Csepel.info

Index.hu

Hogyan tud egy szürke, vélemény és valódi befolyás nélküli, nem túl dörzsöltnek tartott politikus százmilliókat felhalmozni? Kié a pénz? A sajátja, vagy csak őrzésre adták oda neki? Hogyan kerül a képbe a volt feleség, és miért beszél össze-vissza az ügyészség? Miért most robbantották az ügyet, és nem a kampány finisében?

És egyáltalán: hová tűnt Simon Gábor? Kutakodtunk, elemeztünk, politikusokkal beszéltünk, és összeszedtük az osztrák számlabotrány tíz legfontosabb kérdését.

1. Kicsoda Simon Gábor?

A Simon-botrány tele van megválaszolatlan kérdésekkel és ellentmondásokkal. Az egyik ellentmondás maga Simon Gábor, a két lábon járó rejtély.

Egyrészt az MSZP-ben állítják, hogy amikor a Magyar Nemzet pedzegetni kezdte, hogy az egyik vezető szocialista politikusnak külföldön van eltitkolt vagyona, sok mindenkire gondoltak, de Simonra nem. Hiába volt ő a párt elnökhelyettese, politikustársai szerint nem volt valódi befolyása, csendes, visszahúzódó, konfliktuskerülő ember hírében állt. Ezért ragadt rá a Bátor Simon Gábor gúnynév is a párton belül. Nem tartották túlzottan okosnak sem. Sokak szerint ez meg is magyarázza, miért a saját nevére nyitott számlát – nem úgy, mint a dörzsöltebbek. És persze véleménye sem volt semmiről – mondják. „Pont az volt az erénye, hogy meg se kellett kérdezni a véleményét. Mert soha nem is volt fekete-fehér véleménye, mindig csak szürke. Egyrészt-másrészt. Jó lehet ez is, de fontoljuk meg azt is. Ilyen volt a Gabi” – mesélte róla az Indexnek egyik vezető MSZP-s politikus.

De lehet, hogy félreismerték. Hiszen mégiscsak szerzett valahonnan negyedmilliárd forintot, és még ha formális is volt az elnökhelyettesi pozíció, azért papíron ő volt a párt második embere. Ahogy az ő (volt) választókerülete (Pestszentlőrinc) az MSZP egyik legerősebb budapesti bástyája. Márpedig fideszes ellenfelei szerint abba a kerületbe bizony Simon vitte be azokat az ifjúszocialistákat, akik az előző, szocialista vezetésű ciklusban a legbefolyásosabb figurákká váltak és offshore hátterű cégekkel hálózták be az önkormányzatot – de erre még visszatérünk.

2. Miből lehet ennyi pénze?

„Gábor azt mondta, hogy volt régen cége, ingatlana, ezekből jött össze ez a pénz. Hogy ez a pénz akkorra kellett volna neki, amikor már nem lesz politikus″ – ezt az Indexnek az egyik vezető szocialista politikus állította, aki a botrány kirobbanása óta beszélt Simonnal. Igaz, ő sem hiszi el teljesen, amit egykori párttársa állít, merthogy szerinte „bajban lévő ember mond mindent″. Valószínűleg ez a pénz nem tiszta. Ha az lenne, Simon már rég kiállt volna a nyilvánosság elé, és megmutatta volna a papírokat, amikkel hitelt érdemlően bizonyítja a vagyon eredetét. Ez a szcenárió lett volna a legjobb nemcsak az MSZP-nek, hanem neki is.

De nem csak ezért sántít a hivatalos magyarázat, miszerint a pénz Simon politika előtti, privát életéből származik. Simon 1994 óta MSZP-tag, 2002-től van komolyabb pozíciója, az osztrák számlára azonban 2008 januárjában és 2009 áprilisában helyezett el 575 ezer eurót és majd’ 163 ezer dollárt. Miért csak ekkor jutott eszébe, ha a pénz már korábbról megvolt? Logikus válasz lehetne erre, hogy azért, mert a valóságban csak ezekben az években jutott hozzá a pénzhez. Vagy pedig ekkor lett sürgős valamiért a pénzt Magyarországról eltüntetni. 2007–2009 ugyanis viharos időszak az MSZP történetében: 2007 őszén tartóztatják le a Zuschlag-ügy gyanúsítottjait, Hunvald György 2009 februárjától került előzetesbe, nem sokkal később pedig kezdődik a Hagyó-féle BKV-botrány. Ha valakinek vaj volt a füle mögött, és látta, hogy sorra dőlnek ki a párt aranyifjai, könnyen megijedhetett.

