Fidesz.hu
Csaknem 420 ezer hibás számát küldött ki a Tigáz, ezért akár százmilliós bírságot is kaphat a cég, de a hatóság eltekint ettől, ha a szolgáltató vállalja a fogyasztók kártalanítását – jelentette ki Németh Szilárd.
A rezsicsökkentés végrehajtásáért felelős munkacsoport vezetője szerdai sajtótájékoztatóján emellett bejelentette azt is, jogsegélyszolgálatot indítanak azokban az ügyekben, ahol nem egyértelmű, hogy melyik hatóság az illetékes.
Németh Szilárd arról tájékoztatott, a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatalnál többen is jelezték, hogy jogsértőnek találják a Tigáz számlázását, és úgy vélték, nem érvényesül maradéktalanul a tíz százalékos rezsicsökkentés. A bejelentés alapján az elsőfokú hatóság 400 ezer forint értékű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a szolgáltatónak, kötelezte a számlák pontosítására, és a fogyasztót emellett tízezer forint kötbér is megilleti – fogalmazott a fideszes országgyűlési képviselő. Hozzátette: egy másik kérelem esetén pedig 200 ezer forint volt a büntetési tétel, kötbérfizetési kötelezettség mellett.
Szólt arról is, hogy mivel több egyéni bejelentés érkezett, a kormányhivatal saját hatáskörében eljárást kezdeményezett. A hivatal megállapította, hogy összesen 71 051 esetben került sor a tervezett időponthoz képest későbbi leolvasásra decemberben. Ez alapján 116 308 napot és 718 ezer köbméter januári fogyasztást számlázott ki decemberiként a Tigáz – fűzte hozzá. Mint mondta, emellett 348 299 esetben – amely 606 749 napot és 3 millió 751 ezer köbméter gázt jelent a számlában – kevesebbet számlázott a cég. A jogsértés a fogyasztók széles körét érinti, a bírság akár a 100 millió forintot is elérheti – szögezte le.
Ugyanakkor a politikus megjegyezte, a fogyasztóvédelmi hatóságnak „nem feltétlenül a bírságolás a feladata”, hanem az, hogy érvényre juttassa a rezsicsökkentést, tehát ne fordulhasson elő rossz számlázási gyakorlat, illetve kompenzálja a kárt szenvedett fogyasztókat. Ha a szolgáltató kéri, akkor egy szerződésben megállapodhatnak abban, hogy valamilyen módon rendezzék az ügyet, kárpótolják a fogyasztókat – jelentette ki.
Hangsúlyozta, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nyitott egy ilyen szerződés megkötésére, és elállna a büntetési tételtől abban az esetben, ha a Tigáz igazoltan kártalanítja azt a 72 ezer családot, akit érintett a túlszámlázás, ahol viszont kevesebbet számláztak, ott el kell tekinteni a hiányzó összeg beszedésétől. Emellett a szolgáltatónak azt is vállalnia kell, hogy a jövőben pontosan fog számlázni, és a számlakép is megfelel majd a jogszabályoknak – tette hozzá. Németh Szilárd arra kérte a Tigáz képviselőit, éljenek ezzel a lehetőséggel. Ha mégis ki kell szabni a bírságot, akkor a fogyasztóvédelmi hatóságnak további lehetősége van a családok kártalanítására – emelte ki.
A politikus a számlaképekkel kapcsolatban arról beszélt, hat eljárás zárult le elsőfokon, és mindegyik komoly büntetési tétellel járt. Nem minden szolgáltató tartja be a számlarendeletet, összesen 46 millió forintos bírságot szabtak ki rájuk – hangsúlyozta. Kijelentette, a megfelelő számlakép azért fontos, mert az emberek ez alapján tudják ellenőrizni, hogy valóban megtörtént-e a rezsidíjak csökkentése, ez a reklamáció alapja.
A szankciók kapcsán arról tájékoztatott, 2012 végéig a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóság 159 millió forintos bírságot rótt ki a számlázással, illetve a szolgáltatással kapcsolatban. 2013. január 1. és április 25. között ez 79 millióra ugrott, majd május 10-éig még 25 millió forinttal megemelkedett az összeg; június 24-éig összesen 166 milliós büntetést szabott ki a hatóság – sorolta. Németh Szilárd leszögezte, véleménye szerint ezek a szankciók azt eredményezik majd, hogy mindenhol megtörténik a rezsicsökkentés.
