MNO
Nem adna rektori címet a főiskolák vezetőinek a felsőoktatási államtitkár, művészeti területen visszatérhet a részösztöndíj – derül ki Csókás Adriennek, a Magyar Nemzet munkatársának Klinghammer István felsőoktatási államtitkárral készült interjújából.
– Államtitkár úr, milyen tendenciák rajzolódnak ki az idei felvételi eredményekből? A fiatalok választásai alapján látható-e, hogy a tervezett felsőoktatási profiltisztítás mely intézményekben milyen irányú változtatásokat kell, hogy indítson?
– Korai lenne még tendenciákat levonni, hiszen nagy elemzéseknek még nem lett alávetve a felvételi eljárás eredménye, de jelek azért vannak. Például az, hogy a tavasszal meghirdetett Klebelsberg-ösztöndíj komoly vonzerővel bír, a tanári pályára ugyanis nagyságrendekkel többen jelentkeztek, mint korábban. Bizonyos tanári szakok esetén az elmúlt évekhez képest a többszörösére nőtt az érdeklődés. Hasonló elmozdulás figyelhető meg a mérnöki, műszaki pályán is, amit ugyancsak többen választottak, mint korábban. A legfontosabb változás egyébként az, hogy a jövőben a hallgatói választás lesz az állami ösztöndíjaklegfőbb elosztási szempontja, nem lesznek előre meghatározott férőhelyek. Lássuk be, nem az a fontos, hogy az egyetem és a főiskola jól érezze magát, hanem hogy a végzett hallgató boldog és elégedett ember lehessen. Nem az intézményeket, hanem a hallgatókat kell finanszírozni, hiszen a tudományban a teljesítménynek kell döntenie. És a megfelelő teljesítmény nemcsak a hallgatónak, hanem az intézményeknek is érdeke.
– Ha már a teljesítményről van szó, a héten bejelentette, hogy a 2014-es felvételi eljárásban már 260 lesz a minimális ponthatár, és a következő években tovább emelik a bejutási küszöböt. 2016-ban már 300-as minimum várható, nem félő, hogy ennél a szintnél már sokan eleshetnek a továbbtanulástól?
– A mostani 240-es felvételi pontszámot már jövőre emelni kell, hiszen az nagyon vékonyka tudást jelöl, nincs értelme tovább várni a változtatással. Személy szerint jobbnak tartom, ha becsülettel megmondjuk az érettségi előtt álló gyerekeknek, hogy kapják össze magukat, mert a közepes tudás nem egyetemre való. Sőt, azt is mondanám nekik, igyekezzenek emelt szintű érettségit tenni, és tanuljanak meg egy nyelvet, mire eljutnak a felvételiig. A felsőoktatási intézményeknek is érdeke, hogy motivált, jó képességű hallgatók kerüljenek be a rendszerbe.
– Az idegennyelv-tudással elég komoly baj van hazánkban, rengetegen vannak, akik még a diplomaszerzés idejére sem teszik le a szükséges nyelvvizsgát, és emiatt nem tudják átvenni az oklevelüket.
– Én nagyon örülnék neki, ha a megfelelő idegennyelv-tudás már a felvételi idején meglenne. Gondoljunk csak bele, a felsőoktatásban már a tanulmányok ideje alatt alapvető kellene, hogy legyen az idegen nyelvek rendszeres használata, a szakirodalom zömét angolul írják. Hogyan ismeri meg a diák a korszerű tudásanyagot, ha csak magyarul beszél? Lássuk be, ha a középkorban a legegyszerűbb parasztgyerek is meg tudta tanulni a latint, akkor most, az internet és a televízió korában egyszerűen nem lehet mentség arra, hogy kibújjunk ez alól a kötelesség alól.
– Fontos változás lesz az intézményi struktúra átalakítása. Ennek kapcsán egyre többet hallani a közösségi főiskolák megjelenéséről. Ezeknek mi lesz a funkciója?