3. Saját vagy pártpénz?

Nemcsak az a kérdés, honnan van a pénz, hanem az is, kié: lehet Simon Gáboré, de kaphatta valakitől megőrzésre, ahogy az sem kizárható, hogy a párt finanszírozásához kellett. A szocialisták az utóbbi kettőt természetesen tagadják. „Ha másnak a pénzét parkoltatná, senki nem lenne olyan hülye, hogy azt mondaná neki, tedd be inkább te a saját nevedre. Ráadásul Simonban senki nem bízott meg. Kiszolgálta Gyurcsányt, Kiss Pétert, mindig beállt abba a szélárnyékba, ahová kellett, ezt mindenki tudta róla” – magyarázta egy MSZP-s forrásunk, szerinte miért nem életszerűek azok a találgatások, hogy Simon mondjuk egy bécsi érdekeltségekkel rendelkező, akkoriban vezető szocialista politikus vagyonát őrizné: „Nem lehet más pénze, mert akkor rögtön mondta volna, kié, hogy magát mentse. Ha valakinek van zsarolási potenciálja, rögtön bedobja, ha el akarják venni az egzisztenciáját, a karrierjét, a mindenét″.

Ami tény, hogy Simon az osztrák számlájára betett pénzhez – 2013. október 16-ig legalábbis – nem nyúlt, „parkoltatta” a devizát, bankbetétekbe, értékpapírokba fektette, a 2009-es kb. 213 millióról 2013 őszére 240 millióra hizlalta. A pénz öt-hat évvel ezelőtti depozitja és tavaly ősz között óriási politikai változások történtek Magyarországon. Az MSZP vezérkara, erős emberei jórészt lecserélődtek, meg hát volt egy parlamenti és egy önkormányzati választás is. Számlamozgás mégsem történt, így bár a pénz eredetének hivatalos magyarázata továbbra sem életszerű, az, hogy a százmilliókat Simon saját magának rakta félre, annak tűnik.

4. Mi történt a XVIII. kerületben?

Közleményében Simon tagadta, hogy a pénznek bármilyen köze lenne a XVIII. kerülethez, választókerületéhez, ám ez a lehetőség sem alaptalan. Az Index úgy tudja, Simon ugyanabban az osztrák bankban nyitott például számlát, amely a kerület egyik vitatott, milliárdos kötvénykibocsátását finanszírozta. A kötvénykibocsátás a helyi fideszesek szerint előnytelen volt a kerületnek, ezért az ügyben feljelentést is tettek a rendőrségen, ahol azonban megszüntették a nyomozást. Igaz, most, hogy kirobbant a Simon-ügy, a legfőbb ügyész elrendelte az ügy felülvizsgálatát.

De nemcsak a kötvénykibocsátás miatt lehet összefüggés a kerület és az eddig tisztázatlan eredetű pénz között. Volt ott más is. A kormányváltás után a kerület új vezetése közel negyven mutyigyanús ügyben tett feljelentést, a helyi fideszesek szerint több százmillió forint szivárgott így el az évek alatt. Az önkormányzat körül offshore hátterű cégek is felbukkantak: olyanok, amelyek a kerülettel több tízmillió forintos szerződéseket kötöttek, de nem tudni, kik a valódi tulajdonosai. Ilyen a washingtoni székhelyű Rododendron International LLC vagy az Aspchon Invest nevű cég. Azt viszont tudjuk, hogy ezek a cégstruktúrák azután alakultak ki, hogy a kerületi MSZP-ben megjelentek a párt fiataljai. Egyes vélemények szerint ebben a fiatalításban szerepet játszott Simon is. Ezért egyesek úgy vélik, hogy a pénz akár származhatott ezekből az ügyletekből is. Az MSZP-ben ezzel szemben azt állítják, hogy ahogy a pártban, úgy a XVIII. kerületben sem volt semmire komoly befolyása Simonnak.

5. Tényleg a volt feleség állt bosszút?

Az MSZP-ben tartja magát az az elmélet, hogy Simon volt feleségének is köze lehet a botrány kirobbanásához. „Állítólag nem is nagyon beszél a feleségével, csak a gyerek miatt szoktak találkozni, nem szépen váltak el″ – mesélte egy MSZP-s politikus, aki szerint az is elképzelhető, hogy Simon exe nem tudatosan állt bosszút, ám mivel rendszeresen szidta ismerősei előtt a politikust, akár véletlenül is tippet adhatott valakinek. Egy másik szocialista politikus viszont elég erős jelzőkkel írta le a feleséget és szerinte „ritka primitív″ viselkedését az Indexnek, Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke és kampányfőnöke pedig az ezt firtató kérdésre az Egyenes Beszédben nem kívánt válaszolni Kálmán Olgának. Úgy fogalmazott, „ezek a legfájóbb pontjai ennek a történetnek″.