Az ellenőrzést a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság végzi, de Fónagy János államtitkár úrral úgy láttuk a hozzánk eljutott levelek alapján, hogy szükség lesz egy harmadik szereplőre is, ezért jogsegélyszolgálatot indítunk azokban az ügyekben, ahol nem egyértelmű, hogy melyik hatóság az illetékes – jelentette be. Példaként egy 93 éves mozgáskorlátozott kisújszállási hölgy esetét említette, akinél a szolgáltatók kikapcsolták a villanyt, kicserélték a kábeleket, és csak a kiküldött több százezer forintos számla befizetése után hajlandóak visszakapcsolni az áramot. Szerintem ez megengedhetetlen, elképesztő, hogy magatehetetlen, idős emberekkel így bánnak el a szolgáltatók – fűzte hozzá.
Szólt arról is, hogy a tervek szerint a jogsegélyszolgálatban a területet jól ismerő ügyvédeket kérik majd fel arra, hogy próbapereket indítsanak. Mindenképpen megvédjük a rezsicsökkentés politikáját, és a célunk, hogy minden magyar családban egyformán érvényesüljön a rezsidíjak mérséklése – húzta alá.
Forrás: Fidesz.hu
“Csaknem 420 ezer hibás számát küldött ki a Tigáz, ezért akár százmilliós bírságot is kaphat a cég, de a hatóság eltekint ettől, ha a szolgáltató vállalja a fogyasztók kártalanítását – jelentette ki Németh Szilárd. ”
Mi e zaz engedékenység?!
Belefojtani a kizsákmányoló multit a saját extraprofitjába!
Tanuljanak már egy kis rendet! 😛
Tudom, viccnek szántad Grün, de valójában megérdemelnék! A pofátlanság ne továbbja mindegyik!
Tóth Mária!
Nem szántam viccnek!
Lenullázni a szemét, népnyúzó, pofátlan multikat!
Majd Szilárd és Gordon felfingja a kazánomat egy-egy tányér csilis babért! 😛
“Vége a magyar gázálomnak – Elbukott a Nabucco
2013. június 26. 13:13
Az OMV bejelentette, hogy az azeri Shah Deniz II. konzorcium nem a Nabucco West projektet választotta az általa Európának felkínált évi 10 milliárd köbméter földgáz szállítására – olvasható az osztrák olajtársaság közleményében. A Nabucco helyett a Dél-Olaszországot célzó TAP vezeték épülhet meg, Kelet-Közép-Európa forrásdiverzifikációs törekvései számára nagy csapás a döntés. Az OMV lezártnak tekinti a Nabucco ügyét. ”
?????????
Tóth Mária! idióta Dr. grün t.t. soha nem viccel, mert annyi a humora, mint Farkasházynak. Ő úgy hülye, ahogy van. Nem volt katona, hasonlóan Svejkhez, “hülyeség miatt kiszuperálva”.
Teljesen mindegy mi a téma, jön 1/2eszű1/2x, trágár Katka és Ságvári többi alteregója, és a maffiabaloldal fújja a vuzuvelát. Védi a multikat.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
A hazaáruló szemét Gyurcsány azzal a hülye fejével, meg inkább valami nudli Kék áramlatot is támogatott, kapott is a képére rendesen.
Milyen igaza volt azoknak akik csak a Nabuccot akarták.
Az a baj csak, hogy ismét nem nekik lett igazuk.
Azért ez a Fletó csak tudott valamit.
nagyapó szerint: Kapd be, te vén pöcs. Majd, ha szólók hozzátok akkor pofázz. Ne magadból és hazug, szemét fideszes elvtársaidból indulj ki, hogy ti több néven bérkommentáltok. Kérdezd meg a admin haverodat, ő meg tudja mondani, egy helyről hány néven írnak.
Beszélt a rezsibiztos – Furcsa alkut ajánlottak a Tigáznak
“A tudósításban taglalt alku meglehetősen diszkriminatív helyzetet teremtene azzal, hogy a szolgáltató egyes fogyasztói “ajándékban” részesülnének, míg azok, akiknél korábban túlszámlázás történt, csak a jogosan visszajáró pénzüket kapnák meg.
