Csepel.info

Origo.hu

2700 km autópálya épülhetne a legújabb adósságunkból

Magyarország hatalmas, 20 milliárd eurós IMF-hitelkeretet kapott, cserében korlátoznia kell a bérek és a nyugdíjak kifizetését. Az 5400 milliárd forintos hitelből, ha nem a pénzügyi szektorra, az államadósság törlesztésére és a forint védelmére kéne fordítani, a kínai nagyfalhoz hasonló hosszúságú autópályát építhetnénk, vagy elvihetnénk a négyes metrót Szolnokig.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerdán a Le Monde-nak nyilatkozva 18 hónapért vállalt felelősséget, amikor a magyar állam hosszú évek óta tartó túlköltekezéséről beszélt, és ismét a – hat és fél éve kormányzástól távol lévő – ellenzék felelősségét emlegette.

A legnagyobb nemzetközi hitelminősítők mindazonáltal nem politizálnak: a Moody’s és a Fitch Ratings egyaránt lerontotta Magyarország adósosztályzatát az elmúlt napokban, és ennek hatására a piaci szereplők ismét kockázatosabbnak ítélik a magyar államadósság finanszírozását. Hazánk fizetésképtelenségének esetleges bekövetkezését szerdán valószínűbbnek árazták be a londoni CDS-piacon, ahol biztosítást lehet kötni egy adott ország államcsődje ellen. A londoni adóspiacon Magyarország kockázati felára megint négy százalék fölé emelkedett november 12-én, jóllehet ezt az október 24-i hatszázalékos csúcs után sikerült 2,8 százalékra is lenyomni.

Annak ellenére történt ez, hogy szokatlanul magas, 25 milliárd dolláros (20 milliárd eurós) készenléti hitelt kaptunk a Nemzetközi Valutaalaptól, az IMF-től, illetve az EU-tól és a Világbanktól, sőt, a magyar pénzügyi kormányzat az első adandó alkalommal lehívta a hitelkeret első részletét, 4,2 milliárd SDR-t. Ez 4,9 milliárd eurónak, illetve 6,3 milliárd dollárnak felel meg a valutaalap honlapja szerint. (Az SDR a Nemzetközi Valutaalap elszámoló egysége, amelyet a font, a dollár, a jen és az euró napi árfolyamának kosara alapján számítanak ki.)

Azonnal lehívtuk, amit le lehetett

A 4,215 milliárd SDR-t Magyarország már lehívta ugyan, de az összegből semmit nem használtunk fel, az a Magyar Nemzeti Bank elkülönített számláján van.

További öt részletet később hívhat le az IMF-től a kormány, amely ezen kívül az EU-tól is kap pénzt, sőt a Világbank is ad Budapestnek újabb hitelt. Az IMF október végén jelentette be, hogy Magyarország összesen 25,1 milliárd dolláros gazdasági védőhálót kap, 17 hónapig készenlétben, azaz rendelkezésre tartott hitelkeret formájában. A csomag részeként az IMF 15,7 milliárd dolláros hitelkeretet nyújt, az Európai Unió további 8,1 milliárdot, a Világbank pedig 1,3 milliárdot ad.

Bár Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábbi tévéinterjújában azt mondta, hogy a megállapodás 17 hónapra szól, mert nem akarják a jelenlegi kormányzati cikluson túl nyújtani az IMF-hitel időpontját – és ez így erkölcsös szerinte -, azóta kiderült, hogy a hitel törlesztése csak évek múlva kezdődik meg. Valójában Gyurcsány a hitelkeret rendelkezésre állását kötötte ki 17 hónapig, amíg a mostani kormány mandátuma tart, vagyis az új kabinetnek már nem lesz ilyen hitelkerete, viszont a törlesztés marad a 2010-es választások utánra, akárki is kerül hatalomra.

“Az IMF-hitel általános feltételként 2 plusz egynegyed év türelmi időt ír elő, ezután két év alatt kell törleszteni a kölcsönt” – nyilatkozta a napokban a pénzügyminisztérium szakállamtitkára, Kovács Álmos.

