Csepel.info

Mno.hu, Inforadio.hu

A Gyurcsány által összehívott nemzeti csúcs homályos összetételű és nehezen megjeleníthető szereplőkből áll – szerepel a Századvég Alapítvány legfrissebb elemzésében. Ha a miniszterelnök belátja, hogy ő a megegyezés akadálya, akkor belátható időn belül sor kerül az előre hozott választások kiírására – teszik hozzá. A “nemzeti csúcs” esetében csak az biztos, hogy semmi sem biztos. Sem a grémium összetétele, sem feladata, sem hatásköre, de még belső döntéshozatala sem látható a meghirdetése utáni ötödik és a megalakulása előtti harmadik napon – írja a Nézőpont Intézet.

A miniszterelnök szombaton, az MSZP rendkívüli kongresszusán megértette az idők szavát, és nemzeti csúcs összehívására tett javaslatot. Természetesen lehetnek véletlen egybeesések, de a miniszterelnök által hangoztatott jelszavak (pl.: Magyarország felemelkedéséért) és a kitűzött célok kísértetiesen rezonálnak a Századvég Alapítvány legfrissebb elemző kötetének üzeneteivel . Gyurcsány Ferenc szándékai mintha merőben eltérnének az alapítvány által levont végkövetkeztetésektől. A miniszterelnöknek igaza van, hogy a paktumok megkötésére a legnagyobb esély válságok idején kínálkozik, legalábbis a nyugat-európai példák erre engednek következtetni – szerepel a nyilatkozatban. De vajon adottak-e a további feltételek egy sikeres társadalmi, gazdasági paktum kihordásához?

Ki kösse kivel? A finn, az ír vagy akár a szlovén példa alapján az elemzők számára egyértelmű, hogy ilyen átfogó megállapodásokat csak aktív, cselekvőképes, jól beazonosítható érdekeket képviselő, konkrét aktorok (pl.: kormány, munkaadók, munkavállalók) képesek megkötni. A Gyurcsány Ferenc által javasolt nemzeti csúcs viszont homályos összetételű, nehezen beazonosítható érdekeket megjelenítő szereplőkből álló grémium (például a volt és jelenlegi közjogi méltóságok, vagy az Akadémia elnökei) – áll az elemzésben.

Mi a paktum tartalma? Jelenleg erősen kérdéses, hogy a miniszterelnök által javasolt 12 pont, a Fidesz 7 pontja, valamint a meghívott résztvevők által szabadon előterjesztendő kérdések magában hordozzák-e egy sikeres megállapodás lehetőségét. Az európai példák azt mutatják, hogy az igazán sikeres megegyezések azok voltak, amelyek a problémák lokalizálása révén csak két-három gazdasági, szociális témát karoltak fel és tettek a megállapodás céljává. Ráadásul a megvitatni kívánt kérdések egy része kifejezetten a parlamenti döntéshozatal hatáskörébe tartozik (pl. a pártfinanszírozás).

Ki kapott felhatalmazást és ki lesz a felelős? A kormányfő által meghívni szándékozott felek egy jelentős része senkitől sem kapott felhatalmazást arra, hogy megjelenítse és képviselje érdekeiket (a demokratikus felhatalmazás problémája). Ráadásul minden paktum annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, azaz a megegyezés végrehajtásáért felelősséget kell vállalnia – olvasható a Századvég elemzésében.

Milyen egyéb feltételei vannak a kiegyezésnek? A kiegyezés nem lehet diktátum, a működőképességnek vannak feltételei: hitelesség, erkölcsi integritás, párbeszédkészség, kiszámíthatóság, a végrehajtás képessége, garanciák a végrehajtást illetően. A jelenlegi kormány éppen ezeknek a feltételeknek nem tud megfelelni. A Századvég úgy látja, hogy az idő kedvezne egy átfogó társadalmi-gazdasági paktum megkötésének, de a feltételek ebben a formában jelenleg nem adottak. Ebből azonban nem következik, hogy le kellene mondani a társadalmi megegyezésről, mint a válság feloldását lehetővé tevő egyik politikai eszközről, hiszen a feltételek megváltoztathatók, ez pedig egyedül a kormányfői belátás függvénye. Amennyiben a miniszterelnök számára is világossá válik, hogy a paktum megkötésének ő az egyik legfőbb akadálya, azaz egy válságkormánynak adja át a helyét, és belátható időn belül sor kerül az előre hozott választások kiírására, akkor a kormányfő a maga részéről már mindent megtett a válság megoldása érdekében – zárul az intézet elemzése.

