Csepel.info

Csepel.hu

A Fidesz-KDNP kormánya már hatalomra kerülésekor, 2010-ben moratóriumot vezetett be az energiaárakra, s legfeljebb csak az infláció mértékével engedte növelni a rezsidíjakat. 2012 decemberében pedig bejelentették az első 10 százalékos rezsicsökkentést – mondta Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Királyerdei Művelődési Házban megrendezett lakossági fórumon február 5-én.

Németh Szilárd polgármester, országgyűlési képviselő házigazdaként egyebek mellett azt emelte ki, hogy az április 6-ai parlamenti választáson a rezsicsökkentés folytatásáról is szavaznak az emberek, s a választások tétje az: lezárjuk-e a múltat, s talpra áll-e Magyarország?

Fónagy János felidézte, hogy 2010-ben, amikor a Fidesz-KDNP kormánya hatalomra került, egy csőd szélén álló, háborús övezetre emlékeztető országot vettek át. Egy súlyosan eladósodott, gazdaságilag és morálisan meggyengült Magyarországot kellett kivezetni a válságból. A rezsidíjak olyan magasak voltak, hogy vásárló paritásos alapon a magyar emberek fizették a legtöbb pénzt a gázszámlákra az Európai Unióban. Ha a Parlament most megszavazza – márpedig a kormánytöbbség garancia erre – a harmadik rezsicsökkentést, akkor már a középmezőnyben foglalunk helyet. (A parlamenti szavazás február 6-án délután várható.)

Az államtitkár szólt arról, hogy 1994-95-ben a balliberális kormány elhibázott módon privatizálta az ország legfontosabb energetikai cégeit. Gyakorlatilag eladták az ország jövőjét, aminek a káros hatásait a lakosság a folyton növekvő energiaárakban tapasztalta meg. 2002 és 2010 között 15 alkalommal emelték meg a rezsidíjakat, ami kiemelkedően magas extraprofithoz juttatta a külföldi cégeket. A privatizáció egyik legnagyobb hibája, hogy a baloldal extraprofitot garantált az energetikai cégeket felvásárló nyugati tulajdonosoknak. Voltak olyan évek, amikor a tulajdonosok 30 százalékot is meghaladó profitot vágtak zsebre Magyarországon, miközben saját hazájukban nem tudták és nem merték megtenni, hogy ekkora hasznot húzzanak a szolgáltatásaik után.

A Fidesz-KDNP kormánya hatalomra jutása után rögtön ármoratóriumot vezetett be, majd 2012 decemberében bejelentette az első 10 százalékos rezsicsökkentést. A sajtó egy része azonnal támadást intézett a kormány ellen, a szolgáltató cégek pedig a bíróságokra futkostak és az EU központjában, Brüsszelben panaszkodtak. „A rezsicsökkentés végrehajtása napi, heti harc volt a szolgáltatókkal a szó legszorosabb értelmében, s a jelek szerint a csatának még nincsen vége” – utalt Fónagy János arra, hogy Brüsszelből újabb támadás várható.

A mostani harmadik rezsicsökkentéssel egy négyfős család évente mintegy 120-150 ezer forintot takaríthat meg. Megerősítik a fogyasztóvédelmet, s dolgoznak azon, hogy megalkossák a közszolgáltatási törvényt.

Németh Szilárd házigazdaként azt emelte ki, hogy Magyarország nem hagyja magát, s az emberekkel közösen megvédik a rezsicsökkentést. Eddig 2,5 millió lakos támogatta aláírásával a kormánynak ezt a törekvését, ami jelzi, hogy széleskörű összefogás jött létre a rezsidíjak letörésére. A balliberális ellenzék valamilyen formában állandóan támadja a folyamatot, de a csütörtöki parlamenti szavazáson kiderül, vajon hogyan szavaznak képviselőik a harmadik rezsicsökkentésről.

A balliberális ellenzék megnyilvánulásaiból kiderül, hogy hatalomra jutásuk esetén visszafordítanák a lakosság számára kedvező folyamatot, s újra a nyugati tulajdonosok érdekeit tartanák szem előtt. Az ellenzéki összefogás vezetői között ugyanazok a „régi, leszerepelt arcok tűntek fel, akik tönkretették az országot”. „Ne legyen kétség afelől, hogy Gyurcsány Ferenc, az őszödi rém diktál a háttérből, aki alkalmasint újra miniszterelnök szeretne lenni. Ez a Gyurcsány nyilatkozta azt a rezsicsökkentésről, hogy az merő ’hülyeség’, vagyis megválasztása esetén nyilvánvalóan megint megemelné a rezsidíjakat”.

Németh Szilárd közölte: a balliberális kormányok egy tönkretett országot hagytak maguk után 2010-ben. Az államadósság 83 százalékra nőtt, a gazdasági csökkenés mértéke 7,5 százalékos volt, uniós eljárás alatt állt az ország. Magyarország mára megszabadult az uniós eljárás alól, a gazdaság újra növekszik, az ország visszafizette az IMF hitelt, rekord alacsony szinten van az infláció.

A Gyurcsány-koalíció bűnei közül nem felejthető el, hogy 15-ször emelték a rezsidíjakat; elvettek egyhavi gyest, nyugdíjat és bért; bevezették a vizitdíjat; Nokiás dobozokban vándoroltak a kenőpénzek. A balliberális kormány volt minden idők legkorruptabb kormánya Magyarországon. S akkor még nem szóltunk 2006-ról, amikor a tiltakozó állampolgárok tucatjainak kilőtték a szemét.

Az április 6-ai parlamenti választás tétje az, hogy az ország népe lezárja-e ezt a sötét múltat?  Talpra áll-e Magyarország?

Forrás: Csepel.hu

This entry was posted on 2014. február 6. csütörtök at 08:50 and is filed under Csepel, Gazdaság, Társadalom. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.