Simon Gábornak az új kapcsolatából tavaly nyáron már gyereke is született, a volt feleségnek tehát a politikus pénzügyeiről már jó ideje nem lehettek naprakész információi. Nehéz azonban elképzelni, hogy ne tudott volna az osztrák számla létezéséről. Simon környezetéből egyébként kaptunk olyan információt is, miszerint az ügyészségnek közvetlenül a volt feleség adta a fülest.

6. Miért beszél össze-vissza az ügyészség?

Az egész történetben nemcsak Simon Gábor és az MSZP, de az ügyészség viselkedése is elég furcsa. A Simon-ügyet a Magyar Nemzet robbantotta ki. A lap ugyan még csak nem is utalt arra, hogy honnan szerezte meg a banki adatokat, de minden jel arra mutat, az ügyészségtől. Az ügy kipattanásakor az MSZP-ben még azt feltételezték, hogy a volt feleség súgott az újságnak, ez azonban nem életszerű: már csak azért sem, mert a Magyar Nemzet a teljes számlatörténetet ismerte, ráadásul a záróegyenleg tavaly október 16-ai, így arról a volt feleség nem tudhatott.

A helyzetet bonyolítja, hogy miután az Index elsőként megírta, hogy a bank adta ki az adatokat, mert információnk szerint a magyar hatóság kikérte, az ügyészség azt állította, hogy az osztrák bankfelügyelet adta ki azokat, méghozzá automatikusan. Ezt azonban az osztrák bankfelügyelet cáfolta a Népszabadságnak. Ekkor az ügyészség már „pontosított”, és közölte: valójában a pénzmosás elleni nemzetközi hálózat, a Financial Intelligence Unit (FIU) osztrák tagszervezetétől kapta az információt a magyar FIU-szervezet, a NAV berkein belül működő Pénzmosás Elleni Információs Iroda. Ez viszont azt feltételezi, hogy egy túlbuzgó osztrák hivatalnoknak hat évvel a számlanyitás után szúrt szemet a kinti viszonylatban nem is óriási összeg és Simon neve. Ennél életszerűbb, hogy a FIU-s történet csak egy fedősztori, amivel azt a Simonhoz közel álló személyt vagy személyeket akarja védeni az ügyészség vagy a NAV, aki vagy akik felfedték a magyar hatóságoknak a számla létezését. A fedősztori azért is jöhet jól, mert adócsalás gyanúja miatt ki sem kérhette volna az ügyészség az osztrákoktól a bankadatokat anélkül, hogy Simon mentelmi jogát felfüggeszti a parlament, nyomozni ugyanis csak utána tudtak volna a törvény szerint. Így viszont hivatalosan csak egy nappal a botrány kirobbanása után indították meg a nyomozást.

7. Miért éppen most bukott ki a botrány?

Az MSZP-ben egyetértenek abban, hogy a Magyar Nemzet legálisan nem juthatott volna hozzá a Simon-sztori alapjául szolgáló, banki titoknak minősülő iratokhoz. Az ügyészség szóvivője szerint múlt hét szerdára, azaz egy nappal a botrány kirobbanása után lett elég bizonyíték, hogy adócsalás és okirat-hamisítás miatt nyomozzanak az ügyben. Pár nappal korábban, szombaton a Fidesz-közeli napilap azonban – még bármiféle konkrétum nélkül – megszellőztette a vádakat, Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig rögtön sajtótájékoztatót is tartott a néhány soros cikkről.

Az Indexnek nyilatkozó szocialista politikusok szerint az időzítés nem véletlen, a gyanús kormányzati offshore gázüzletről és a szintén botrányos paksi bővítésről akarták elterelni a sajtó és a közvélemény figyelmét. Merthogy – érvelnek a szocialisták – a Simon-ügy egyébként nagyobbat ártott volna nekik akkor, ha később pattan ki. „Miért nem lett volna jobb a választás előtt, amikor már nem tudunk jelöltet cserélni? Mert rá akartak takarni Paksra és a gázügyletre. Pedig ha a választás előtti két hétben hozzák ki, minden erről szólt volna, és már nem lehet új jelöltet állítani Simon helyére sem az amúgy biztos baloldali körzetben, ráadásul kidobunk egy csomó pénzt a plakátjaira, a szórólapokra. MSZP-s ellenfél nélkül a fideszes jelölt tolatva rákban besétálhatott volna a célba″ – magyarázta az Indexnek az egyik szocialista politikus.

