Forrás: Új Szó
Több mint ezer évvel ezelőtt Szent Odilon, a clunyi apátság elöljárója arra kérte a bencés apátság szerzeteseit, hogy mindszentek másnapján “imádkozzanak különös buzgósággal az elhunytakért”.
BKV menetrend-változások
Temetők nyitvatartása
A clunyi apátságból kiindulva lassanként elterjedt a halottakról való megemlékezés szokása, mindenszentek napjának jelentősége pedig “elsorvadt”, mára a két ünnep hagyományai összemosódtak.
A mindszentek ünnepének kezdetei a 4. századba nyúlnak. Szent Efrém szíriai egyházatya (373-ban hunyt el) és Aranyszájú Szent János már tud a mindenszentek ünnepéről, melyet május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. E vasárnap neve a görög egyházban ma is a szentek vasárnapja. Nyugaton 609-ben tűnik föl először ez az ünnep, mikor május 13-án a “Szűz Mária, Vértanúk Boldogasszonya és minden vértanúk” tiszteletére avatják föl a római Pantheont.
Nemcsak vértanúkat, hanem valóban minden szentet november 1-jén Írországban és Angliában kezdtek ünnepelni a 700-as években, és ez az ünnep hamarosan általános lett. A november másodikai halottak napja azonban Szent Odilon clunyi apáttól (962-1048) ered, aki 998-ban kiadott rendeletben emléknapul bevezette minden bencésházba. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, a XII. és XIII. században egész Európában elterjedt, s a 14. század elejétől Róma is átvette.
Mindkét napot számos hiedelem övezi. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért régen sokfelé számukra is megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Egyes vidékeken a temetőbe vitték ki az ételt, és a sírokra helyeztek belőle, a maradékot pedig a koldusoknak osztották szét. Szeged környékén “Mindenszentek kalácsa”, “kóduskalács” néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek.
Sokfelé úgy tartották, hogy a mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, a holtak hazalátogatnak. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. Erre a hétre munkatilalom is vonatkozott. Nem volt szabad mosni, meszelni, a földeken dolgozni, mert mindez bajt hozhat a ház népére.
E hiedelmek már kiveszőben vannak, de mindkét nap a városokban és falvakban ma is egyaránt a halottakra való emlékezés ünnepe. Ilyenkor benépesülnek a temetők, s a virággal borított hantokat körülállják a hozzátartozók.
Linkek:
Budapesti Temetkezési Intézet
Kegyelet.lap.hu
Temetkezés.lap.hu
Halál.lap.hu
