Inforadio.hu
Ezt a buktát nekünk sütögették
Gyurcsány Ferenc nyár végén publikált téziseit, a “Megegyezést” szeptember végén követte a szocialisták által indított eredménykampány. A “Beindultunk” szlogennel futó sikerpropaganda startjakor jó ideje tudni lehetett, hogy a másfél éve tartó hitelpiaci válság az egész világon súlyos problémákat okozhat. A kormányfő eleinte azt állította, hogy a válság elkerüli Magyarországot, majd néhány nap múlva kijelentette: “a pénzügyi válság első támadását sikeresen kivédtük”. Így jutottunk el a nemzeti csúcsig.
A jelenlegi globális pénzügyi válság első komolyabb jelei már 2006-ban látszottak, eleinte csak az Egyesült Államokban. 2007. szeptember 13-án azonban a “vírus” megérkezett Európába: a brit Northern Rock bank bejelentette, hogy a gazdasági válság elérte őket, egyetlen nap alatt az ügyfelek 1 milliárd angol fontra becsült összeget vettek ki, likviditási gondokat okozva. Ez volt az első komolyabb pénzügyi probléma 1866 óta az Egyesült Királyságban.
Az év végén sorra jelentek meg a vészjósló prognózisok. 2007 novemberében a Citigroup várható veszteségét 8-11 milliárd dollárra taksálták, a Merrill Lynchnek is több mint 10 milliárd, az UBS-nek 7,2 milliárd, a Deutsche Banknak 3,3 milliárd, a Goldman Sachsnak 4,3 milliárd, a Morgan Stanleynek 1,7 milliárd dolláros veszteséget jósoltak.
2007. december 12-én az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, az Európai Központi Bank (EKB) és a svájci jegybank vészjelzést adott le. Közösen próbálták orvosolni a helyzetet: a Fed engedélyezte, hogy az Európai Központi Bank és a svájci jegybank is adhasson hitelt dollárban, persze megszabott határok között.
2008. január 21-én Soros György rendkívül sötét képet festett az Európát is fenyegető válságról, amely “megrázóbbnak ígérkezik, mint a második világháború óta bármelyik”. Soros az osztrák Der Standardnak nyilatkozva megjósolta: a legsúlyosabb pénzügyi válság fenyeget a második világháború óta, és a krízis Európát is érinteni fogja. A magyar származású amerikai befektetési bankár kifejtette, hogy az utóbbi években alapvető, szavai szerint a “piaci fundamentalizmusra” visszavezethető tévedések határozták meg a politikát.
Soros hibás felfogásnak nevezte, hogy a pénzpiacok működése egyensúlyozó szerepet tölt be. A George Bush amerikai elnök által körvonalazott, mintegy 130-140 milliárd dolláros gazdasági ösztönző csomagról azt mondta, hogy nem sokat vár tőle. Szerinte az Egyesült Államokat recesszió fenyegeti, amely Európára is kihatással lesz. “Meglepő, hogy ezt csak kevesen ismerik fel” – vélekedett.
2008. március
Az Amerikai Egyesült Államok központi banki rendszere – a Fed – 2008 március elején a válság nyomán keletkezett veszteségeket orvosolta mintegy 200 milliárd amerikai dollár erejéig. Hosszú agónia után március közepén becsődölt a Bear Stearns bank, a Fed 29 milliárd dollárt szabadított fel a JPMorgan Chase banknak, hogy felvásárolja a Bear Stearnst. 4 milliárd dollárnyi hitelt adtak a hatóságok az önkormányzatoknak, hogy azok fenntartsák azokat a házakat, amelyekből a fizetésképtelen lakosok kiköltöztek.
