Csepel.info

Az utolsó szó jogán K. Árpád és testvére, István a tárgyaláson semmit nem kívánt előadni, a harmadrendű vádlott, P. Zsolt az ártatlanságát hangoztatta, míg Cs. István negyedrendű vádlott édesanyja sajtónyilatkozatát idézve azt mondta: bűnös, de nem bűnöző. A tanács elnöke jelezte, hogy a vádlottak esetleges távolmaradása nem lesz akadálya a 13 nap múlva esedékes határozathirdetésnek.

Az ügyész korábban perbeszédében K. Árpád elsőrendű, K. István másodrendű és P. Zsolt harmadrendű vádlottat ötszörösen minősülő – aljas indokból, előre kitervelten, több ember sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett – emberöléssel vádolja tettesként, továbbá fegyveresen, csoportosan elkövetett rablással és lőfegyverrel visszaéléssel, amelyért esetükben tényleges életfogytiglant kért, míg Cs. István esetében határozott időtartamú fegyház kiszabását indítványozta.

A gyilkosságok, személyi sérüléssel járó cselekmények ügyében egyetlen vádlott sem érzi magát bűnösnek, és e vonatkozásban mindegyik védő ügyfelének felmentését kérte korábban. A negyedrendű vádlott ügyvédje szerint védence legfeljebb bűnpártolást követett el egy vagy két támadásnál, és ezért elegendő büntetés négy éve tartó előzetes letartóztatása. Cs. István egyébként is csak belesodródott a cselekménysorozatba, amelyről kezdetben azt sem tudta, hogy mi a valódi célja, később pedig társai fenyegetései miatt nem tudott kiszállni. Védője szerint Cs. István szintemegkönnyebbült, mikor elfogták.

Gyanús fekete terepjárók

Az Index arról írt, hogy több helyszínen felmerült, hogy gyanús fekete terepjárókat láttak a bűncselekmények környékén, és felmerült, hogy egy másik autó is megjelent a gyilkosságok helyszínén. Rendőrségi és ügyészségi források szerint az egyik vádlottnál találtak olyan, drága fegyvereket is, amelyek nem szerepeltek a vádiratban. Az áldozatok hozzátartozói ezt is több ízben sérelmezték: szerintük a vádlottaknak nem lehetett pénzük a drága felszerelésekre és a támadásokra.

A vádlottak és a koronatanú egymásnak ellentmondó nyilatkozataiból pedig arra lehet következtetni, hogy a gyilkosságsorozatnak olyan szereplői is vannak, akik nem ülnek a vádlottak padján. Cs. István például vallomásában azt mondta, fenyegetésekor K. Árpád utalt rá, mások megbosszulják, ha lebuktatja őket. Ny. Éva pedig arról beszélt, vannak részletek a vallomásában, amelyek „valakiknek” nagyon fontosak lehetnek.

Gyurcsányék alatt állt le megfigyelés

A Magyar Nemzet összefoglalójából kiderül, hogy a gyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló parlamenti bizottság jelentése szerint az egyik vádlottat szélsőséges nézetei miatt 2004-től megfigyelés alatt tartotta a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), és ezt csak a Gyurcsány-kabinet alatt, 2008 elején, az első támadás előtt fél évvel állították le – éppen akkor, amikor információ vetődött fel, hogy fegyverkezésbe kezd. A távirati iroda szerint viszont K. István másodrendű vádlott operatív megfigyelése valójában 2008. augusztus 8-áig, a piricsei támadás napjáig tartott. Mint kiderült, a szakszolgálatok 2009 elején, az első támadás után egy évvel olyan információt kaptak, hogy K. István újabb fegyverkezésbe kezd, ám ezt nem vetették össze a korábbi, hasonló információkkal.

A Bajnai-kormány időszakában, 2009. szeptember 21-én, egy hónappal az elkövetők elfogása után a Honvédelmi Minisztérium közleményben tagadta le, hogy a korábban szerződéses katonaként Koszovót is megjárt Cs. István „bármilyen módon kapcsolatban állt volna” a katonai elhárítással. Azt állították: a férfit a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) nem szervezte be. Ugyanakkor a kormányváltás után, 2010. augusztus 18-án a tárca új közleményt adott ki, amelyből kiderült: a Bajnai-adminisztráció hazudott.

Mohácsi a titkosításról, Gulyás a megvezetésről

A parlamenti vizsgálóbizottság megállapította: a feltárt hiányosságokért, az érdemi munka elmaradásáért, az NBH rendeltetésszerű működésének hiányáért a hivatal akkori főigazgatóját, Laborc Sándort személyes felelősség, míg a rendellenes működésért Szilvásy György és Ficsor Ádám akkori minisztereket politikai felelősség terheli. Ficsor elismerte: „az NBH-nál követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb megtalálhatták volna a gyanúsítottakat”. Gulyás József, a vizsgálóbizottság SZDSZ-es elnöke pedig azt mondta: a KBH „megvezette” őket, mert nem adott át fontos információkat.

Mohácsi Viktória volt SZDSZ-es EP-képviselő szerint a Gyurcsány-kormány információkat tartott vissza a romagyilkosságok ügyében azért, hogy ne derüljön ki, állami tisztségviselőknek is közük lehetett a bűncselekményekhez. A volt politikus közölte azt is, a gyilkosságokkal kapcsolatban keletkezett iratokat azért titkosították nyolcvan évre, hogy ne derüljön fény a támadássorozat politikai vonatkozásaira. Erről a volt szabad demokrata EP-képviselő a CBC kanadai állami televízió riportfilmjében beszélt.

Forrás: Mno.hu