– A közösségi főiskolán kétéves a képzés, és a végén felsőoktatási szakképzést adna a hallgatónak. Ide azok jelentkezhetnének, akiknek bizonytalanabb a tudásuk annál, hogy egyetemre menjenek, de szorgalmasak és szeretnének tovább tanulni. A közösségi főiskolák elvégzésével nagyon jó védőnő, falugazdász vagy óvónő lehet belőlük. Ez az intézménytípus lenne a piramis alja. Sajnos nálunk a szakképzés nagyon gyenge lábakon áll, alig van jelentkező, és semmiféle hírverést, népszerűsítő reklámot nem kap a képzés. Ha továbbtanulásról van szó, mindenki csak azt hangoztatja, hogy menjünk egyetemre. Ott meg aztán meghirdetünk mindenféle szakot, sok olyat is, amit nem igazol vissza a társadalom, és nem lehet vele elhelyezkedni. Rendezni kell ezt a helyzetet.
A teljes interjút a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatja.
Forrás: MNO
“Megmondta Orbán államtitkára: ide járhatnak azok, akik szorgalmasak, de buták
Jövőre emelik a pontszámokat, és a rákövetkező évben is feljebb tornásszák a bejutási szintet, ígéri Klinghammer István, aki szerint semmi ok az elkeseredésre, a butáknak is lesz tanintézmény.”
.
Legfeljebb beindítják a zállamtitkár képzést! ))) 😛 (((
.
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=670181
Végre egy téma, amihez idióta Dr. grün t.t.-nek illene érteni. Sajnos saját ötlet híján megint csak egy maffiabaloldali irományból tud idézni, persze olyat, ami hazugság, de legalább ellene mond Klinghammer professzornak, hogy “Harsogni kell a jó eredményt”.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Öreg Pöcs!
Itt egy jobboldali mérvadó hír!
.
“A magyar munkaerőpiacról csaknem 150 ezer jól képzett, diplomás szakember hiányzik majd 2020-ban; míg a gyártás területén túlkínálat lesz jelentkezőkből, az üzleti szolgáltatásoknál és az építőiparban munkaerőhiányra lehet számítani – hívja fel a figyelmet a legfrissebb előrejelzésekre hivatkozva a Randstad.”
.
Jól képzett utcaseprőkre és szemetesemberekre szükség van! 😛
.
http://mno.hu/gazdasag/150-ezer-diplomas-fog-hianyozni-a-munkaeropiacrol-1111382
Sajnos az a helyzet, hogy a felsőoktatás a működésképtelenség szélén billeg. Az ELTE költségvetése pl. mintegy harmadával csökkent az utóbbi években (folyó áron, az inflációt még nem is számoltam). Ennek megfelelően pl. a Természettudományi Karon már annyi állami támogatást se nagyon kapunk, amennyi a bérek kifizetésére elég (cafeteria pedig már elég régóta nincsen). És akkor még nem beszéltünk a rezsiről, a dologi kiadásokról, fejlesztésekről, kutatásról stb.
Nagyon szép gondolat, hogy nem az intézménynek kell jól érezni magát, hanem a hallgatónak. Ezzel szemben a helyzet az, hogy túl sok munkát kell elvégezni az egyre kevesebbet érő fizetésünkért, miközben egyre nehezebb üzemeltetni az intézményt. Arról nem is beszélve, hogy a karbantartás is egyre vontatottabban halad.
Jelen pillanatban egyszerűen azt történik, hogy egyre kevesebb forrásból akarja finanszírozni a felsőoktatást a kormány, és annak minden következményét rátolja az intézményekre. Mi pedig kénytelenek vagyunk valahogy működtetni a rendszert olyan módon, hogy kizsigereljük saját magunkat, illetve a rendelkezésre álló infrastruktúrát is. Ha ez így marad, akkor az oktatók egyszerűn ott fogják hagyni a katedrát, a hallgatók meg érezhetik magukat nagyon jól, csak éppen tudást nem fognak kapni.