2008. április
A nemzetközi pénzügyi válság régiós és hazai hatásai címmel közölte a HVG az MKB Bank igazgatójának az MKB Central European Banker (CEB) Online-ban “Hullámok hátán lovagolva” címen publikált elemzését. Pásztor Csaba azt írta: a nemzetközi pénzügyi intézmény- és közvetítőrendszer az elmúlt évtizedek legsúlyosabb válságát éli meg. Az elemzők a gondok legfőbb forrásaként főként az ingatlanpiaci, azon belül a sub prime zavarokat említették. A szerző azonban úgy vélte, még ennél is súlyosabb gond a pénz- és tőkepiaci likviditási válság, amelynek fő oka a bizalmatlanság térhódítása. A bankok mérlegében ráadásul világszerte nem csak az ingatlanbuborék kidurranása okozott veszteségeket, a hitelkártya adósság, a fogyasztási hitelek, az autófinanszírozás területén is nőtt a fizetésképtelenség, a csökkenő gazdasági aktivitás növelte a vállalati csődök számát, amelyet ugyancsak megéreznek a bankok. “Ma nem az infláció letörése a jegybankok legfontosabb feladata – sokkal inkább egy recesszió, a pénzügyi rendszer összeomlásának megakadályozása” – írta Pásztor Csaba.
2008. augusztus 27.
Gyurcsány Ferenc a Népszabadságban publikálta új programját, a Megegyezést. A bevezetőben ezt írta: “Az alábbi írás javaslat Magyarországnak arra, hogy merre menjen a következő években. Cselekvést szolgáló terv, de több annál. A következőkben a reformpolitika folytatása mellett fogok érvelni. Nem kevesebbet, hanem többet szeretnék javasolni, mint amit eddig tettünk. Többet, bár másként. Tehetem, mert az elmúlt két év megteremtette annak a lehetőségét és szükségességét, hogy a rendszerváltozás után csaknem két évtizeddel újra feltegyük magunknak a kérdést: milyen Magyarországot szeretnénk.”
A sokak által már előre jelzett válságnak nyoma sincs a tanulmányban.
2008. szeptember 8.
A Fannie Mae és a Freddie Mac súlyos hiányait a kormány pótolta július, illetve szeptember hónapban. George W. Bush kormánya 300 milliárd dollárt pumpált a bankközi pénzintézetekbe.
2008. szeptember 15.
Csődvédelmet kért a Lehmann Brothers, a negyedik legnagyobb amerikai kereskedelmi bank, a Merril Lynch pedig tulajdonosi struktúrájának változtatására kényszerült. A Fed újabb hiteleket adott a JFMorgan Chase banknak. Ebből a pénzből a Lehman Brotherst menti csőd közeli állapotból. A körbetartozások miatt pénzhiány alakult ki a pénzügyi szektorban. Amerikában az ingatlanhitelezés menete egyre több akadályba ütközik, mert a bankok komolyabb feltételeket támasztottak a hitelek igénylésekor.
Ugyanezen a napon Alan Greenspan kijelenti: évszázados pénzügyi válság sújtja az Egyesült Államokat. A Fed korábbi elnökének szavai futótűzként terjednek a világban, és már azok is tudják, mire számítsanak, akik eddig a napig reménykedtek abban, hogy nem olyan nagy a baj. Greenspan azt mondta, ilyen mértékű válságot egész karrierje során nem látott, és a krízis további hatással lesz az ingatlanpiacra. “Mindenekelőtt ismerjük be, hogy ilyen minden 50 évben, valószínűleg évszázadonként egyszer fordul elő” – mondta az ABC televíziónak. A tekintélyes szakember úgy fogalmazott: “Kétség sem fér hozzá, hogy ez a folyamat kezd felülmúlni mindent, amit láttam, és még nincs megoldás, még folytatódik.” A volt Fed-elnök azt jósolta, hogy a válság több nagy pénzintézet csődjéhez fog vezetni.
2008. szeptember 16.
Az AIG (American International Group) 85 milliárd dollárt kapott az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-től, így az állam 79,99 százalékos részesedést szerzett a társaságban. A biztosítótársaság előzőleg közölte, hogy csődeljárást kér maga ellen, ha az állam nem siet a segítségére. A FED közleménye szerint a csőd káoszt okozott volna a pénzpiacon, és a hitelköltségek is növekedtek volna.