Az alku arányiban is érdekesnek tűnik, ugyanis kb. 70 ezer túlszámlázást állítana szembe közel 350 ezer alulszámlázással. A kérdés tisztán látása érdekében fontos lenne látni, hogy pontosan milyen körülmények vezettek a számlázási rendszer ily mértékű problémáihoz, hiszen a szándékosság a fenti arányok tükrében szinte biztosan kizárható.”
.
http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/beszelt_a_rezsibiztos_furcsa_egyezseget_ajanlottak_a_tigaznak.185848.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
1. Külföldiek nem vehetnek földet?
Igaz lenne, ha a kormány nem vezetné félre a közvéleményt azzal, hogy sajátosan más értelmet ad a magyar szavaknak. A földtörvény szerint külföldi az, aki nem az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség (ennek pedig Izrael is része, milyen meglepő, ugye? – a szerk.) állampolgára. Ez összesen 512 millió ember – nem igaz tehát, hogy a földtörvény tiltja a külföldiek földszerzését.
2. Sikerült megvédeni a magyar földet?
Az Európai Unióval való tárgyalás és egyeztetés nélkül ez aligha lenne lehetséges. Szeretjük magunkat francia, osztrák, holland gazdákhoz hasonlítani, ám a mi helyzetünk mérhetetlenül különbözik az övékétől. Miközben Ausztriában erős a paraszti társadalmi réteg és a földek valóban a helyi közösségek kezében vannak, addig Magyarországon nagybirtokrendszer van, a magyar nép „birtokon kívül van”, a falusi lakosság nem jut földekhez – és valljuk be, az agrikultúrát is alaposan kiütötték már belőlünk. Nyugaton nincs is földpiac, hiszen akinek földje van, megtartja – Magyarországon ellenben nagyon nyomottak a földárak. A két ország között több tízszeres jövedelem- és földár-különbségek is vannak – nem kérdéses, hogy óriási versenyhátrányba kerül a magyar a saját hazájában. A külföldiek tömeges földszerzése megfosztaná az országot legértékesebb természeti kincsétől, jövedelemforrásától, élelmiszerbiztonságától és szuverenitásától.
3. Csak földműves vásárolhat földet?
Igaz lenne, ám a földtörvény szerint épp csak az nem számít földművesnek, aki nem akar az lenni. A földműves szót a jogszabály hasonlóképpen értelmét megmásítva határozza meg, akárcsak a külföldit. Földműves az, aki a földdel foglalkozik, az előírások alól pedig felmentést kap, aki egy legalább 25%-ban a tulajdonában álló gazdasági társaság részvényese.
4. Csökken a nagybirtok szerepe?
Ez egyszerűen nem igaz, hiszen a földtörvény a hatálybalépése előtti viszonyokra nem tartalmaz előírásokat, így a már létező nagybirtokok megmaradnak. Ráadásul a törvény számos kiskapuja teszi lehetővé azt, hogy a nagytőkések tovább folytathassák földrabló tevékenységüket – vannak olyanok is, akikre pedig az egész földtörvény nem fog vonatkozni. Ők lesznek az integrátorok, akik – Orbán Viktor által megerősített értesülések szerint – az egész mezőgazdasági termelés regionális összefogására és irányítására kapnak megbízatást és ehhez még állami földeket is. Mivel a jelenlegi földhasználóknak és a nagy állattartó telepek üzemeltetőinek a törvény elővásárlási jogot biztosít, ezért esély sincsen a birtokszerkezet érdemi megváltozására. A kényszerhasznosítás intézménye biztosítja, hogy a nyilvánosság teljes kizárásával növelhessék birtokaikat a politikai kedvezményezettek.
5. Helyben lakás szükséges?
Igaz, de könnyedén kijátszható. Emlékezzünk csak: Ioav Blum is helyben lakó volt Sukorón… A külföldi és hazai tőkeérdekeltségeknek ez nem jelenthet akadályt, ezt a rendelkezést a mai állapotok mellett könnyedén ki lehet játszani. (Így nyerhetett földet Fejér megyében egy salgótarjáni alagútépítő cég is az állami földhaszonbérleti pályázatokon.)
