Csepel.info, Múlt-kor.hu
Dózsa György szobra a róla elnevezett budapesti téren (Kiss István alkotása, fotó: Budapest-fotó.hu)
A magyar parasztfelkelés okai külföldre vezetnek. Miután a Medici-családból származó X. Leót 1513. március 15-én pápává választották, Leó a pápaválasztáson ellene induló riválisát, Bakócz Tamás esztergomi érseket bízta meg egy keresztes hadjárat megszervezésével. Bakócz, az újdonsült pápai prelátus viszont a szervezés nagy részét az obszerváns ferencesekre bízta – írta a Múlt-kor.hu egy 2004-es bejegyzésében.
Bár a királyi tanácsban többen is tiltakoztak az ötlet ellen, Bakócz 1514. április 9-én mégis kihirdette a hadjáratra felhívó pápai bullát, a sereg vezetésével pedig a nándorfehérvári várban szolgáló Székely Dózsa György lovastisztet bízta meg.
A keresztes hadak hamarosan gyülekezni kezdtek Pest és a nagyobb városok környékén. A sereg rövid idő alatt akkorára duzzadt, hogy Bakócz jobbnak látta felfüggeszteni a toborzást. Aggodalomra adott okot, hogy a paraszti seregek tagjai megtagadták az adófizetést, és fosztogatni kezdték a nemesi kúriákat. Az uralkodó megparancsolta Bakócznak, hogy oszlassa fel a sereget, s megígérte: a hazatérőket megvédi a földesúri megtorlásoktól.
A sereg azonban komolyan vette küldetését, s dél felé vonulva a török ellen indult. A csatlakozó parasztokat több dolog motiválta. Egyrészt a bűnbocsánatot ígérő pápai bulla, másrészt a gyűlölt földesurak tiltása, harmadrészt a gazdasági érdek. Bár durva földesúri elnyomásról a korban nem lehet beszélni, a ferencesek humanista szónoklatai felerősíthették a sérelmeket, és radikalizálhatták a parasztságot.
Dózsa főserege május 10-én már délkeleti irányba indult, hogy csatlakozzon Szapolyai János vajda seregeihez. Bár a sereg előhadait Báthory István temesi ispán és Csáky Miklós csanádi püspök Apátfalvánál elsöpörték, május 24-én a fősereg felettük aratott győzelmet Nagylakon. Báthory elmenekült, de Csákyt másokkal együtt karóba húzták.
A nagyobb seregek ekkor Nagyváradnál, Pestnél, illetve a Szerémségben és az északi szőlővidékeken állomásoztak, és próbáltak kitartani a fokozódó katonai nyomás ellenében. A váradi sereg vezetője a csapatait Erdélybe vezette, ahol a parasztok nagy pusztítást végeztek. A helybeli nemesek néha nem álltak ellen, hanem csatlakoztak a sereghez (pl. Szakolyi János, Becse várura).
A legfőbb ellenállást a korábban elmenekült Báthory István temesi ispán fejtette ki, aki déli végvárvonal egyik fő vezetőjeként komoly katonai erők felett rendelkezett. Dózsa ezért a parasztsereg főhadával Temesvár, az ispán székhelye ellen indult. A kezdeti sikerek akkor értek véget, amikor a török területekről visszatért Szapolyai, és seregével Temesvár alá vonult. Így végül 1514. július 15-én közel egy hónapos sikertelen ostrom után Székely Dózsa György 40 000 fős serege Temesvárnál két tűz közé került, és – a bántatlanság igéretének birtokában – lette a fegyvert Szapolyai János erdélyi vajda nemesi hadai előtt. Ezzel egyidőben Szapolyai erdélyi seregei Kolozsvár környékén végeztek Lőrinc pap csapataival.
A keresztesek ellen egyéni és kollektív büntetéseket szabtak ki. A véres bosszúállás mellett jobbágyellenes törvényeket hoztak, és hamarosan megszületett a szokásjogot írásban rögzítő törvénykönyv, a Tripartitum.
Ez aztán a kerek évforduló!
Nem egy sima paraszt felkelés volt…
Mindenesetre sorsfordító esemény volt. Megakadályozta, hogy összefogjon a nemzet
a török veszedelem ellen. Ki mert volna akkor fegyvert adni egy jobbágy kezébe?
Sajnos egy elhibázott pápai döntés magyar tragédiát segített elő…
ha jön a nép, hé nagyurak mi lesz? rablóváraitokból merre fut hitvány hadatok? ha majd csörömpöléssel lecsukjuk a kaput?
Hol van az a nép? (bárhol a világon)
Egy biztos a fidesz szitok szó lett és ezt nem a komcsik kreálták , hanem tenmagatok.