2008. szeptember 23.
A pénzügyi válság leküzdését kérte a világ vezetőitől ENSZ-főtitkár a világszervezet közgyűlésének 63. ülésszakát megnyitó beszédében, s figyelmeztetett, hogy a válság a fejlődésben elért összes eredményt fenyegeti. Helyre kell állítani a nemzetközi pénzügyi rendet – mondta Ban Ki Mun, és ehhez új szemléletet kért, amelyben kisebb a hit a piac mindenhatóságában, s több az együttműködés, mint a konfrontáció. Ban felsorolta, milyen súlyos kihívások elé néz jelenleg a világ: pénzügyi, energetikai és élelmezési válság van, holtpontra jutottak a multilaterális kereskedelmi tárgyalások, s a légkör is melegedőben van.
2008. szeptember 26.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megjelent a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) rendezvényén. Felszólalásában legelőször a nemzetközi pénzügyi válsággal foglalkozott. Megerősítette, hogy a jövő évi költségvetés mintegy 145 milliárd forintos adócsökkentést tartalmaz majd, és jövőre a hiány tekintetében Magyarország teljesíteni fogja a maastrichti kritériumokat. A beszédben az is elhangzott, hogy a nemzetközi pénzügyi válság miatt lefelé mutató növekedési kockázatokkal kell szembenéznie az országnak. A miniszterelnök elmondta, hogy manapság annak vagyunk tanúi, hogy a neokonzervatívok Amerikában államosítanak. A korábban abszolút piacpártinak számító politikusok az állami szerepvállas megerősítésében látják a kiutat. Európa azért áll jobban a válságban, mert következetesebb volt a pénzügyi szabályozás, és kevésbé volt fejlett, azaz kevésbé szofisztikált termékeket hoztak a pénzügyi piacon forgalomba – mondta Gyurcsány Ferenc.
Nagy kérdés, hogy Magyarországot miként érinti a pénzügyi válság? – fogalmazta meg. Gyurcsány szerint a közvetlen kihatása minimális, néhány tíz milliárd forintról lehet szó. Azonban az indirekt hatása a gazdaság lassulásán keresztül sokkal jentősebb lehet. A jövő évi költségvetést még a régi számok alapján készítette el a kormány, és még 3 százalékos GDP növekedést terveznek – jelentette ki a kormányfő.
2008. szeptember 29.
Elindult a “hattyús” kampány, amelynek középpontjában a “beindultunk” szlogen állt. Nyakó István, az MSZP szóvivője szeptember 28-án jelentette be, hogy országos kampányba kezd az kormányzati ciklus felénél tartó MSZP. A cél az elmúlt két év gazdasági eredményeinek megismertetése. Nyakó István azt mondta, nem állítják, hogy “eljött a Kánaán”, de rá akarnak mutatni, nem igaz a Fidesz azon állítása, miszerint tönkrement az ország.
2008. október 2.
Ekkor már bankválságról vitáztak világszerte. A bankvilágot megrázó válság miatt a nemzetközi pénzpiacot az eddiginél erőteljesebben kell, és fogják is szabályozni – vélekedett az osztrák televízióban Joseph Stiglitz amerikai közgazdász. A Nobel-díjas tudós leszögezte: a “deregulációs mantrának” egyszer és mindenkorra vége. Szerinte a pénzpiaci krízis nem fog feltétlenül egy átfogó gazdasági válságba, súlyosabb recesszióba vagy depresszióba torkollni, de semmi sem zárható ki. Az azonban biztos, a világgazdaság sokrétűbbé válik, az Egyesült Államok megszűnik egyedüli gazdasági hatalomnak lenni – húzta alá.
