Csepel.info

MNO

Három év leforgása alatt összesen másfél ezer milliárd forintot hagyott a polgároknál az új adórendszer. Az állam a munkahelyvédelmi akció keretei között az év eleje óta 75 milliárd forinttal segítette a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők alkalmazását. A szaktárca adóügyi helyettes államtitkára szerint az utóbbi időben bevezetett enyhítések a korábbi megoldásokkal ellentétben valóban az alacsony keresetűek és a rászorulók helyzetén javítanak.

Ez év elején teljessé vált az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer, a nemzetgazdasági tárca most számszaki összegzést készített az átalakítás különféle lépéseinek hatásairól. A Magyar Nemzetnek nyilatkozva a minisztérium adóügyi helyettes államtitkára felidézte: az utóbbi időszak adóváltozásai nyomán a korábbi két, magasabb kulcsot egy mérték váltotta fel, megszűnt az úgynevezett szuperbruttósítás, több lépcsőben eltörölték az adójóváírást, a szülők érdemi nagyságú adókedvezményt érvényesíthetnek kiskorú gyermekeik után, az átállás kezelésére pedig bérkompenzációt biztosítottak.

– Az új adórendszer egyes elemei már 2011-ben életbe léptek – jelentette ki Pankucsi Zoltán, hozzátéve: abban az esztendőben, vagyis tavalyelőtt 475 milliárd forinttal kért kevesebbet az állam a lakosságtól. A minisztériumi vezető megemlítette azt is, hogy a 2010-es szabályokhoz képest tavaly 459 milliárd forinttal, idén pedig – az előzetes számítások szerint – több mint 540 milliárddal csökkentek a terhek.

A helyettes államtitkár részletesen beszélt a családi adókedvezményről. Mint elmondta, a szülők 2011 óta élhetnek az egy gyermek után havi tízezer, a kettő után húszezer, a három vagy több gyermek esetén gyerekenként 33 ezer forint adócsökkentéssel. Az enyhítés révén évente nagyjából 180 milliárd forinttal járul hozzá az állam a gyermekek felnevelésének költségeihez – fogalmazott Pankucsi Zoltán, megjegyezve, az adórendszer első három esztendeje alatt így nagyjából félezermilliárd forint marad a családoknál. – A kedvezmények jövőre bővülnek – tette hozzá az adóügyekért felelős minisztériumi vezető. A tervek szerint a héten a parlament elé kerülő őszi adójavaslat ugyanis lehetővé tenné, hogy a gyermekkedvezményt a személyi jövedelemadó mellett az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból is leírhassák a magánszemélyek. – A lépés több mint negyedmillió háztartásnak jelenthet újabb anyagi előnyt, s a családoknál hagyott összeg jövőre 230 milliárd forint fölé emelkedhet – közölte a helyettes államtitkár. – Lényeges – folytatta –, hogy az enyhítés kiterjesztése leginkább a több gyermeket nevelő alacsony keresetű személyek, a gyermekeikről egyedül gondoskodó szülők és az egykeresős családok pénzügyi helyzetén javít.

– Egyébként is elmondható – tette hozzá Pankucsi Zoltán –, hogy a családi adókedvezmény a társadalom szerényebb jövedelmű tagjainak segít a legtöbbet. A korábbi évek számai szerint a kisebb keresetű családok – a lakosság más rétegeihez viszonyítva – több gyermeket nevelnek, s a nagycsaládok jelentős része alacsonyabb jövedelemből él. – A gyermekkedvezmény – különösen a jövő évi kiterjesztéssel – éppen ezeknél a családoknál hagy újabb összeget – nyomatékosította az adóügyekért felelős minisztériumi szakember.

Az adójóváírás nem működött

A személyi jövedelemadó szabályai kapcsán a helyettes államtitkár beszélt a minimálbért lényegében adómentessé tévő adójóváírásról is. Mint emlékezetes, az adóenyhítési módszert 2011-ben törölte el az Országgyűlés, a lehetőséggel tavaly már nem élhettek a magánszemélyek. A döntés meghozatalát annak idején komoly politikai viták övezték. A lépés ellenzői akkor azzal érveltek, hogy a kormány a legszegényebbek adókötelezettségét emeli. Pankucsi Zoltán rávilágított: a korábbi adatok szerint az adójóváírás számos esetben voltaképpen a gazdagabb családok alacsonyabb jövedelmű tagjait, vagyis lényegében a jobb sorban élőket támogatta. – Kijelenthető, hogy az adójóváírás – amely elvileg szociális jelegű adókedvezmény volt – nem tudta betölteni igazi feladatát, valójában sokszor nem a legelesettebbek helyzetét javította – közölte a helyettes államtitkár. Megjegyezte: az adójóváírás rendszere célzottság hiányában nem volt alkalmas a kívánt hatás elérésére.

Segítség a szegényebbeknek

Pankucsi Zoltán szerint egészen más a helyzet az év eleje óta élő munkahelyvédelmi akció adókedvezményeivel: a szabályok kidolgozását az a cél vezette, hogy a munkáltatók minél könnyebb feltételek mellett adhassanak kereseti lehetőséget a munkaerőpiac legkiszolgáltatottabb tagjainak. Az előírások értelmében enyhítés jár annak a vállalkozásnak, szervezetnek, amely 25 évnél fiatalabb, 55 évnél idősebb munkavállalót, kisgyermeket nevelő szülőt, régóta állást kereső polgárt alkalmaz, vagy szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztat dolgozót. – Az alacsony végzettségűek és hosszabb ideje állást keresők alkalmazásakor járó kedvezmények elsősorban a szegényebb családok megélhetését segítik, a pályakezdők és a nyugdíj előtt álló munkavállalók alkalmazásáért igénybe vehető adóenyhítés pedig inkább az alsó középréteg tagjainak biztonságát szolgálják – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Munkahelyet véd az enyhítés

Mint a Magyar Nemzet megtudta, a munkahelyvédelmi akció kedvezményei nyolc hónap alatt összesen hetvenötmilliárd forintot hagytak az érintett munkaadóknál. A nyári hónapokban több mint 730 ezer dolgozó után vették igénybe a hazai munkaadók a kedvezményt, vagyis az adóügyi lehetőség megközelítőleg háromnegyedmillió személy állásának megőrzéséhez nyújtott érdemi segítséget. A legújabb, részletes adatok szerint augusztusban például 135 ezer fiatal alkalmazásakor érvényesítették a munkáltatók az enyhítést, miként a kedvezmény 225 ezer szakképzetlen ember, 330 ezer nyugdíj előtt álló személy, harmincezer kisgyermeket nevelő, továbbá 17 ezer álláskereső legális foglalkoztatásához járult hozzá.

Forrás: MNO

This entry was posted on 2013. október 16. szerda at 16:20 and is filed under Gazdaság, Kormány, Társadalom. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.