Mennyibe kerül az IMF-kölcsön?

Hogy mennyibe kerül az IMF-kölcsön, arról Kovács annyit mondott, hogy naponta számítják a kamatokat, ennek módjáról a valutaalap honlapján lehet tájékozódni. Ez napjainkban azt jelenti, hogy alapvetően a hitel után 2,71 százalékos kamatot számít fel az IMF.

A már Magyarországra utalt, de fel nem használt 4,215 milliárd SDR úgy kamatozik, hogy 2,076 milliárd SDR-ig a kamat 2,71 százalék, a következő, 1,038 milliárd esetében 3,71 százalék a ráta, majd a legutolsó, 1,099 milliárdos részlet után 4,71 százalékos kamat jár.

A hitelkeret rendelkezésre állási díja, korábbi információk szerint 15 milliárd forint, a hitel 0,25 százaléka. A fideszes Pokorni Zoltán ezt az összeget úgy minősítette, hogy ebből évente négyszáz mentőautót lehetne vásárolni, teljes felszereléssel.

Magyarország valószínűleg decemberben hívhatja le az Európai Unió hitelét. Ez hároméves futamidejű lesz, a kamata 3,9-4,1 százalék között várható, az első részlet kétmilliárd eurós lesz előreláthatólag.

Nyilvános-e az IMF-hitelszerződés és van-e egyáltalán ilyen?

Korábban a hazai ellenzék bírálta, hogy az IMF-szerződés nem nyilvános. A kormányszóvivői iroda szerdán reagált a Fidesz felvetéseire, és ezt a reakciót az [origo] szerkesztőségéhez is eljuttatták. “Meg tudjuk erősíteni: a Nemzetközi Valutalappal való megállapodás minden dokumentuma nyilvános” – hangsúlyozza a közlemény. “A pénzügyminiszter és a jegybank elnöke által aláírt szándéklevél ugyanis elérhető a Pénzügyminisztérium, illetve a Magyar Nemzeti Bank honlapján. A Nemzetközi Valutalap igazgatósága a szándéklevelében felvázolt gazdaságpolitikai célok alapján döntött a hitel folyósításáról” – hangzik a rövid kommüniké.

Kovács Álmos már korábban is ismertette, miként folyamodhat egy ország a Nemzetközi Valutaalapnál kölcsönért. Az ország pénzügyminisztere és a jegybank elnöke szándéklevelet küld az IMF igazgatótanácsának arról, milyen gazdaságpolitikai célok megvalósításáért folyamodik a hitelért az ország.

Az IMF igazgatótanácsa megvitatja a levélben felvázolt gazdaságpolitikai célokat, megnézi, hogy azok mennyire megvalósíthatóak és támogathatóak, és ha ezt a két feltételt együttesen pozitívan ítéli meg, akkor biztosítja a kért hitelt az országnak. A szándéklevélben tükrözött célokat az ország nevében fogalmazza meg a pénzügyminiszter és a jegybankelnök, és ha ezt a Board jónak ítéli, hitelszerződés nélkül elindítja a hitel folyósítását.

Kovács állításait igazolta szerdán az IMF egy név nélkül nyilatkozó illetékese is az MTI-nek. “A Nemzetközi Valutaalap (IMF) gyakorlatában nincs külön hitelszerződés, a hitelnyújtásról szóló megállapodás lényegében a kormánynak az IMF által jóváhagyott szándéknyilatkozata” – közölte a washingtoni székhelyű pénzintézet szerdán. A készenléti hitelkeret alapját a magyar kormány által javasolt program képezi, amelynek főbb pontjai, a tervezett intézkedések szerepelnek a már publikált szándéknyilatkozatban – mondta a valutaalap illetékese.

