MNO
Magyarországgal szemben Románia és Szerbia gyakorlatilag a Nemzetközi Valutaalap túsza lett: mindkét szomszédunkban feltétel nélkül kell végrehajtani az IMF diktátumait. Belgrádban ráadásul a szexbotrányba keveredett Dominique Strauss-Kahnt is be kellett hívni, hogy az ország elkerülje az államcsődöt.
Miközben Magyarország 2013 nyarán visszafizette az utolsó részét a 2008-ban a Gyurcsány-kormány által felvett IMF-hitelnek, addig a közép-európai térségben egyre több ország kénytelen a valutaalaphoz fordulni. Mint ismert: Romániában folyamatosak az IMF-diktátumok, mivel keleti szomszédunk csak így tudja elkerülni a fizetésképtelenséget. A szociálliberális kormány által folytatott rossz gazdaságpolitika ára egyebek között, hogy a közeljövőben privatizálni kell az energiaszektor egy részét is, ami minden bizonnyal az árak drasztikus emelését hozza majd.
Határainktól délre, Szerbiában még ennél is furcsább dolgok történnek, mivel az ország gyakorlatilag a valutaalap túsza lett. Ahhoz, hogy a csőd szélére sodródott állam elkerülje a fizetésképtelenséget, kénytelen volt a korábbi IMF-vezér, a szexbotrányba keveredett Dominique Strauss-Kahn és a korrupciós ügyekbe belebukott egykori osztrák szociáldemokrata kancellár, Alfred Gusenbauer segítségét kérni. Természetesen a megoldást most is a kemény megszorításokban jelölték meg a bukott potentátok.
Durva megszorításokat követel az IMF
Első lépésként a jelenlegi nyolcról tíz százalékra emelik a nem alapvető termékek áfáját, megszüntetik a veszteséges állami vállalatok finanszírozását, visszavesznek a központi kiadásokból, és a feketegazdaság visszaszorításával növelik az adóbevételeket. Második lépésként bevezetnék a szolidaritási adót, amellyel az 50 ezer dinár fölötti jövedelmeket adóztatnák annak érdekében, hogy ne kelljen a nyugdíjakhoz nyúlni. Az intézkedés hozzávetőleg 300-500 ezer embert érint, és körülbelül 230 millió eurót takaríthatnának meg vele.
A szerb állam ezen kívül 179 állami vállalat privatizációját tervezi, amitől 2017-ig mintegy 300 millió eurós bevételt remél. Lazar Krstic pénzügyminiszter indoklása szerint erre azért van szükség, mert az állami szektor szubvenciója háromszorosa, négyszerese az Európában megszokottnak, az egyes támogatások odaítélése pedig nem felel meg az átláthatóság követelményeinek. Az állami pénzek gyakran politikai érdekcsoportoknál, a politikai elithez közel álló oligarcháknál landolnak.
Arab Emírségek és Brüsszel
A szerb kormány az áfaemeléstől 200 millió, a szürkegazdaság kifehérítésétől, elsősorban a hamisított dohányáruval való csencselés visszaszorításától további 150 millió eurós bevételt vár. Mindez azonban kis falat ahhoz az Egyesült Arab Emírségekből érkező hosszú lejáratú állami kölcsönhöz képest, amellyel Szerbia jelenlegi adósságait igyekszik kiváltani. A múlt hónap közepén nyélbeütött megállapodás szerint az emírségek kész hárommilliárd dollár alacsony kamatozású kölcsönt nyújtani Szerbiában.
Október 16-án Brüsszelben ismertették a Szerbiáról szóló éves jelentést. E szerint az ország megfelelően teljesíti az uniós kritériumokat, és a csatlakozási tárgyalások legkésőbb januárjában megkezdődhetnek. Ivica Dacic miniszterelnök kijelentette, hogy elégedett a jelentéssel, az ország folytatni kívánja a belső reformok végrehajtását és a brüsszeli feltételek teljesítését, egyebek mellett a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat további fejlesztését.
Forrás: MNO