Ezt az elméletet erősíti, hogy a paksi bővítésről szóló parlamenti szavazást hirtelen éppen arra a napra hozták előre, amikor Mesterházy hazaérkezett Amerikából, az MSZP vezetői pedig összeültek átbeszélni az ügyet – a Jókai utcában pedig a teljes magyar sajtó várta őket. Forrásunk szerint tehát ez a botrány „tárazva volt″, és biztos lesz még több hasonló. Egy másik szocialista forrás pedig arról mesélt, nagy most az ijedtség az MSZP-ben, mert azzal mindenki tisztában van a párton belül, hogy másnak is vannak eltitkolt külföldi számlái – akárcsak a fideszeseknek.

8. Tudott-e Simon és az MSZP arról, hogy jön a botrány?

Rejtély az is, tudott-e egyáltalán Simon Gábor arról, hogy rátaláltak a titkos számlájára. Ha ugyanis egy vagyonosodási vizsgálat indult ellene, erről tudnia kellett volna, és ehhez a mentelmi jogot sem kell felfüggeszteni. Szocialista politikusoktól úgy tudjuk, Simon nekik azt állította, őt nem értesítették, hogy kikérték volna az adatait. Korábban egy osztrák privátbankár az Indexnek azt mondta, ha egy osztrák banktól egy külföldi hatóság kikéri az adatokat, akkor arról az ügyfelet is tájékoztatják, de mint később kiderült, ez az információ téves. Az Index egyik forrása, aki még a botrány kirobbanása előtti napokban találkozott Simonnal, a politikust teljesen magabiztosnak és nyugodtnak látta. Nem úgy hétfőn, két nappal azután, hogy a Magyar Nemzet a neve említése nélkül megírta a sztorit. Ekkor ugyanis már zavartnak, idegesnek tűnt.

„Dehogy szólt!″ – ezt válaszolta az MSZP egyik vezető politikusa az Index kérdésre, hogy Simon szólt-e nekik a Magyar Nemzet első, még konkrétumok nélküli cikke után arról, hogy róla lehet szó. A pártot láthatóan felkészületlenül érte a botrány, melynek kezelését tovább hátráltatta, hogy az MSZP elnöke és több vezetője, Mesterházy Attila, Tóbiás József és Horváth Csaba is Washingtonban tartózkodtak az ügy kirobbanásakor, miközben idehaza a „rangidős tiszt″, a párt második embere maga a botrány főszereplője volt. „Molnár Zsolt tartotta a frontot, hogy legyen valami kommunikáció, amíg Attila haza nem jött″ – mondta forrásunk.

9. Miért nem kíváncsi a pénz eredetére az MSZP?

Az MSZP a korábbi, hasonló botrányokkal ellentétben most nagyon gyorsan dobta Simont. A Hagyó-ügynél, a Hunvald-sztorinál kivártak, az ártatlanság vélelmére hivatkoztak, arra, hogy megvárják az eljárás végét. Most azonnal kirúgták párttársukat és igyekeznek minél távolabb lökni maguktól. Csakhogy a szocialisták kommunikációjából is az következik, hogy a pénz eredete a nyilvánosság előtt vállalhatatlan. Azt mondják, Simon politika előtti, privát életéből van ez a pénz, de hogy pontosan miből, azt állításuk szerint ők sem tudják. Sőt nem is érdekli őket, mert „ez nem rájuk tartozik″. Simon védekezését, hogy a százmillióknak nincs köze korrupcióhoz és politikához, ellenben elhiszik – úgy, hogy állításuk szerint Simon ezt semmivel nem bizonyította nekik. Ennél gyanúsabb már nem is lehetne.

10. Hová tűnt Simon Gábor?

Egyik szocialista forrásunk szerint az MSZP vezetése arra jutott, még mindig az a legjobb, ha Simon Gábor nem szólal meg. Úgy tudjuk, múlt héten csütörtökön Simon el akart menni az MSZP Országos Választási Bizottságának ülésére, hogy bocsánatot kérjen Mesterházytól és a párt vezetésétől, de erről lebeszélték. „Hogy ott megjelenjen, az a lehetetlen kategória″ – mondta forrásunk. De nem csak a párt utasítása miatt kerüli a nyilvánosságot Simon: „Össze van törve, nagyon maga alatt van. Gabi nem egy Hunvald, aki azt mondja, majd ezt túléljük valahogy. Ő ezt nem a csibészmosolyával csinálja.″ A hallgatás fő oka mégsem ez. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy amit Simon Gáborról bizonyítékokkal is alátámasztva mondani tudna a vagyon eredetéről, az nem javítana a helyzetén.

Forrás: Index.hu

This entry was posted on 2014. február 10. hétfő at 10:45 and is filed under Krimi, Pártok, Társadalom. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.