Index
Bár szakmai körökben jó jelöltnek tartják a Legfelsőbb Bíróság élére kedden jelölt Havasiné Orbán Máriát, az MSZP-sek nem örülnek annyira, mert nekik lenne számukra kedvezőbb emberük a posztra.
Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön mutatja be a Legfelsőbb Bíróság (LB) élére szánt új jelöltjét, Havasiné Orbán Máriát. Fleck Zoltán jogszociológus szerint Havasiné Orbán Mária a mezőnyből a legjobb választás, mert vidéki, mert nő, mert van igazgatási tapasztalata és mert egyenes, őszinte, szókimondó ember. “Ebből a szempontból újdonság lenne a Legfelsőbb Bíróság elnöke” – mondta Fleck, aki szerint a konfliktustűrő Havasiné ismeri a rendszer hiányosságait, és rendbe is hozná a hivatalt.
Úgy tudjuk, a baloldalon viszont bizonyos, a jelölt elbukásában érdekelt körök azt terjesztik, hogy Sólyom jelöltje jobboldali irányultsága miatt alkalmatlan a poszt betöltésére.
Forrásaink szerint viszont ennek a kavarásnak is megvan az oka. Úgy tudjuk, a szocialisták mást képzelnek el az LB élére: Zanathy Jánost, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) volt hivatalvezetőjének örülnének. A jelölés viszont az előzetes egyeztetéseket mellőző államfő joga, ő pedig nem valószínű, hogy olyan embert delegál, aki egyértelműen kedvezne valamelyik oldalnak.
De több MSZP-snek van erre egy forgatókönyve, de ezt egy kicsit távolabbról kell kezdenünk.
A Legfelsőbb Bíróságot június óta a helyettes, Kaposvári Bertalan vezeti, a testületnek ugyanis nincs elnöke. Lomnici Zoltán elnök mandátuma júniusban járt le, de az államfő nem őt javasolta újra, hanem Baka Andrást jelölte, ő viszont a parlamenti szavazáson csúnyán elbukott, az MSZP-frakció nem támogatta megválasztását.
A gond az, hogy Kaposvári Bertalan is lassan kikopik a bírói szervezetből, ugyanis áprilisban lesz 70 éves, ami a bírói poszt betöltésének a felső korhatára, ezért le kell majd mondania. Kaposvári viszont pályázatot írt ki a helyettesi (azaz saját) pozíciójára, amire – információink szerint – Zanathy János pályázhat. Megkerestük Zanathyt is, aki érdemben nem kommentálta az értesülést, azt mondta, a legfontosabb most az, hogy az államfő új elnököt jelölt, most ez a lényeg.
Ha tehát Zanathy indulna és nyerne, és ha még mindig nem lenne elnöke az LB-nek, akkor teljesülne az MSZP-sek álma: nekik tetsző ember irányítaná a testületet. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a bírói szervezet működésébe nagyobb beleszólással rendelkező Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) élén akkor nem lenne új ember, ha nincs új legfelsőbb bírósági elnök, akkor az OIT-ban maradna a mostani elnökhelyettes, Fazekas Sándor.) A szocialistáknak így nem érdekük Sólyom jelöltjét elfogadni: az interregnum fenntartásában érdekeltek.
Bírósági körökben ez a forgatókönyv gyakorlatilag nyílt titok, Fleck Zoltán is hallott róla. Szerinte Kaposvári Bertalan kármentésbe kezdett, amikor pályázatot írt ki, mert ő is látja, mekkora baj lenne, ha az ő távozása után elnök és helyettes sem lenne a Legfelsőbb Bíróság élén. Fleck úgy látja, Zanathytól félnek a megyei bírók, akik inkább köthetők pártokhoz, politikai oldalakhoz. Úgy látja, ha Zanathy”hatalomhoz jutna”, akkor rendet vágna a megyei kiskirályok közt, de az LB elnökhelyetteseként kötve lenne a keze, mivel az OIT vezetője nem ő lenne.
Az ügyről szintén halló, nevüket nem vállaló alkotmányjogászok szerint viszont – az Alkotmánybíróság döntéseiből levezethetően – aligha valószínű, hogy Sólyom elfogadná azt a jelölési módot, hogy egy helyettes maga válassza ki saját utódját, így itt elbukhat a szocialista spekuláció.