Arról már nem is beszélve, hogy azért a hallgatók sem érzik annyira jól magukat, hiszen 100 ezer fő alá csökkent a jelentkezők száma, ami igen jelentős visszaesés.
Azt hiszem professzor úr már régen elfelejtette, hogy milyen volt rektorként irányítani az egyetemet, mert különben egészen másként látná a helyzetet. De ugyebár nálunk az üléspont határozza meg az álláspontot….
Na de nem is írok többet, mert kezd panaszáradattá válni.
Üdvözlettel:
Szabó Szabolcs
Szabó Szabolcs! Miután az érettségizők száma idén 70 000 körül van ezért a 100 000 fős jelentkezési létszám kicsit furcsa.
Nem tudom, hogy a kormánynak be szabad-e nyúlni az egyetemek autonómiájába?
Az ELTE csodálatos Ha-Ha képzettségűeket bocsát ki, de vajon az országnak szüksége van rájuk?
Érdekes módon vannak egyetemek, ahol tudnak gazdálkodni. Igaz az országnak kicsiny az igénye büfé-ruhatár szakosokra.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Tisztelt Nagyapó!
A 100 ezres létszám rendben van, hiszen nem csak végzősök jelentkeznek. Egyébként néhány éve még 130 ezer felett volt a jelentkezők száma.
Azt is látni kell, hogy az egyetem gazdasági problémáját nem lehet azzal elintézni, hogy gazdálkodjanak jobban. Ekkora forráskivonást már nem lehet kezelni. Persze a felsőoktatás problémája nem most kezdődött, már hosszú évek óta gyűlnek a problémák. Egyszerűen az újabb nagy elvonások tették be a kaput.
Végül azt is érdemes figyelembe venni, hogy a felsőfokú végzettségűek körében nagyon alacsony a munkanélküliségi ráta, vagyis megéri képezni az embereket. Persze mindig lehet javítani a struktúrán, de nem ezzel van az igazi probléma.
Üdvözlettel:
Szabó Szabolcs
A mozibezáratóember megmondta… 🙂
Nagy szükség van arra, hogy minél többen tanuljanak, és diplomázzanak az egyetemeken, főiskolákon. A munkaerőpiacon ugyanis már a betanított munkási munkakörbe is diplomát és legalább három nyelvből felsőfokú végzettséget kérnek. Ilyen a hazai munkaerőpiac. A diplomások pedig sorban állnak az ilyen munkákra is, mert pénzt kell keresniük. Szomorú, hogy ide jutott ez az ország. Remélem, ennél már nem lesz lejjebb.
Idióta Dr. grün t.t! Ne csak a rövid összefoglalót olvassa, hanem tovább és akkor rájön az országnak kikre van szüksége.
Felhívom figyelmét a következőkre: “– A közösségi főiskolán kétéves a képzés, és a végén felsőoktatási szakképzést adna a hallgatónak. Ide azok jelentkezhetnének, akiknek bizonytalanabb a tudásuk annál, hogy egyetemre menjenek, de szorgalmasak és szeretnének tovább tanulni. A közösségi főiskolák elvégzésével nagyon jó védőnő, falugazdász vagy óvónő lehet belőlük. Ez az intézménytípus lenne a piramis alja. Sajnos nálunk a szakképzés nagyon gyenge lábakon áll, alig van jelentkező, és semmiféle hírverést, népszerűsítő reklámot nem kap a képzés. Ha továbbtanulásról van szó, mindenki csak azt hangoztatja, hogy menjünk egyetemre. Ott meg aztán meghirdetünk mindenféle szakot, sok olyat is, amit nem igazol vissza a társadalom, és nem lehet vele elhelyezkedni. Rendezni kell ezt a helyzetet.”
A cikket is érdemes elolvasni!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
“A közösségi főiskolák elvégzésével nagyon jó védőnő, falugazdász vagy óvónő lehet belőlük.”
Aztán majd dunát lehet rekeszteni velük is.