Negyven év után újra virágzik a Duna

A Duna Budapest alatti szakaszán a csepeli szennyvíztisztító hozhat pozitív változást

Origo.hu

Esti rajzás a folyó fölött (forrás: Potyó Imre)

Négy évtized után idén már másodjára rajzanak a kérészek a Duna fölött, mert végre kellően tiszta a folyó. A közvilágítás viszont halálos csapda az este repülő ritka rovaroknak.

Rég nem volt olyan tiszta a Duna vize, mint az utóbbi pár évben, vagyis látható eredménye van a Duna-menti országok, önkormányzatok és cégek környezetvédelmi akcióinak. A Duna budapesti szakaszán 2012-ben a legfontosabb természetvédelmi esemény a dunavirág (Ephoron virgo) nevű védett kérészfaj tömeges megjelenése volt, amire a vízszennyezések miatt közel negyven éve nem volt példa.

Idén augusztus 19-én Tahitótfalunál ismét sikerült megfigyelni a tömegrajzást, és ennek alapján okkal remélhetjük, hogy a dunavirág újra megtelepedett a magyarországi Duna-szakaszokon.

A vízben az elmúlt évtizedekben főleg a szerves eredetű szennyezés miatt nem élt meg ez a kérészfaj, de az sem kizárt, hogy a nitrát- és foszfátszint lecsökkenése is hozzájárult a pozitív fejleményhez. A folyó vize elsősorban a bécsi szennyvíztisztító üzem modernizálása miatt tisztult ki ennyire, Európa legkorszerűbb víztisztítója működik ott. A Duna Budapest alatti szakaszán a csepeli szennyvíztisztító hozhat pozitív változást.

Milliószámra elpusztult dunavirágnőstények és a sárga petecsomók egy dunai hídra vezető úton (forrás: Kriska György)

A dunavirág egykor Európa legtöbb részén elterjedt volt, de a kontinens nagyobbik részéről kihalt. A Rábában mindig is megélt, és a rajzást vizsgáló kutatók szerint valószínűleg onnan sikerült újra megtelepednie a Dunában (ám ezt a kérdést megnyugtatóan csak genetikai vizsgálatokkal lehet tisztázni).

Fénycsapdába esnek

A tiszavirág rajzása a Tiszán este hat és nyolc óra között zajlik, rendszerint július elején. A Dunán viszont este fél kilenc és tíz között repül a dunavirág, így a rovarokra erősen hatnak a fények pozitív fototaxisuk miatt (az ógörög eredetű taxis szó a biológiában azt jelenti, ha az élőlények valamilyen hatásra egy adott irányba mozognak).

Magyar biofizikusok és ökológusok a Tiszával és a Dunával kapcsolatos új eredményei nyomán ma már tudjuk, hogy a folyók környezetében megjelenő mesterséges tárgyak közvetlen hatást gyakorolhatnak a folyóvizek élőlény-együtteseire. Ez gyakran jelentősebb befolyást jelent, mint egy közvetlenül a vízben kialakított építmény.

A mostani tömegrajzásnál sem csak a jelenséget dokumentálják a kutatók, hanem azt is, hogyan hatnak a Duna-hidak a rovarokra. Az eddigi vizsgálatok során már sikerült bebizonyítani, hogy a kivilágított hidak, állóhajók és vízparti épületek végzetes fénycsapdát jelentenek a kérészeknek.

A petézéshez készülő nőstény kérészek közül több tízmillió pusztul el a petecsomóival együtt a mesterséges tárgyak közelében. Ily módon csak emiatt több tízmilliárd forintos természetvédelmi kár keletkezik, és sérül a dunavirág utódgenerációja. A természetvédők szerint ez a jelenség is alátámasztja, hogy a Dunán és a parton fölépített műtárgyak gyakran előre nem várt természetkárosítás okozói lehetnek, csökkenthetik a folyó biológiai sokféleségét, előnytelenül hatnak a folyó ökológiai állapotára és ezáltal a víz minőségre.

A Magyar Tudományos Akadémia Duna-kutató Intézetének és az ELTE Környezetoptikai Laboratóriumának kutatói azt is vizsgálják, milyen hullámhosszú és polaritású fény zavarja meg a legkevésbé a kérészeket. Az eredményeket felhasználva módosítani lehetne a világítási rendszereken, csökkentve a természetkárosítást.

A szerzők: dr. Kriska György a MTA ÖK Duna-kutató Intézet tudományos főmunkatársa, dr. Horváth Gábor az MTA doktora, az ELTE TTK Fizikai Intézet Környezetoptikai Laboratóriumának docense

origo.hu

13 hozzászólás “Negyven év után újra virágzik a Duna” bejegyzésre

  1. Gordon szerint:

    Az etánsak a 40 évük alatt majdnem kiírtották a Duna élővilágát.
    De nem sikerült.