6. A tulajdoni korlát tényleg 300 hektár?
Igen, a magánszemélyek esetében, de nincs összeszámítás a családtagok esetében! A cégeknél 1200 hektár a birtokhatár, az állattartók és vetőmagtermesztők esetén (vigyázat! ezek mind nagytőkések!) 1800 hektár. Egyesekre – az integrátorokra, bankokra és egyházakra – még ez sem fog vonatkozni. Nagy probléma, hogy a földtörvény lehetővé teszi a földek „szétírását”, hiszen a családtagok, részvényesek földjei nem adódnak össze. Továbbá nem kell félniük azoknak sem, akik eddig szerezték meg hektárok tízezreit, mivel a földtörvény a már létrejött viszonyokra nem vonatkozik. (Csak összehasonlításképpen: a monarchia nagybirtokrendszere idején 1000 hold volt a nagybirtok határa, ami kb. 580 hektárnak felel meg!)
7. A helyi földbizottság a helyiekből fog állni?
Nem igaz, hiszen mindenki benne lesz, akinek az adott településen földje van – így a Csányik, Leisztingerek, Nyerges uraságok és a külföldi földbirtokosok is részt vehetnek majd a „helyi” földbizottság munkájában. Képzeljük csak el, talán még (vissza)élhetnek erőfölényükkel. Nevezhetjük-e egyáltalán helyinek azt a földbizottságot, amelyikben a nem helyi illetőségű földbitorlók is döntési joggal részt vehetnek? Vagy netán tőlük várjuk a magyar föld megvédését?
8. A helyi földbizottság dönti el, ki gazdálkodhat és ki nem?
Ez sem igaz. Mindössze az adásvételekre kell rábólintania, a földbérletek ügyében nem dönthet. Márpedig a birtokszerkezetet nem csak a tulajdonszerkezet határozza meg – különösen Magyarországon, ahol a legtöbb spekuláns bérelt földön „gazdálkodik”.
9. A magyar gazdatársadalom támogatja a földtörvényt?
Hazugság: a civilek, a gazdák és a városlakók együtt tüntetnek és tiltakoznak a földtörvény ellen. A zárószavazás napján például ötven helyszínen tartottak gazdák traktorokkal félpályás útlezárást. Több mint 200 szervezet lépett fel a tervezet ellen – köztük neves, jobboldalhoz köthető közösségek is (pl. Professzorok Batthyány Köre). Természetesen a gazdák hangja nem hallatszik túl messzire, mivel eleve kevesen maradtak, a kormánypárti média az elhallgatásukra törekszik, miközben erős érdekérvényesítő szervezeteik nincsenek… Ne feledjük, hogy ezt a törvényt a kormányon és szűk körein kívül senki sem támogatja!
10. Tényleg 1100 éves probléma oldódik meg?
A probléma nem 1100 éves, hanem „csak” kb. 5-600 éves. Ekkor kezdték a nagybirtokosok kiszorítani a helyi közösségeket a földekből és a közös erőforrásokból, ami az ország pusztulását hozta magával. Ma már tudjuk, hogy a török háborúknál is nagyobb mértékű népességcsökkenést okozott a korabeli nagybirtokrendszer. Mária Terézia idején a helyi közösségek helyzete tovább romlott. A Horthy-rendszer nagybirtokosai minden tiszteletre méltó kezdeményezésnek (népi írók, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó) ellenálltak. A probléma most sem oldódik meg: a földtörvény nem vonatkozik a jelenlegi viszonyokra, így egész egyszerűen bebetonozza a rablóprivatizáció során kialakult torz birtokszerkezetet, ami az egyik oka az ország siralmas szegénységének. A vidék teljesen elnéptelenedhet, falvaink el fognak fogyni…
11. A kormány az összes fontos agrárcsatát megnyerte?
Nézőpont kérdése. Nagyon úgy tűnik viszont, hogy ezek szerint a kormány miellenünk harcolt: a tőkeérdekeltségek javaslatai ugyanis 70-80%-ban teljesültek, míg a mi elképzeléseinknek csak apró töredéke került be a tervezetbe. A csatát lehet, hogy elveszítettük, de a háborút nem.
