Csepel.info

ATV, Hetek

„Jelentem, nem értem. Ez egy komoly, névtelen feljelentés volt, géppel írva” – hüledezett a Pelikán József feketevágása kapcsán intézkedő rendőr a Tanú című kultuszfilmben. Bár a jelenet az ötvenes évek abszurd és gyanakvó légkörét volt hivatott bemutatni, a magyar néplélek, úgy tűnik, nem sokat változott e téren. A Hetek cikke.

A közérdekű bejelentés hivatalos definíciója szerint „olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja”. Közérdekű bejelentést adóügyben személyesen, telefonon, postai, vagy elektronikus úton is lehet tenni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, akár névvel, akár névtelenül. Ugyanakkor a NAV-hoz érkező bejelentések lényeges hányada megalapozatlan feljelentés, amely mögött gyakran személyes bosszú, sérelem, vagy egyszerűen irigység áll.

2012-ben több mint 35 ezer közérdekű bejelentés érkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, 2013 első három hónapjában pedig közel 7 ezer. Azonban, mint azt Magyar Nemzet Online megtudta, a jelzések mintegy 55 százalékát névtelenül küldték, nagy részük pedig eleve értékelhetetlen, mivel nem tartalmaz konkrétumokat, így a beérkező bejelentések közül csupán 11 ezret továbbítottak vizsgálatra, mivel csak ezekben volt értékelhető információ. A ténylegesen lefolytatott vizsgálatok alig egyharmada volt megalapozott, több mint fele viszont alaptalan volt. A leggyakoribb panaszok elmulasztott számlaadásról, bejelentés nélküli foglalkoztatásról, illetve látványos vagyongyarapodásról szóltak.

A vonatkozó európai uniós jogszabályok értelmében „a bejelentőt nem érheti hátrány a közérdekű bejelentés megtétele miatt, kivéve, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követett el, másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott”. Ez alapján tehát adott esetben felelősségre is vonhatók azok, akik nyilvánvalóan rosszhiszemű bejelentést tesznek, a megalapozatlan feljelentések aránya ennek ellenére változatlanul magas.

A hír kapcsán két megyei online napilap is utánajárt a térségben jellemző bejelentéseknek. Kiderült, hogy Somogy megyében leggyakrabban munkaügyi szabálytalanságokat, illetve adókötelezettség elmulasztását jelentik a szintén többségében névtelen feljelentők. A megyei adóhatóság szerint személyes sérelmek is gyakran szerepet játszanak egy-egy beadvány megírásában, így gyakran érkezik bejelentés luxusautókról vagy drága nyaralásokról. Hasonló a helyzet Hajdú-Bihar megyében, ahol a tavalyi évben 1072 közérdekű bejelentést kapott a NAV, ebből 568 névtelenül, azonban csupán 253 feljelentés tartalmazott konkrét információt.

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a közérdekű bejelentés intézménye a kicsinyes feljelentések tömege ellenére sem haszontalan, hiszen 2012-ben a beadványok alapján indított több mint 7 ezer ellenőrzés során mintegy 8 milliárd forintnyi adókülönbözet nyomára bukkant a NAV, ez az összeg idén március végéig már 2,6 milliárd forint. Ezen túlmenően kiemelkedő szerepe van a korrupcióellenes küzdelemben is, nemcsak az adózás, hanem az állami és üzleti szférában is, ahol már kevésbé jellemző az öncélú följelentés, a közérdekű bejelentők inkább az állami intézményekben vagy nagy hatalmú gazdasági vállalkozásoknál tapasztalt visszaélésekről szolgáltatnak információt.

Ez utóbbi felismerésből született meg a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló, jövő év január 1-jétől hatályos új törvény, amelynek célja a korrupció visszaszorítása a bejelentők nagyobb védelmével. Az új törvény a kormányzati szervektől független és nagy közbizalmat élvező ombudsman védelme alá helyezi a közérdekű bejelentők személyét, aki a hozzá érkező jelzéseket már név nélkül küldheti meg az érintett szervezeteknek.

Az új törvény továbbá a magánszférában bevezeti a bizalmi ügyvéd intézményét. Ennek fényében egy-egy cég megállapodást köthet ügyvédekkel, akik ügyvédi titoktartás mellett léphetnek fel a cégen belüli visszaélésekkel szemben. A panaszokat elektronikus rendszerben rögzítik majd, minden ügy egyedi számjegyes azonosítót kap, így a bejelentő figyelemmel tudja követni ügye előrehaladását, emellett teljes anonimitást élvez. Az álfeljelentések kiszűrését az új törvény az ombudsman tapasztalatára bízza.

Több szakértő szerint azonban a közérdekű bejelentések hatékonyabbá tételéhez, valamint a korrupció megfékezéséhez független állami szervezet felállítására lenne szükség, amely képes a hatalom számára kellemetlen ügyeket is feltárni. Hasonló szervezet működik már az Egyesült Államokban, amelyhez az informátorok védelemért fordulhatnak. Az intézmény feladata kivizsgálni azoknak a szövetségi alkalmazottaknak a panaszait, akik úgy vélik, hogy a közérdekű bejelentés miatt megtorlás érte őket. Az önálló szervezet felállításán túlmenően többen javasolják az ombudsman jogosítványainak szélesítését, aki még az új törvény szerint is csak figyelemmel kíséri a gyakorlatot, konkrét vizsgálatot nemigen folytathat.

Forrás: ATV, Hetek

This entry was posted on 2013. július 20. szombat at 22:19 and is filed under Krimi, Társadalom. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.