Csepel.hu, Wikipédia, Mob
1910. március 16-án Jászberényben látta meg a napvilágot a magyar vívósport legnagyobb alakja, a Csepel színeiben kétszeres olimpiai bajnok Gerevich Aladár. Emlékét napjainkban is számos módon őrzik, többek közt egy utca és a Nemzeti Sportcsarnok is a nevét viseli.
Gerevich Aladár édesapja mellett – aki szintén vívott – kezdett el sportolni Miskolcon. Tehetségét korán felismerték, így hamarosan már a világhírű Italo Santelli olasz mester budapesti iskolájában vívhatott. Itt vált az Olimpiai játékok története során is kivételes bajnokká, aki 6 olimpián vett részt, és mindegyikről arannyal tért haza.
Fiatalon került a magyar kardcsapatba, ahol olyan egyéniségekkel vívhatott együtt, mint az akkori legjobbnak tartott Petschauer Attila. Folyamatosan felzárkózott a csapatban vívó többi világklasszishoz, és 1948-ban már egyéniben is aranyat nyert. Bizonyára lelkesítette, hogy az első fia ugyanezen a napon született. Fiai szintén eredményes vívókká váltak. Felesége és apósa is olimpiai érmek birtokosai voltak. „Ali bácsi” még 50 évesen is olimpiát nyert. Amikor megkérdőjelezték az indulását, ő kihívta a fiatalokból álló csapatot, és mindenkit legyőzött. Saját eredményei mellett a nevelésben is kiemelkedő volt, tanítványai rajongtak érte. Olimpiai eredményei kardvívásban: Csapat arany: 1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960. Egyéni eredmények: 1936 bronz, 1948 arany, 1952 ezüst. Emellett tőrvívásban is nyert bronzérmet. Az olimpiai érmeken túl még 19 világ- és Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérmet szerzett.
A magyar sportolók között Gerevich Aladár szerezte a legtöbb olimpiai aranyérmet, szám szerint hetet, mellyel az olimpiák történetében is a legeredményesebb szereplők között tartják számon. Az elképesztő eredménysor értékét még tovább fokozza az a tény, hogy Gerevich Aladár pályafutásának csúcsán két olimpia is elmaradt a második világháború miatt. “Voltak a magyar vívás igazán fényes történetében más, zseniálisan nagy vívók rajta kívül is. Még kardvívók is. De azt a technikai tökélyt, azt a briliáns technikát, amellyel ő bírt, senki más nem érte el soha.”- írták róla. Kivételes technikája, nagyszerű fizikuma, eleganciája kiemelte még a többi nagyszerű magyar vívó közül is.
1988-ban kapta meg a NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatát, egy évvel később pedig a MOB tagja lett. A kiváló sportember 1991. május 14-én, Budapesten lépett fel az égi pástra, egyedülálló örökséget hagyva maga után.
A hétszeres olimpiai aranyérmes, harmincnégyszeres magyar bajnok vívó egyik fia, Gerevich György a 2012-ben Londonban olimpiai bajnoki címet nyert Szilágyi Áron nevelőedzője volt.
Légrádi G.- csepel.hu