12. A kormány több száz civil szervezettel egyeztetett?
Olyannyira, hogy semennyire. A civil szervezetekkel érdemben egyszer sem tárgyalt a szaktárca, sőt minden egyeztetésről kizárták a nyilvánosságot. A Váralja Szövetség javaslati csomagját még válaszra sem méltatta Fazekas Sándor miniszter. Ezzel szemben mi 18 lakossági fórumot tartottunk meg, a gazdákkal folyamatosan egyeztettünk, továbbá folyamatosan kerestük a kapcsolatot a kormánnyal annak érdekében, hogy a földtörvényen fordítani tudjunk. Nem sikerült…
Összegzés
A földtörvénnyel természetesen sok más probléma is van – például a bankok korlátlanul szerezhetnek földeket, kimaradt belőle a demográfiai földprogram, bekerült a „kényszerhasznosítás”, a „bio” üzemanyag gyártás pedig elismert melléktevékenységnek számít. Ezekről nyilván kevesebbet hallunk, hiszen nincs az a kommunikációs szakember, aki ezeket a vitathatatlan és visszataszító tényeket fogyaszthatóvá tehetné a szavazóbázis számára.
A fent kifejtett indoklások egytől egyig súlyos érvek, amelyekkel szemben a miniszter által állandóan ismételgetett tartalmatlan, de hangzatos kommunikációs panelek állnak. Egy honpolgárnak nem lehet arról beszélni, hogy a földtörvény „atombiztos védelmet nyújt”, továbbá „egy kávéskanálnyi földet sem vehetnek külföldiek”, mivel ezek üres frázisok.
Nagy érdekek mozdultak meg a földért. A magyar társadalmat pedig mesterségesen altatják most, a legnagyobb veszély idején.
Nézzük csak meg, milyen alávaló, irányított kérdéseket tesz fel a kormányszolgálati média Fazekas Sándor miniszternek:
„Arra a kérdésre, hogy külföldiek miért nem vásárolhatnak földet, a miniszter leszögezte: a magyar termőföld nemzeti kincs, és a befektetéseknek tág tere van a magyar gazdaság más területein.” (MTI, 2013. június 21.)
Mintha nem egy dologról beszélnénk…
Aki továbbra is támogatja a földtörvényt és a kormány törekvését, azt csupán arra kérjük, hogy gondolkodjon el: vajon kinek a megbízásából tevékenykedik az a kormány, amelyik az állampolgárai elől minden eszközzel (magyar szavak jelentésének megváltoztatása, áttekinthetetlen jogi szabályozás, félrevezető kommunikációs panelek ismételgetése) elfedi a valóságot?
A kormány nem erre kapott felhatalmazást. A föld védelme nemzeti sorskérdésünk, ezért mi sem lehet természetesebb annál, minthogy a kormányt társadalmi nyomásgyakorlással rákényszerítsük (véleményünk szerint ez felesleges, nem fogja, sokkal inkább fel kell készülnünk arra, hogy ténylegesen megvédjük a földjeinket, ebben azonban nem számíthatunk egy ellenérdekelt fél segítségére – a szerk.) arra, hogy ne a tőkeérdekeltségeknek ministráljon, hanem az ország érdekeit szolgálja! Együtt mi, felelős magyar állampolgárok elérhetjük, hogy magyar érdekeket szolgáló földtörvény szülessen!
Ezért kell megbuktatnunk a jelenlegi földtörvényt!
2013. június 23.
Váralja Szövetség
Katkaa: elképesztő a “műveltséged”, nem beszélve a trágár szövegedről. Csodálom, hogy még nem tiltottak ki! Miért kell ilyen ocsmányul beszélni, nő létedre?
Ilyen ordenáré nőt még nem hordott a hátán a Föld! Kapd össze magad.
Nektek balosoknak, gyurcsány-imádóknak a pénz + a multik az Istenetek! szomorú.
Grün: elfelejtetten a vicc szót idézőjelbe tenni! Bocsánat. természetesen nem gondoltam úgy, ahogyan Te. ez fel sem merülhet bennem, mert nem vagyunk egy platt-formon!
Ej, ej, Ejj… ! Ennyire zagyva, a törvényt nem ismerő cikk csak is Jobbiktól jöhet. Kezdődik azzal, hogy az EU csatlakozásunkkor megnyitottuk a földvásárlás lehetőségét, aminek moratóriuma 14-ben jár le. Mit tesz ez ellen a Jobbik a molinókon kívül?