A tudatos pénzügyekről rendezett budapesti konferencián Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kialakult pénzügyi válság fő felelősei közé sorolta a pénzügyi intézményeket, hitelminősítőket, könyvvizsgálókat és azt hangsúlyozta, hogy a felelősség nem osztható meg egyenlő arányban a hitelezők és a hitelt felvevők között. “Globális piacon a felügyeletnek és a szabályozásnak is globálisnak kell lennie. Európai intézményekre és a mainál erősebb európai hatósági szabályozásra van szükség – emelte ki a kormányfő. Veres János pénzügyminiszter ugyanezen a konferencián hangoztatta: Magyarországon nincs olyan helyzet, hogy a nemzetközi bankválság által okozott nehézségekről kellene tárgyalni, ezért nincs szükség pénzügyi segélycsomagra. A nemzetközi pénzügyi válság hatása Magyarországot elsődlegesen nem érinti, de a várható lassuló növekedés indokolja, hogy a kormány a vállalkozások élénkítésére lépéseket tegyen” – mondta Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón.
2008. október 6.
A globális válság megérkezik Magyarországra. Az ország hetedik legnagyobb pénzintézete, az olasz központú UniCredit igazgatósága úgy döntött, hogy – 6,6 milliárd euró tőkeemelés mellett – felfüggeszti kelet-közép-európai fióknyitási terveit. Az UniCreditnek 100 fiókja van Magyarországon. A közelmúltban nyitották meg századik fiókjukat, amelyhez még 15-öt terveztek. Százhetvenezer magyarországi ügyfelük van.
2008. október 7.
Erős a magyar pénzügyi rendszer, a pénzügyi élet szereplői, akiket a kormány megkérdezett, nem tartanak a nemzetközi pénzügyi piaci válság közvetlen hazai hatásától – így válaszolt a parlamenti ülésen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Varga Mihály (Fidesz) azon meglátására, hogy Magyarországot felkészületlenül érte a válság, a kormány költségvetési javaslata pedig alkalmatlan a kialakult helyzet orvoslására.
2008. október 10.
Az amerikai pénzügyi válság mára globálissá terebélyesedett és elérte Magyarországot is, ezért összefogott cselekvésre van szükség, hogy minél kevesebb kárt okozzon a magyar gazdaságnak – jelentette ki pénteken újságírók előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A kormányfő nyilvánosságra hozza a válság kezelésére szolgáló 12 pontot.
2008. október 11.
Gyurcsány Ferenc – a jegybankelnökkel egyeztetve – 12 pontos intézkedéscsomagot javasolt az ellenzéki pártoknak a pénzügyi válság kezelésére. Gyurcsány Ferenc szerint az idei hiánycélt négyről 3,4, a jövő évi költségvetésben tervezettet pedig 3,2 százalékról 2,9-re csökkentenék. A pontok között szerepelt, hogy a kormány elhalasztaná az adócsökkentési programot és felfüggesztené az Új tulajdonosi programot. A miniszterelnök az ellenzéki pártoknak azt javasolta: kétharmados többséggel fogadják el a közpénzügyi csomagot, amelybe beleépítik az SZDSZ költségvetési plafonra vonatkozó indítványát továbbá azt, hogy a költségvetési tanácsra vonatkozó törvény vonatkozzon az állami alrendszerekre, illetve az önkormányzatokra is. A kormányfő azt kérte a társadalmi partnerektől, hogy függesszék fel a 2009-re vonatkozó bértárgyalásokat, és jövő júniusig tartsák szinten a bérek és a jövedelmek reálértékét.
Gyurcsány Ferenc szerint a nemzeti csúcsnak kellene meghatároznia az euró bevezetésének céldátumát is. A közös fizetőeszköz bevezetésével foglalkozó testület viszont már elvileg működik – ráadásul azt is idén hozták létre.
2008. október 13.
Gyurcsány: a pénzügyi válság első támadását sikeresen kivédtük. Magyarország elsőként szervezte meg a régióban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió támogatását azért, hogy “ne kelljen soha igénybe venni” – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Szükség van arra, hogy azok, akik az országot támadják, lássák, hogy Magyarországnak erős szövetségesei vannak, s nincs egyedül – tette hozzá a kormányfő a pénzügyi szakemberekkel folytatott megbeszélését követően tartott tájékoztatón.