A jelentés viszont még nem nyilvános

Az IMF-illetékes elmondta, hogy a valutaalap washingtoni magyar missziójának nemzetközi szakértői küldöttsége Magyarországon járt és a programról egyeztetett, beható tárgyalásokat folytatott különböző kormányzati szakértőkkel, a jegybankkal. A szakértők Washingtonba visszatérve összeállítottak egy szakértői jelentést (staff report), amelyben értékelték a magyar gazdaság állapotát, a folyamatok várható alakulását. Ez a jelentés került a magyar kormány szándéknyilatkozatával egyidejűleg az IMF igazgatótanácsa elé, amely megvizsgálta azokat, és jóváhagyta a Magyarországnak nyújtandó készenléti hitelprogramot.

Az IMF még nem hozta nyilvánosságra ezt a szakértői jelentést, de ennek nincs akadálya, csak ehhez a magyar kormány jóváhagyása kell. “Nem publikálhatjuk a beleegyezésük nélkül, mert ők részvényeseink” – hangsúlyozta. (Az MTI egy másik IMF-forrásból úgy értesült, hogy a valutaalap a szakértői jelentést, a szükséges korrekciók, pontosítások után néhány napon belül, a magyar kormánnyal koordinálva közzéteszi.)

Mit kér cserében az IMF?

A mentőöv bejelentésekor Dominique Strauss-Kahn IMF-főigazgató közleményben tudatta: a határozott magyar intézkedések igazolják, hogy az ország kivételes szintű forrásokhoz férhet hozzá a valutaalaptól; a hitelkeret összege a magyar IMF-kvóta több mint tízszerese. A segítség erősíteni fogja az ország gazdaságának rövid távú stabilitását, és javítja hosszú távú növekedési potenciálját. A hitelkeret összege a magyar IMF-kvóta 1015 százaléka, amelyet a valutaalap gyorsított eljárása keretében hagytak jóvá.

Az IMF európai igazgatója, James Morsink telefonos sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a nemzetközi pénzintézet a készenléti hitelért cserébe kérte a bankrendszer támogatását, a költségvetési hiány csökkentését és az infláció elleni fellépést. “Az IMF-fel való megállapodás célja, hogy elősegítse a magyarországi pénzpiacokra nehezedő nyomás gyors csökkenését, támogatva ugyanakkor a hosszú távú gazdasági célokat, megteremtve az államháztartás és a bankszektor reformját elősegítő feltételeket” – közölte az IMF.

A GDP mintegy kétharmadát kitevő államadósság csökkentése érdekében a közszolgálati alkalmazottak bérét befagyasztják, és a 13. havi bérük kifizetését is felfüggesztik, továbbá korlátozzák a 13. havi nyugdíj kifizetését a 2009-es költségvetésben – ismertette a hiány csökkentésére hozott intézkedések egy részét James Morsink.

A francia lap, a Le Monde szerint Dominique Strauss-Kahn vezérigazgató azt kérte, hogy Magyarország esetében csak a legszükségesebb intézkedések kerüljenek bele a szerződésbe. Így a társadalombiztosítási rednszer és a munkanélküli segély megőrizhető. Az IMF elfogadta a szociális háló megőrzésének szükségességét is. Mindez változás a valutaalap politikájában, amely korábban szigorúbb feltételeket diktált. A Le Monde azt is kiemeli, hogy az IMF tisztségviselői míg most Izlandnak három feltételt szabtak, Magyarországnak hatot, Indonéziának viszont százat.

Mit csinálunk az IMF-hitellel?

Az IMF-hitelt három célra használhatja fel Magyarország. Egyrészt védheti a szabad piacon a forintot, a magyar devizát, ezen kívül refinanszírozhatja a magyar adósságállományt, és támogathatja a saját bankrendszerét. A bankrendszer kisegítésére máris bejelentett a pénzügyminiszter, Veres János és Simor András jegybankelnök egy 600 milliárd forintos porgramot. Ebből az állam feltőkésítheti a bankokat, illetve garanciát is vállalhat a pénzintézetek esetében.