A cikk egyetlen igazsága a “Miközben Ausztriában erős a paraszti társadalmi réteg és a földek valóban a helyi közösségek kezében vannak, addig Magyarországon nagybirtokrendszer van, a magyar nép „birtokon kívül van””. A szoci vezetésű önkormányzatok eladtak mindent, nem képviselték a helyi gazdákat. Így alakultak ki a zöldbárók latifundiumai (Gőgös). Ezeket építi le az új törvény. Persze azonnal megindul a kiskapuk keresése, de ebben a gazdák oldalára kell állni, becsukni a kiskapukat.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
nagyapó!
Ennyi baromságot is csak maga képes összehordani!
Tóth Mária szerint: Szállj már le rólam, nem hozzád szóltam. Érdekes nagyapó örökös szemétkedéseivel, trágárkodásával semmi bajod.
Már sokszor leírtam.
A bérleti jogot kéne piacképessé tenni és az állam föld eladásnál mindig éljen az elővételi jogával.
Ja!
Az viszont természetes, hogy torvénnyel kell tiltani azt, hogy magyar állampolgárnak külföldön föld tulajdona legyen.
Ez a minimum.
ti mikor fogtok minket kártalan kedves szilárd?
nagyapó! Ilyen feltételeket fogadott el, a HAZAÁRULÓ FIDESZ-MSZP-SZDSZ-MDF.
Ezt olvassa el, talán okosabb lesz!
Petrin László körjegyző, Felcsút
Általánosságban ismert a tétel: a nemzetközi jog alanya a szuverén állam, amely szabad önrendelkezést gyakorol az állam területét alkotó és az ahhoz tartozó természeti erőforrások fölött (föld, víz, légtér, stb.). Ezzel szemben a közösségi jog éppen a korábban szuverén állam szabad önrendelkezésének az önkéntes korlátozását írja elő. Az előzőekből következik: egy uniós tagállam önrendelkezésének jogi „terjedelme” attól függ, hogy az önrendelkezését mikor és milyen feltételekkel, továbbá milyen mértékben ruházta át az Európai Unióra.
A hazájára vonatkozó állami földterület szabályozási kérdéseit firtató naiv és jóhiszemű honpolgár meglepetéssel tapasztalhatja, hogy a közösségi jog az uniós tagállamok földjére nem ad egységes jogi szabályozást. Sőt, lényegesen eltérő szabályozás érvényesül attól függően, hogy ki és mikor csatlakozott az Európai Unióhoz! Az úgynevezett Tizenötök (az alapító hat állam és a hozzájuk csatlakozó észak-, nyugat- és dél-európai tagállamok) vonatkozásában más jogalap érvényesül, mint a 2004-ben, majd ezt követően csatlakozott kelet-közép-európai tagállamok esetében. Az államterületet alkotó földre nézve a Római Szerződés (RSZ) 295. cikke (korábbi számozás szerint 222. cikk) kimondja, hogy az RSZ nem érinti a tagállamokban fennálló tulajdoni rendet, vagyis az érintett tagállamok fenntarthatták a földtulajdonra vonatkozó önrendelkezésüket. Másképpen fogalmazva e téren nem ruházták át az unióra a szuverenitásukat, és emiatt az EU nem avatkozhat be a Tizenötök földtulajdoni viszonyaiba, nemzeti szabályozásuk vonatkozik a külföldiekre is.
Az új tagállamok csatlakozása előtti időszakban az Európai Bizottság (EB) hirtelen bekövetkezett megvilágosodásának lehettünk tanúi. Ugyanis az EB ezen időszakban napvilágot látott iránymutatása, valamint az Európai Közösségek Bíróságának precedens döntése az irányadó jogalapot a korábbi szabályozáshoz képest alapjaiban megváltoztatta, úgyhogy ez a változtatás nem bír visszamenőleges hatállyal, nem érinti a Tizenötökre vonatkozó korábbi szabályozást. Meglepő módon csak és kizárólag a 2004-ben, majd ezt követően belépőkre vonatkozik az új jogi megoldás.