  2. felix szerint:

    Köszönjük MSZP.
    A “szargyár” gordonka nem a ti érdemetek.
    A csatornán meg osztozkodnotok kell.

  3. fghfjhgkjhk szerint:

    Tavaly is virágzott a Duna. 🙂

  4. ... Grün szerint:

    Röfike!
    Csak még a hidakkal kellene valamit csinálni, mert a kérészek nem az Air Race résztvevői és nem pilóta vezeti őket, nekik repülnek és egynapos életük, akár percekre rövidül! ))) 😛 (((
    .
    Apropók!
    Mi a legszarabb érzés?!
    Ha a dunavirágnak rossz napja van!

  5. fghfjhgkjhk szerint:

    …Grün, az Air Race is komcsi volt, hogy betiltották? 🙂

  6. ... Grün szerint:

    fghfjhgkjhk!
    Nem tom!
    Komcsizásban Röfike vagy a Budi a jó! 😛

  7. fghfjhgkjhk szerint:

    Biztosan nem kapunk rá választ. 🙂
    2011-ben is virágzott már a Duna!

  8. hajós (gyengeelméjűek kedvéért: nem Dobák!) szerint:

    Gordon villogtatja az IQ-ját: “Az etánsak a 40 évük alatt majdnem kiírtották a Duna élővilágát.”

    Geci Gordon! Olvasd csak a cikket: “A folyó vize elsősorban a bécsi szennyvíztisztító üzem modernizálása miatt tisztult ki ennyire”

    Na a bécsi szennyvíztisztító vajon kinek a szennyét tisztítja ki a vízből?

  9. ... Grün szerint:

    “A Duna Budapest alatti szakaszán a csepeli szennyvíztisztító hozhat pozitív változást.”
    .
    Az etáánsak alatt megépített csepeli szennyvíztisztítónak köszönhetően!
    Köszönjük MSZP! 😛

  10. Jeniszej szerint:

    “A mostani tömegrajzásnál sem csak a jelenséget dokumentálják a kutatók, hanem azt is, hogyan hatnak a Duna-hidak a rovarokra. Az eddigi vizsgálatok során már sikerült bebizonyítani, hogy a kivilágított hidak, állóhajók és vízparti épületek végzetes fénycsapdát jelentenek a kérészeknek.”
    A halak legnagyobb örömére, mert az ütődött kérész csemegének számít számukra.
    Azt monyák a csepeli horgászok, hogy a tisztítómű beindítása után egyes halfajok eltűntek a Csepeli Duna szakaszról.
    Így eltűntek azok a halfajok melyek kimondottan a víz „hordalékában” találták meg az élelmüket.
    Idáig a hatalmas csapatokban jelentkező Dunai márna és mindazok a vízi élőlények melyek hosszú éveken át erre az élelemforrásra szakosodtak.
    Nem, baj!
    Van helyettük kérész meg mindenféle szúnyog lárva. 🙂

  11. Gordon szerint:

    Korábban egy másik hírnél leírtam a véleményemet:

    Gordon szerint:
    2013. augusztus 24., szombat – 19:56

    “Kezdjük ott, hogy az etánsak nem nyócéven át, hanem kis megszakítással ’45-óta több mint 60 éven át voltak Csepel fura-urai. Csepel ezen idő alatt megtanulta hogyan viszonyulnak az emberekhez (munkatáborba hurcolt százak, tucatnyi lemészárolt ember a ’40-es és az ’50-es években), a természethez (környezetszennyezés, talajszennyezés, folyószennyezés, 2500 tonna galvániszap már a rendszerváltozás után), az épített környezethez (a régi Csepel elpusztítása), a közpénzek kezeléséhez (lopás-lopás hátán és korrupció, mely kettős gyilkosságba torkollik az ezredforduló után), és a sajtószabadsághoz (csepeli cenzúra, cenzorok jövése és menése, a Párt által irányított helyi média, hazudozás lépten-nyomon).”

    Az évtizedeken át tartó folyószennyezés kapcsolható leginkább az etánsak nevéhez. Nem törődtek azzal, hogy mivel szennyezik a folyót. Ökörségük öröksége nehéz és bizony szégyenkezhetnek is miatta.

    De nem sikerült kiírtani az élővilágot és a folyó (mint ahogy az ország is) most megújulhat:

    “A Duna budapesti szakaszán 2012-ben a legfontosabb természetvédelmi esemény a dunavirág (Ephoron virgo) nevű védett kérészfaj tömeges megjelenése volt, amire a vízszennyezések miatt közel negyven éve nem volt példa.”

  12. ... Grün szerint:

    Röffencs!
    Mivel a kérészek petétől szubimágóig fejlődése átlag három év, ezek még szoci petéből kelt rovarok! ))) 😛 (((

  13. felix szerint:

    Gordon!
    Már a szocik kérészeit is lenyúlnátok?

Itt lehet hozzászólni !