Kezdetben a támogatásokat 200 milliárd forintos szavatolótőkéhez kötötték az illetékesek, ám ez időközben módosulni látszik. A parlamenti bizottsági vitában a Pénzügyminisztérium képviselője már arról beszélt, hogy nincs ilyen korlát. Ha megmaradna ez a feltétel, akkor Magyarországon csak három bank kaphatna állami segítséget: az OTP, az MKB és a CIB. ezek közül eddig csak a CIB jelentette be, hogy nem tart igényt ilyen támogatásra.

Kevesebb szó esik a 25 milliárd dolláros hitel harmadik, világbanki kölcsönrészéről. Ezt a szerkezeti reformokra használhatja fel Magyarország, így például a pénzügyi rendszer jobb működését támogathatja majd. Ebből a pénzből azonban nem lehet vállalatokat tovább hitelezni, illetve állami beruházásokat megvalósítani.

A bankrendszer stabilitása mellett rendkívül fontos területe az IMF-hitel felhasználásának, hogy a magyar állam olcsóbb hitellel válthatja ki a korábban felvett kölcsönöket, erről Gyurcsány Ferenc is beszélt tévéinterjújában. Míg az állampapír-piaci hozamok gyakran tíz százalék fölé emelkedtek az elmúlt hetekben-hónapokban, az IMF-hitel kamata 2-5 százalék körüli, az EU-hitel pedig 3-4 százalékos kamatú. Mindez azt jelenti, hogy ha átlagosan 4 százaléknak vesszük az IMF-segély “árát”, és mondjuk ezt összehasonlítjuk a 10 százalékos állampapír-piaci hozammal, akkor legalább hat százalékot nyer Magyarország a nemzetközi segítség révén.

Mit csinálhatnánk képzeletben a kamatnyereséggel?

Bár természetesen nem minden magyar adósság után kell tízszázalékos kamatot fizetni (az állampapír-piaci hozam azt jelenti, hogy ennyit kell fizetnie az államnak az általa kibocsátott papírok után), összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy az MNB adatai szerint 2009-ben az államháztartásnak mintegy 4 milliárd eurónyi külföldi adóssága jár le. Ha ezt a 4 milliárd eurót – amelynek megfelelő összeget máris lehívott Magyarország az IMF-től, mint már említettük – nem 10, hanem csak 4 százalékos kamat mellett kellene törleszteni, az azt jelentené elméletben, hogy 400 millió euró helyett csak 160 millió eurós kamatteher hárulna Magyarországra. (Hangsúlyozzuk még egyszer, hogy a magyar állam adóssága nem mindig 10 százalékos kamatteherrel sújtott, de egyszerűbb így számolni a következményeket.)

Ez a 240 millió eurós megtakarítás 270 forint/eurós árfolyamon 65 milliárd forintot tesz ki, ebből a négyes metrónak a töredéke sem készülne el, ennek a beruházásnak a költsélgvetését a szakértők ugyanis hol 350, hol pedig 500 milliárd forint fölé helyezik. A köröshegyi völgyhidat fel lehetne építeni belőle, ennek költsége mintegy 41 milliárd forint volt, de a hozzá kapcsolódó úthálózatra már nem lenne elég, mert a 14 kilométeres teljes autópályaszakasz 76 milliárd forintba került.

Maga a teljes IMF-hitelkeret, az EU és a Világbank kölcsönével együtt 20 milliárd eurót tesz ki, ami 5400 milliárd forint. Ebből elvileg tíz négyes metrót is lehetne építeni, még ha a bővebb, ötszázmilliárdos költségvetéssel is számolunk. Ez azt jelenti, hogy 105 kilométeres metróalagút épülhetne, Budapesttől Szolnokig, sőt, egy kicsit a Tisza-parti városon túlra is. Autópályából – ha kilométerenként kétmilliárd forintba kerülne az építkezés – 2700 kilométer épülhetne. Ez azt jelenti, hogy a kínai nagyfal hosszában építhetnénk ki egy autópályát, elágazások nélkül. (A nagyfal elágazásokkal együtt sokkal hosszabb, 7000-10 000 kilométer hosszú is lehet különböző becslések szerint.)

Origo.hu

This entry was posted on 2008. november 14. péntek at 10:41 and is filed under Gazdaság. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.