2008. október 17.
A mai napra még sokáig emlékezni fogunk! – írta pénteken a Portfolio.hu. Nem tartott sokáig az öröm ma reggel, legalábbis a hazai parketten, ugyanis a nyitás után pár órával már zuhanórepülésbe kapcsolt a BUX. A történet érdekessége, hogy a nyugat-európai részvényindexe pluszban tartózkodtak, a régióban pedig jóval visszafogottabb eséseknek lehettünk szemtanúi, miközben a magyar tőzsde keményen szakadt – emlékeztetett a Portfolio.hu. Ebben a Fitch leminősítése játszhatta a főszerepet, mely végleg elkedvetlenítette a külföldi és a hazai befektetőket.
******
A BUX zuhanása
A budapesti tőzsde indexe 2007. utolsó munkanapján 26.235,6 ponton zárt. 2008 első felében a 26.000 és a 20.000 pontos sáv között mozgott az index, de többnyire nem lépett 22.000 alá. Húszezer alatt először július 4-én végzett a BUX (19.870,3 pont), de ezt követően nyomban visszalépett a 20.000 pont feletti tartományba. A nyár folyamán azonban már nagyon távoli volt a 26.000 pont, a BUX júliusban és augusztusban szinte kizárólag 20.000 és 22.000 pont között mozgott. Szeptember 5-én esett ismét 20.000 pont alá az index (19.615,4). Ekkor néhány napra még vissza tudott kapaszkodni a BUX, de szeptember 11-én (19.516,2 pont) elkezdődött a folyamatos esés, az első mélypont (18.713,8) éppen az MSZP “eredménykampányának” első napjára, szeptember 29-re esett. Október 6-án, hétfőn 17.991 ponton zárt az index, és azóta is szinte folyamatosan esik. Szeptember 16-án 13.239,4 ponton állt meg a BUX, a 2007-es év záróértékének ez majdnem a fele.
******
Miniszterelnöki öngól
Magyarország helyzetét azért gondolják rosszabbnak a régió átlagához képest a külföldi elemzők, mert az ország a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) intézett segélykérésével szükségtelenül hívta fel magára a figyelmet – vélekedik több szakértő. Gyurcsány Ferenc hétfői bejelentése, miszerint az IMF és az Európai Bizottság kész Magyarország segítségére sietni, inkább ártott az országnak. Több elemzés úgy tartja, hogy ezért kerülhetett sor arra, hogy míg Európában emelkedtek az indexek, a magyar tőzsdén október 17-én is a pánik uralkodott.
*****
Bukás minden szinten
A válság keményen betett a legszelídebb befektetőknek is: a legalacsonyabb kockázatúként számon tartott alapok szinte kivétel nélkül igen fájdalmas veszteségekkel szembesítették ügyfeleiket az elmúlt napokban – írta a portfolio.hu szeptember 16-án. A magyar állampapírpiac ugyanis lényegében megszűnt működni a múlt hét második felében, és a mai napig is csak egyfajta tetszhalott állapotban létezik (az Államadósságkezelő Központ manuálisan határozza meg a referenciahozamokat, mert nincsen elegendő kötés a piacon). Mindennek következtében a kötvényhozamok rekordmértékben emelkedtek – mit emelkedtek, elszálltak – múlt csütörtökön, ami alól a legrövidebb futamidejű papírok sem tudták kihúzni magukat.
Ennek viszont nemcsak a hosszabb lejáratú kötvények befektetői itták meg a levét, hiszen az elvileg meglehetősen békésnek számító diszkontkincstárjegyek is megsínylették a kötvénypiac összerogyását. Hiába fektetett tehát valaki pénzpiaci alapokba (ezek elvileg legfeljebb egyéves átlagos hátralévő futamidejű kötvényportfóliót tarthatnak a bankbetétek mellett), a múlt héten befektetésének árfolyama kellemetlen esésnek volt kitéve.