Tartalmát tekintve ez az új szabályozás a földet a rendeltetésétől függetlenül, és elszakítva valós társadalmi közfunkcióitól: tőkének minősíti. Gyakorlatilag ennek az lett az „eredménye”, hogy az új tagállam földre vonatkozó szuverenitását ez a szabályozás teljesen elvonja, és a föld a tőke szabad áramlásának „szolgálatába áll”, a nemzeti szabályozás nem korlátozhatja vagy tilthatja a külföldiek tulajdonszerzését. Ennek az új doktrínának a vélt jogalapja az RSZ 56. cikkének a földre vonatkozó önkényes, kiterjesztő értelmezése, amely szerint mivel a föld tőkének minősül, ezért a tőke, vagyis a föld szabad forgalmának bármely korlátozása tilos mind a tagállamok, mind harmadik országok viszonylatában.
A háttérben két egymással ellentétes földpolitikára vonatkozó felfogás áll szemben. Az EB neoliberális felfogása egyoldalúan kizárólagossá teszi a föld termelőeszközként való működtetését és tőkeképző funkcióját. Ezzel szemben az értékalapú ökoszociális modell az előbbiekkel egyenértékű közfunkciónak tekinti a föld társadalom- és gazdaságszervező funkcióit, amelyek egy társadalom fennmaradásához és megmaradásához nélkülözhetetlenek. Ugyanis az ökoszociális modell komplex módon, nem egyes részfunkciókat a többi közül kiszakítva tekint a földre, hanem azt „organikus egységében” szemléli. Ezek szerint a föld egyrészt államterület, az állami lét döntő ismérve. Másodsorban a föld a társadalom szövetének, a társadalom funkcionális működésének az alapja, mivel az államnak a földdel való rendelkezésétől függ a vidék és az egész társadalom életminősége, a népesség alakulása és nem utolsósorban a mezőgazdaságból élők aránya és helyzete. Harmadsorban a föld szűkös közgazdasági jószág, mivel emberi munkával nem előállítható, újra nem termelhető, korlátozott mértékben áll rendelkezésre, amelynek birtoklása egyben hatalmi-politikai tényező: akié a föld, azé az ország!
Magyarország számára az EU által a föld tőkének minősítése azzal járt, hogy a rövid időtartamú átmeneti mentesség lejártával köteles korlátlan földpiacot nyitni külföldi magán- és jogi személyek számára. Az államterületünk tőkeként történő jogi minősítése felveti a közösségi jog megsértésének megalapozott aggályát. Az egyenlő elbánás elve, az egyenlőség és az egyenjogúság iránti igény a közösségi jog szerint is alapjog, az EU jogrendjének legfőbb pillére. Az Európai Közösségek Bírósága is elismeri ezt az alapjogot. A velünk kötött csatlakozási szerződés viszont ezen alapjog megsértésével, valós jogalap nélkül hazánk földjét tőkének minősíti azért, hogy az állam a föld szabad forgalmát ne korlátozhassa. Az RSZ 56. cikkének önkényes és kiterjesztő értelmezése minden jogalapot nélkülöz, semmilyen jogforrás nem mondja ki, hogy az EU földrajzi területén a föld tőkének minősülne! Sajnálatos módon azonban a vonatkozó jogszabály hiányát, a föld tőkeként történő elismerését a csatlakozási szerződésben az ilyen tartalommal történő aláírásával az állam politikai alávetése pótolta. A közösségi jog alapján szemlélve a helyzetet viszont az érvénytelenség esetével állunk szemben, mivel közösségi jogalap nélkül és a meglévő közösségi jog legfontosabb alapelvébe ütköző, a jogegyenlőséget sértő módon az állam terhére jogfosztás történt.
A jelenlegi jogi helyzet abszurd, kettős mércét alkalmaz az EU az egységes földpiacon. Úgy látszik, az egyenlők között vannak még egyenlőbbek.
A Tizenötöknél az RSZ 295. cikke alapján a földtulajdon nemzeti rendje sérthetetlen. Hazánk vonatkozásában a csatlakozási szerződésben az RSZ 56. cikke önkényes, és kiterjesztő értelmezésével az EU nemzetközi kiváltságot, a legnagyobb kedvezmény megadását követeli az államtól, és ebből következően az állam a saját földterületét alkotó földtulajdonát és használatát nem szabályozhatja a hazai közérdeknek megfelelően.
