Hirado.hu
Rendőrségi fogdában egy kémkedéssel gyanúsított gólya a Kairótól mintegy 450 kilométerre délkeletre fekvő Kena kormányzóságban 2013. augusztus 31-én
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közlése szerint a kémkedéssel “vádolt”, majd elengedett magyar gólyát egy núbiai család levadászta, és megette.
Amint arról szeptember 4-én a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület(MME) tájékoztatta a közvéleményt, a múlt hét végén Egyiptomban kézre került, jeladója miatt kémkedéssel „vádolt” és egy éjszakára a helyi rendőrösön „letartóztatott” Ménes nevű fehér gólyánkat az egyiptomi természetvédelmi szervezetek három nappal később sikeresen elengedték egy Asszuántól délre található, természetvédelmi oltalom alatt álló szigeten.
A madár adója az elengedést követően a napelemeknek köszönhetően megfelelően feltöltődött és újra kezdett sugározni. A küldött adatokból megállapítható volt, hogy a madár a várt viselkedés szerint kisebb távolságokat repülve továbbra is a térségben maradt, ahol minden bizonnyal táplálkozva készült fel az újabb vonulási szakaszra.
Haitham Ibrahim, a gólya mentésében részt vevő Egyiptomi Környezetvédelmi Ügynökség (EEAA) munkatársa csütörtök éjjel arról tájékoztatta a gólya jelölését végző MME-program vezetőjét, hogy Ménest a szigeten élő egyik család levadászta, és megette. Az ismételt helyszíni kiszállást követően Ménes jelölőgyűrűjét és a még mindig aktív, tehát újra felhasználható jeladóját sikerült a családtól megszerezni; jelenleg azon dolgoznak, hogy az eszköz mielőbb visszakerüljön Magyarországra – írja a szervezet közleményében.
Bár az eset szomorú, a vonuló madarakra, különösen a nagyobb testűekre a legnagyobb veszélyt kontinensünkön az elektromos hálózat jelenti. Ménes két, szintén jeladóval felszelt testvére és fajtársa Európát sem tudta elhagyni, mindkét madár halálos áramütésben pusztult el. Ménes történetében ismét beigazolódott, hogy a madarakra szerelt, az állatokat a mindennapi életükben nem zavaró jeladók nélkülözhetetlen és mással nem helyettesíthető adatokat szolgáltatnak a rájuk leselkedő veszélyekről is. A világhírre szert tett magyar gólya pusztulása fontos jelzés az egyiptomi hatóságok számára, hogy az elengedés helyszínéül szolgáló védett területen további erőfeszítéseket kell tenni a lakosság természetvédelmi felvilágosítása (és akár az életminőség javítása) terén.
A madarak vonulási útvonalán elhelyezkedő országokban sajnos továbbra is jellemző a madarak sport és fogyasztási célú vadászata. Ez a Földközi-tenger térségében jelentős természetvédelmi problémát okoz olyan európai uniós tagállamok esetében is, mint amilyen Olaszország és Málta. A Szahara térségében a madárpusztítás hátterében jelentős részben a szegény lakosság húshoz jutásának igénye áll, melynek kapcsán még nagyobb nehézségekbe ütközik a vonuló madarak védelme. A Ménest elfogyasztó núbiai egyike a madarakra is vadászó, napi táplálékát kényszerűségből vadászattal is kiegészítő népcsoportnak.
A fehér gólyák esetében az ilyen veszélyforráshoz az is hozzájárul, hogy a hazai állomány szinte 100 százaléka lakott területeken, az ember közvetlen közelében költ, ahol madaraink a hazai védettségnek köszönhetően biztonságban és táplálékbőségben élnek. Különösen a Méneshez hasonlóan rutintalan (idei fiókaként az első vonulását végző) gólyák esetében jellemző, hogy a hazai jó tapasztalataik alapján a vándorlási útvonalon sem kerülik, sőt, keresik az ember közelségét, ahol az évezredes madárvadászati gyakorlattal rendelkező törzsek könnyű prédájává válnak. Ezek közül az egyik legismertebb, és továbbra is igen hatékony módszer a dobó-bot, amivel a repülő madarakat is képesek elejteni.
Forrás: Hirado.hu
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közlése szerint a kémkedéssel “vádolt”, majd elengedett magyar gólyát egy núbiai család levadászta, és megette.
Ha ez a gólya egy szegény vadász családot mentett meg az éhenhalástól, akkor már nem élt hiába.
Igaz nálunk ez még ettől függetlenül demográfiai problémákat okozhat.
Nincs ebben semmi kivetni való.
Legyenek szomorúak most mind azok akik szeretik a vadat, fácánt, vadkacsát, halat, stb. megenni?
Vajon azért ki a felelős, hogy a gólyák 100 százaléka lakott területen fészkel?
Talán a azért mert az embereknek szolgáltatást végeznek? 😛
“Évente tartósan 12 ezer tonna vadhús kerül piacra Magyarországon, ennek értékesítését a kereslet élénkítésével lehet megoldani, de a tárca vizsgálja annak lehetőségét, hogy bevonják a vadhúst a közétkeztetésbe – mondta szombaton a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára”
.
Hajléktalanok és menzán étkezők és egyéb hátrányos helyzetűek kezdjetek a vaddisznó pörihez, őzgerinchez szokni!
Nincs többé egészségtelen tápos csirke! 😛
.
http://www.origo.hu/itthon/20130831-a-vadhus-is-bekerulhet-a-kozetkeztetesbe.html
Ehhez csak annyit, hogy az EU-tagállam Olaszországban, továbbá Máltán évente vonuló (és védett) madarak ezreit lövöldözik le, csapdázzák meg “nemzeti hagyományra” hivatkozva.
pl.
http://www.talking-naturally.co.uk/egypt-unregulated-bird-hunting-and-the-malta-connection/
http://www.internationalanimalrescue.org/news/2011/442/Carcasses+of+protected+migrant+birds+discovered+in+Malta.html
http://www.wildlifeextra.com/go/news/malta-hunting239.html#cr
stb.stb.
Lehet Gyurcsányt oda küldeni, végre talál egy országot, ahol valóban van éhezés, és nem a szülők isszák el a gyerekek elől a meleg vacsora árát.
“Tisztelni kell a másságot, a más kultúrákat.”
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Öreg más!
“A Ménest elfogyasztó núbiai egyike a madarakra is vadászó, napi táplálékát kényszerűségből vadászattal is kiegészítő népcsoportnak.”
.
Pedig ehetnének emberhúst is! 😀
.
De már emberevők sincsenek!
Tegnap ették meg a zutolsót!
És itthon? A cigányok már lassan leeszik a vadkacsákat a tavak környékén,ja és a hattyúkat is! De csak a combot és mellet kanyarítják ki,fene a gusztusukat….:D