Azt sem szabad viszont elfelejtenünk, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor nem tudják valós piaci üzletek alapján árazni eszközeiket az alapok az árfolyamadatok sem száz százalékig megbízhatók. Könnyen elképzelhető tehát, ha visszatér a likviditás a kötvénypiacra, a kötvények helyes árazása kiigazítja a nagy lekonyulásokat a grafikonok végén. Mindenesetre egy újabb érdekes (és keserű) tapasztalattal lettünk gazdagabbak: ekkora “parában” semmi sem jelent igazi biztonságot – írta a portfolio.hu.
******
Sólyom: A kormánynak kell döntenie és a felelősséget vállalnia
A miniszterelnök által összehívott tanácskozás “nem szolgálja a felelősségi viszonyok tisztázását, technikailag nem látom célravezetőnek, én ezen a tanácskozáson nem kívánok részt venni, az állam nem így működik” – fogalmazott az államfő annak kapcsán, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemzeti csúcs összehívását szorgalmazta, amelyre a közjogi méltóságokat is meghívta.
Sólyom László kiemelte: örömmel hallja, hogy a pénzügyi válság elhárítása, illetve a következmények enyhítése összefogásra készteti a parlamenti pártokat. Ugyanakkor hozzátette: súlyos fenntartásai vannak a nemzeti csúcs néven összehívott tanácskozással kapcsolatban.
Ezekben a válságos időkben fontos, hogy a felelősségi viszonyokat nagyon tisztán látszódjanak – jelentette ki az államfő. Szerinte egy ilyen formátlan tanácskozás inkább elmossa, mintsem kirajzolja a felelősségi viszonyokat. Véleménye szerint éppen ilyen probléma az, hogy milyen feladatot bízna a miniszterelnök erre a testületre.
Forrás: Inforadio.hu
Kapcsolódó cikkek:
MSZP-s remények csúcs előtt: “bármi történik, az Gyurcsány sikere lesz”
Bokros: Esélyesebb az államcsőd, mint a bankválság
Török Gábor: Szerepformálásra használja Gyurcsány a nemzeti csúcsot
Tölgyessy: Egy rendes országban már túl lennénk az előre hozott választásokon
Csaba László: A párbeszéd nem segít, új kormány kell!
Engem valahogy nem nyugtat meg, hogy az MSZP-seknek a válságból annyi a fontos, hogy “bármi történik, az Gyurcsány sikere lesz”. Szerintem ez az egész már régen nem siker, és már régen a mi bőrünkre megy.
Gazemberek vezetik az országot! Gazemberek vezetik a kerületet!
Pedig ez el kell viselni. Ugyanis Gyurcsány a miniszterelnök. Er annyit jelent, hogy ha rosszul mennek a dolgok, akkor övé a kudarc. Ha sikerül valami, akkor övé a siker. Ez a helyzet általában 4 évente változik. Amikor Viktor volt az élen, akkor is az volt, hogy bármi történt az az ő sikere volt. Ezzel a gondolattal lassan ideje lenne megbírkózni, ugyanis 2010 ig ez nem változik. Én hiszem, hogy azután sem. De ezt nem tudhatjuk előre. Lehet, hogy Kósa jön! :)))
Na ez az! Ez nem demokrácia, hanem Diktatúra! A felelősőket nem lehet felelősségre vonni!
miska 72-nek nagyon igaza van. Én democsokráciának nevezem ez a fennálló mocskos rend(etleség)et, ami országunkra jellemző.
Szilveszter! Feri melyik sikerére gondolsz? Hallgatom!!!
Gyurcsány kudarca sajnos nemcsak a mi kudarcunk is, hanem az egész országé. Mit várhatunk egy hazug, tehetségtelen, megbízhatatlan, dilettáns miniszterelnöktől?
Szilveszter új név, de nem új hang az oldalakon. Valójában kit takar a név? Régen hallottam” mocskoskomcsiról”!?
Hollósi!
Én mondok neked sikereket Fletótól. Megúszta következmények nélkül az őszödi beszédet, sőt már szenvedélyes igazság beszédnek nevezik.
