 között a magyar családok, a nyugdíjasok és a munkavállalók fizették meg” – húzta alá a szóvivő.
.
2010-2013 között a kamatokkal együtt kik fizették, ha nem a magyar családok, a nyugdíjasok és a munkavállalók?!