Forrás: Mno.hu

Nézőpont Intézet: Kilenc sebből vérzik a “nemzeti csúcs”

A miniszterelnök által meghirdetett “nemzeti csúcs” esetében csak az biztos, hogy semmi sem biztos. Sem a grémium összetétele, sem feladata, sem hatásköre, de még belső döntéshozatala sem látható a meghirdetése utáni ötödik és a megalakulása előtti harmadik napon. A programalkotás “társadalmasításával” mindenesetre Gyurcsány Ferenc közvetetten elismerte a kisebbségi kormány működésképtelenségét – írja elemzésében a Nézőpont Intézet.

A “nemzeti csúcs” kezdeményezést teljes bizonytalanság veszi körül. A létrehozandó testület határai legalább három szempontból tisztázatlanok. Nem világos politikai mandátuma, belső döntéshozatala, valamint jogi kötelező ereje – állapítja meg tanulmányában a Nézőpont Intézet. A parlamenti pártok az elmúlt években rendszeresen kezdeményeztek ötpárti egyeztetéseket, melyek elsősorban az ötletgazda politikai erő kommunikációs céljait szolgálták, és általában nem vezettek érdemi eredményre. A “nemzeti csúcs” e parttalan formájában egyfajta kibővített ötpárti egyeztetésként is felfogható, mely a miniszterelnök konszenzuskereső arculatát hivatott erősíteni, ám aligha kecsegtet nagypolitikai kiegyezéssel.

Hitelességi deficit

A “nemzeti csúcs” koncepcióját három szempontból is hitelességi deficit terheli. Egyrészt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a megjelenése után alig két hónappal kívánja felülírni “Megegyezés” című programtervezetét, illetve az év eleje óta képviselt Új Tulajdonosi Programját. Másrészt a következő országgyűlési választások hivatalos időpontjáig mindössze másfél év van hátra (kampányidőszakkal együtt alig több mint egy év). A kisebbségi kormány mozgástere erősen korlátozott, aligha van ideje a “több hónapig ülésező” nemzeti csúcs esetleges javaslatainak végrehajtásához. Harmadszor szintén a kezdeményezés hitelességét rontja, hogy nem tisztázott a csúcs és a kormány viszonya. A hazai és nemzetközi gazdasági szereplők szemében aligha lehetnek hitelesek olyan állami célkitűzések (például az euró bevezetésének céldátuma), melyeket nem a választott kormány alakított ki.

Hiányzó legitimitás

Gyurcsány Ferenc kommunikációs sikeréhez a “nemzeti csúcsnak” hármas politikai legitimitásra van szüksége: egyrészt az ellenzék, másrészt a korábbi és mai közjogi méltóságok, harmadrészt a nyilvánosság részéről. A miniszterelnök szempontjából jelentős siker, hogy a Fidesz elnöke is igent mondott a meghívásra. Még akkor is, ha Orbán Viktor saját kezdeményezésekkel áll elő a találkozón. Ezzel szemben komoly politikai vereség, hogy Sólyom László köztársasági elnök, a hivatalban lévő legmagasabb rangú közjogi méltóság nem megy el a találkozóra, és az ő példáját követi Mádl Ferenc valamint Göncz Árpád is. Döntésük jelentősen csökkenti a “nemzeti csúcs” politikai legitimitását. Végül a “nemzeti csúcs” társadalmi támogatása is igen törékenynek tűnik. Amennyiben a találkozó résztvevői nem tudnak döntéseket hozni, a kormányfő cselekvőképtelenségének látszata erősödik, a politikai felelősség szétterítésének csodafegyvere visszafelé sülhet el.

A nemzeti csúcs összehívásával Gyurcsány Ferenc közvetetten elismerte, hogy a kisebbségi kormány nem képes többséget teremteni a programjához – vélekedik a Nézőpont Intézet. Ha Gyurcsány továbbra is a politikai tét folyamatos emelésének stratégiáját választja, a következő lépés akár az előrehozott választások kezdeményezése is lehet.

Forrás: Inforadio.hu

This entry was posted on 2008. október 15. szerda at 07:09 and is filed under Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.