Kövér László féreérthetetlen beszédére épített kampánnyal sikerült az emberek egy részét elforrdítani a Fidesztől. És még lehetne sorolni a hasonló sikereit. Ja, hogy Te az ország, az emberek érdekében végzett sikereire gondolsz? Olyat én sem tudok.
Én igazad van.
Ezy egy MAFIA! Nyakkendős gazemberek vezetik az országot!
Nem tudok minden bejegyzést igazán komolyan venni. Megértem, hogy egyes emberek úgy éreznek, ahogy. Azt is megértem, hogy olyanokat írnak, amiket. Lehetőség van arra, hogy kiírjuk magunkból a gőzt. Nos ez a demokrácia. Ha nem lenne demokrácia, akkor már régen börtönben lenne sok ember. Politikai okok miatt megfogalmazott mindenféle koncepciós vádakkal. De nem, mert a demokráciában lehet ilyeneket írni, mondani. Minden bizonnyal megvan minden szitkozódónak az oka a szitkozódásra. A sikertelenség frusztrálttá tesz, a szabadság meg szitkozódóvá.
A demokráciának vannak hátrányai is. Szinte bárki megtehet akármit. Adót elcsalni a jogi kiskapukkal, hazudni, majd magyarázkodni, és csúsztatni. Lehet bevallani a tétlenséget, a képmutatás, meg a hazudást. Lehet sarat dobálni, a másikat vádolni, bántani, lejáratni. Lehet lehallgatni, megfigyeltetni, később elsunnyogni a dolgot. Lehet hegyet venni, bort termelni, bányából követ vinni az autópályára, évekkel később bibliát lóbálva apostolt idézni. Lehet várost rombolni, törni, zúzni. Lehet széfet vetetni minden kórházzal, lehet futball pályákra beléptető rendszert venni. Lehet titkosszolgálati múlttal bebukni, de lehet hozni otthonról is kém apukát. Lehet népszavazást eröltetni.
És talán éppen ezért lehet szeretni ezt az egészet. Hogy örjöngő forradalmárok leszünk-e ettől a sok szabadságtól, vagy megértő, és elfogadó, a lehetőségekkel élők, az kinek-kinek a saját sorsa, vérmérséklete.
Én ezt szeretem így!
Egyetértek Szilveszterrel. A demokráciában az ember szint megtehet mindent. Büntetlenül úszhat meg köztörvényes bűncselekményt is, ha jó helyen van. Meg lehet sértődni a szegénynek, ha gazdagokat lát. Meg lehet sértődni a közfeladatot ellátó személynek, ha gátlástalanságát vagy alkalmatlanságát a fejére olvassák. Lehet kordonok mögül és testőrök gyűrűjében élvezni a napsütést és a tiszta levegőt, ha nem merek az emberek szemébe nézni. Hogy ebből ki mit szeret, azt döntse el maga. Vannak akiket ebben a világban irígyelnek és vannak akikkel mások semmi pénzért nem cserélnének. Van aki lát lehetőséget, mások meg a folyamatos leépülést és pusztítást veszik észre. Erre szavaztunk 19910.-ben. Erre szavaztunk??
Szilveszter!
Egyszerűen nem értelek. A Balatonöszödi beszéd után Gyurcsánynak még annyi joga sem lenne az ország irányítására mint itt közülünk bárkinek. Már a 2006-os választások is csak arról szóltak hogyan lehet becsapni az ország lakóságát. Gondolj csak a dübörgő gazdaságra, nem hozták nyilvánosságra az ország gazdasági helyzetét és lehetne folytatni. Arról nem is beszélve, hogy egyfolytában a baloldal mögé bújik holott semmi de az égvilágon semmi köze sincs a baloldalhoz. Abban a pillanatban hogyha a gazdasági problémákról lesz szó azonnal fasisztázik és rasszizmust emleget de ha egy kicsit oda figyelnétek ti állítólagos baloldaliak azonnal rájönnétek arra, hogy ez egy nagy átverés. Valahol azt írtad, hogy az ország ketté szakadt de arra nem gondolsz, hogy ebben pont Gyurcsány és a kormánya az első számú bűnös. Én is többször meg kaptam, hogy fasiszta vagyok mert nem értek egyet azzal amit Gyurcsány és bandája csinál. Végezetül egy normális demokráciában már rég eltűnt volna ez a kormány a süjesztőben. Egyébként az igazi baloldalnak is hatalmas (lehet, hogy jóvá tehetetlen) kárt okozott nem csak az országnak.