Ennek a jogsérelemnek az orvoslását a csatlakozási szerződés előbb sérelmezett, a földre vonatkozó szabályozásának megváltoztatásával lehetne elérni úgy, hogy Magyarországra is a föld jogállásának tekintetében érvényes jogalapként az RSZ 295. cikke vonatkozzon.
Petrin László
Forrás. Magyar Hírlap
“A politikus a számlaképekkel kapcsolatban arról beszélt, hat eljárás zárult le elsőfokon, és mindegyik komoly büntetési tétellel járt.”
Bizony ám! Nem volt elég narancssárga a rezsicsökkentésre a figyelmet felhívó szöveg háttere! Ez súlyos bűn!!!
“elállna a büntetési tételtől abban az esetben, ha a Tigáz igazoltan kártalanítja azt a 72 ezer családot, akit érintett a túlszámlázás, ahol viszont kevesebbet számláztak, ott el kell tekinteni a hiányzó összeg beszedésétől”
és ez mégis hol fair így?
Gondolom, ha Németh Szilárdnak a pénztáros véletlenül többet ad vissza a kelleténél a közértben, ő nem szól, hanem csendben elteszi a pénzt. Sőt, ha a pénztáros észreveszi a tévedését és visszakéri a többletet, Németh Szilárd akkor se adja vissza, mert miért nem figyelt jobban a pénztáros, az ő baja.
(Jó, tudom, nem jár közértbe.)
Figyelitek, milyen ferde a képen a háttér? Még Németh előtt a pulpitus is ferde.
Jól jellemzi a fideszesek elferdült gondolkodását.
Persze az is lehet, hogy Németh Szilárd állt ferdén, és a fotós megdöntötte a gépet, hogy függőlegesen látszódjon, de ekkor meg a háttér lett ferde.
Gerincferdülése van Némethnek?
Hazaárulók!
Gerincferdülése nem lehet az tuti!
Talán egy futómű revízió ráférne! 😛
Nekem szimpi mert balra húz. 🙂
A sok hülye megint pörög 🙂
abcd szerint:
2013. június 26., szerda – 16:48
Ön szerint miért bukott el a Nabucco?
Azért, mert rajtunk keresztül vezet, csak a demagógia felett a józan ész szokott győzni, a demagógia meg elbukni. Itt az eredménye a “nemzeti” ugatásnak.
Na meg a közművezeték adónak!?
Akarod tudni, hogy milyen az amikor egy hüle pörög?
http://atlatszo.blog.hu/2013/06/20/a_roman_hatosagok_kezere_jatszhatta_a_kettos_allampolgarok_adatait_orban
A sunyi módon bevezetett adókról,az elképesztő áremelésekről miért nem kampányolnak???
Csak nem képzeled, hogy kampányolni fognak a rezsicsökkentés visszavételéről?
csapajev!
Ami nem lesz benne a Vezír népének küldött győzelmi jelentésében! 😛
.
“Kétségtelenül nagy eredmény a csatlakozás óta folyó túlzottdeficit-eljárás megszüntetése. Sajtóhírek szerint ezt Orbán is annyira fontosnak tartja, hogy – a mi pénzünkön – külön levélben tájékoztatja majd róla a választópolgárokat. A három százalék alatti költségvetési hiány mindenáron való fenntartása a társadalom és a gazdaság teherbíró képességét is jócskán próbára tette. Mi most leírjuk azt, ami biztosan nem lesz benne Orbán levelében!”
.
http://tenytar.blog.hu/2013/06/25/nagy_arat_fizetunk_a_tulzottdeficit-eljaras_megszunteteseert
Felhívnám a figyelmet GDP alakulását bemutató grafikonra, amit …Grün hozott ide.
Valahogy nem stimmel a Magyarország jobban teljesít.
Most akkor mondja már meg valaki, hogy folytatódik-e az aláírásgyűjtés?
Ugyanis, amikor hazaérek, az idősebb emberek arról számolnak be, hogy egy hét alatt már másodszor más és más (egyedül, vagy ketten) nyomják a csengőt, mint süket tót a vak anyját, hogy írják alá a rezsicsökkentést!
Valós aláírásgyűjtés folyik a kerületben, vagy szélhámosok próbálnak így bejutni idős emberek otthonába?