Origo
Egy gammakitörés fantáziarajza
A Világegyetem legnagyobb robbanásai, a gammakitörések vizsgálata meglepő felfedezést hozott, amit nehéz összeegyeztetni a jelenlegi kozmológiai modellekkel.
Az Univerzum keletkezését és fejlődését vizsgáló tudományág, a kozmológia rengeteget fejlődött az elmúlt években, az egyre jobb műszerekkel végzett megfigyeléseknek köszönhetően. Kiderült például, hogy a 13,7 milliárd éve keletkezett Világegyetem jelenleg gyorsulva tágul.
Az új mérések ugyanakkor megkérdőjelezik a kozmológia néhány klasszikus megállapítását. Ilyen például az, hogy nagy skálán az Univerzum anyaga egyenletesen oszlik el, nincsenek benne nagy csomósodások (ez a Big Bang során bekövetkezett hirtelen tágulás, a felfúvódás következménye a modellek szerint).
Ezen az úgynevezett homogenitási elven tíz éve keletkezett az első komoly repedés, amikor a Sloan Digital Sky Survey nevű égbolt-térképezés során felfedeztek egy 1,4 milliárd fényév hosszú, egymilliárd fényév távolságban található képződményt. A galaxisokból és galaxishalmazokból álló objektum a Sloan Great Wall (Sloan Nagy Fal) nevet kapta, és a Világegyetem ma ismert legnagyobb szerkezetének tartják (bár vannak már adatok egy 4 milliárd fényév hosszú alakzatra, amelyet kvazárok, azaz ősi, igen aktív galaxismagok rajzoltak ki az égbolton).
Ez a helyzet azonban rövidesen megváltozhat. Horváth István (Nemzeti Közszolgálati Egyetem), Bagoly Zsolt (ELTE) magyar és J. Hakkila (College of Charleston, USA) amerikai csillagászok eredményei szerint egy a fentieknél is jóval nagyobb alakzat létezik, jóval nagyobb távolságban.
A kutatók a távoli gammakitöréseket vizsgálták, és 283 esetben sikerült megmérni ezek távolságát is (a vöröseltolódásuk alapján). „Ezek a gammakitörések nagy tömegű, a Napnál 30-40-szer nehezebb csillagok pusztulása során következnek be” – mondta Horváth István fizikus-csillagász az Origónak. „Ahol ezek a kitörések lejátszódnak, ott biztosan van olyan anyag, amelyekből a csillagok, galaxisok születnek.”
A kutatók azt várták, hogy a 283 kitörés egyenletesen oszlik el az égbolton (a kozmológiai elv alapján). Ez a kitörések nagyobb részére igaz is volt, de meglepetésükre azt találták, hogy a 8-11 milliárd fényév távolságra lévő 31 gammakitörés közül 14-15 kitörés az égboltnak egynyolcadára koncentrálódott, ami egy anyagsűrűsödésre utal.
„Egy óriási gombóc van ott, amely a Világegyetem eddig ismert legnagyobb szerkezete lehet. Becsült távolsága 10 milliárd fényév, hosszúsága pedig legalább hatszorosa a Sloan Nagy Falénak. Létezésének bizonyításához további vizsgálatok kellenek, de igen kicsi az esélye annak, hogy csak egy véletlenszerű jelenségről van szó a kitörések eloszlásában” – mondja Horváth.
Forrás: Origo