Csollány!
Mi demokráciára szavaztunk de az elmúlt hat évben pont az nincs. Nem ünnepelhet az ország, mert azokat a helyeket ahol ünnepelni kellene kordon zárja el. Remélem egyszer végre eljutunk oda, hogy felelőségre vonják ezeket a gazdasági bűnözőket és a megfelelő helyre kerülnek.
Hát azt kell mondanom az MSZP. csak szeretne baloldali lenni !!Nem sok közük van az igazi baloldalisághoz !!
Ezt a tetteik nagyon is bizonyítják !
A károkozást nagyon jól látod Papí !!
Kedves Papi! Nehéz az elejéről kezdeni a mondókám. Gondolkodjunk csak úgy függetlenül mindentől, és mindenkitől. A Fidesz anno (80 as évek vége) látott alternatívát, és megtett mindent. Jól tette, amit tett. Az első választások az akkori MDF-nek hoztak sikert. Majd jött az MSZ, jött aztán a Fidezs. Az MSZP ellenzékből megnyerte a választásokat, de mondhatjuk úgy is, hogy a Fidesz elvesztette nekik. Hahó, majd MI mondta Medgyessy, akiről kiderült a múltja. Lett Gyurcsány. Na kezdte is a botrányokat szépen, és nem is igen hagyta abba. Gondoljunk csak a Nők vérig sértésére (40-est két 20-asra), gondoljunk csak a közelkeleti focicsapat leterroristázására, és sorolhatnám. Beadták a népnek, hogy dübörög a gazdaság (ezzel szemben senki nem akarta elhinni, hogy rosszabbúl élünk, mint négy éve). Újra megnyerte az MSZP a választásokat. De miért???? Öszöd. Hát az egy érdekes dolog.
2010 a legközelebbi időpont, amikorra a társadalom eldöntheti, hogy mit akar. Ehhez nyugalomra van szükség, párbeszédre van szükség. Ne gondolja bárki is, hogy a jobb és a bal között lehet egy harmadik választási lehetőség. Az viszont kívánatos lenne, hogy a bal legyen annyira nyitott, hogy elfogadja a jobbot, és fordítva is igaz ez. Ma csupán identitás zavar van.
A most-ra kell figyelnünk, ami a jövő záloga.
Szilveszter!
Majdnem tökéletes a leírásod egészen 2006- ig. 2002 – ben nem az MSzP nyert hanem a Fidesz vesztett mert az első fordulóban ráült az eredményeire.
Ez is igaz. De tudod 2006 nagyon durva évvolt és a gumibot (vipera) nagyon kemény. Az utolsó mondatod nagyon igaz de éppen ez okozza a legnagyobb problémát. Ugye te sem gondolod komolyan, hogy az a kormány amelyik egy viszonylag jól működő gazdaságot így tönkre tesz az most bármilyen problémát meg tud vagy egyáltalán meg akar oldani. Abban igaza van Orbánnak, hogy még valamennyire működik a gazdaság még valamennyire időben vagyunk. De nagyon a végén járunk az időnek. Ezzel a gazdasági (pénzügyi) válság viszont nagyon felgyorsította a hanyatlásunkat. Még valamit Gyurcsány és a csapata már csak az időre játszik, hogy kihúzza 2010 – ig mert van egy elévülési törvény a gazdasági bűnökre. Biztos vagyok benne ha az Uniós választásokon sikerül helyet szereznie akkor lemond mert ott további négy évig meg van a mentelmi joga.