Csepel.hu
Tisztelt Ünneplő Közösség!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tavaly az a nagy és rendkívüli megtiszteltetés ért, hogy a csepeliek nevében, testvérvárosunkban, Nagyszalontán mondhattam beszédet nemzeti ünnepünk alkalmából. A város főterén, a református templom tőszomszédságában lévő Kossuth Lajos szobornál hatalmas ünnepi közösség előtt kellett megszólalnom. Pedig ez a nap, szalontai magyar testvéreinknél a naptárban nem piros betűs ünnep. A szívükben és a tudatukban viszont annál inkább!
Az ünnepséget követő felvonuláson, ahol nem jutott mindenkinek az ezer kiosztott fáklyából, ahol a feleségem szeme nemcsak a füsttől lett könnyes, ami után a fiam fél éjszaka huszárosdit játszott, még a kapualjakban összesereglett románok is tapsoltak. Soha nem fogom elfelejteni, hogy ott és akkor, az „Édes Erdély itt vagyunk, érted élünk és halunk…” induló rigmusára léptünk együtt, s dobbant egymásért a szívünk.
Bátor tett és felemelő érzés volt Török László polgármester úr és csapatának méltó megemlékezése.
Kedves Csepeli és Nagyszalontai Honfitársaim!
Kérem, engedjék meg, hogy ma és itt, Arany János Nemzetőr-dal című verséből idézzek. Nagyszalonta neves szülötte néhány héttel a pesti forradalom kitörése után öntötte versbe bátor mondanivalóját, majd az év végére maga is nemzetőrként védte Arad várát.
„Süvegemen nemzetiszín rózsa,
Ajakamon édes babám csókja;
Ne félj, babám, nem megyek világra:
Nemzetemnek vagyok katonája.
Nem kerestek engemet kötéllel;
Zászló alá magam csaptam én fel:
Szülőanyám, te szép Magyarország,
Hogyne lennék holtig igaz hozzád!”
Igen, kivételes és bátor időszak volt 1848 márciusa. Kitartás és bátorság költözött, nemcsak a költők, az értelmiség, de minden magyar ember szívébe. Pesten, Budán, Dunán innen, Tiszán túl, a Felvidéken és Erdélyben egyaránt. Eggyé lett az ország!
Nem a múló hevület, nem a múló lázadás csinált forradalmat, hanem a rendíthetetlen, kristálytiszta hazaszeretet és tenni akarás.
Nem egy tavaszi nap hirtelen buzgósága szülte a forradalmat, hanem előtte közel 20 év érlelte meg a magyar emberek szívében a felismerést: ha mi nem állunk ki magunkért, ugyan, ki áll ki helyettünk? Már 18 évvel a forradalom előtt megszületett felismerés, hogy muszáj változtatni.
Ennek szükségességéről Széchenyi István Hitel című munkájában már 1830-ban így írt:
„Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazámfia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni ‘valaha mik voltunk’ de inkább átnézni, ‘idővel mik lehetünk ’s mikleendünk ’. A’ Mult elesett hatalmunkbul, a’ Jövendőnek urai vagyunk. Ne bajlódjunk azért hijábavaló reminiscentiákkal, de birjuk inkább elszánt hazafiságunk ’s hív egyesülésünk által drága anyaföldünket szebb viradásra. Sokan azt gondolják: ‘Magyarország – volt; – én azt szeretem hinni: lesz’!”
Széchenyi már akkor arra intett: a magyar földet a magyar emberek kezébe kell adni; az embereket hagyni kell dolgozni; akik nem dolgoznak, azokat is rá kell venni. Tudta, meg kell tiltani a mértéktelen hitelfelvételt, az eladósodást. Hitte, Magyarországot át kell alakítani, a rossz beidegződésektől meg kell szabadulni. Hitte, mindenkinek ereje szerint ki kell vennie a részét a közös terhekből.
Az ő hitéből egy nemzet hite lett. Tízek, százak, aztán ezrek kezdtek bízni egy ilyen Magyarországban. Hitték, hogy ha változtatunk, Magyarország jobban teljesít. Majd milliók hittek a bátor törvényekben, a reformokban, amelyek kinyitották a változás, a megújulás kapuját.
Tisztelt Ünneplők!
Néhány évvel a „legnagyobb magyar” írása után, egy másik reformkori nagyságunk, nemzeti imánk költője, Kölcsey Ferenc így figyelmeztetett országgyűlési búcsúbeszédében:
„Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, akik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Kor szerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés.”
Megfogadva Széchenyi és Kölcsey intelmeit, végül az egész nemzet tűzte magára az erő, a remény és a hűség színeit. Milliónyi magyar hite és akarata fűtötte ’48 márciusát, a márciusi ifjakat. Nem maréknyi csoport voltak ők, hanem minden fiatal, minden magyar. Nem a saját forradalmukat vívták, hanem minden magyar forradalmát. Nem hátsó szándék buzdította őket, hanem acélerős kiállás a nemzetért és a magyar emberekért. Békés, mégis erős, határozott, de nem erőszakos kiállás.
Ha nem így lett volna, csak pár forrófejű nap maradt volna utánuk. Az ő erejüket azonban minden magyar ember, az egész nemzet adta.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Csepeliek, kedves Nagyszalontaiak!
1848 erejét a nemzetből, hitét a tenni akarásból, reményét az összefogásból nyerte. Magyarország erőszak és gyűlölet nélkül megmutatta: nem hagyja magát. Rendíthetetlen kiállás volt ez, amelynek nem volt vége a forradalmi napokkal, sőt azután még nagyobb erőt gyűjtött. A jelszavak, kiáltványok, röplapok cselekedetté váltak. A forradalmi napokat rendíthetetlen munka, erős kormányzás, bátor törvényalkotás, a haza védelme követte.
Azóta tudjuk, a valódi forradalom nem egy délutánból áll, hanem a haza fáradhatatlan szolgálatából.
Azóta tudjuk, a szabadság és a függetlenség önmagukban csak jelszavak. Mindezekre felelős kormányzást és alkotmányos rendszerváltást kell építeni az igazi változásért.
Mert a magyar nép csak így vehette kezébe saját sorsát, még ha ez nem is tetszett azoknak, akik mindaddig markukban tartották a magyarokat. És a magyar nép így veheti kezébe sorsát ma is, még ha ez nem is tetszik azoknak, akik ma is szorításban akarnak bennünket tartani.
Tisztelt Ünneplő Közösség!
48-as elődeink bátran cselekedtek, tiszteletre méltó emléket hagytak ránk. Az ő akkori bátorságuk, a mi mai ünnepünk.
Tisztelet és megbecsülés a Bátraknak! Éljen március 15.-e! Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!
Ez is meg volt?
http://m.cdn.blog.hu/fi/fideszfigyelo/image/osztrak_hokotro_marcius_15.png
Mekkora fricska már bazzzze..
A hétvégén megkezdi aláírásgyűjtési akcióját a Fidesz a rezsicsökkentés megvédése érdekében.
Az aláírásgyűjtési akció lényege az, hogy az emberek támogatásukról biztosítják a Fideszt, hogy álljon ki a rezsicsökkentés mellett „a külső és belső nyomásokkal szemben”.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Ceterum censeo…nagyapó, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Szemétláda!
Ez olyan mint az a tenyérjóslat amely úgy kezdődik, hogy maga olyan ember aki nem szereti, ha háromszor fenéken rúgják.
Nincs rizikó.
Nekem különösen tetszik az a vicc, hogy Szilárdunk Széchenyi István Hitel című munkájából idézte a beszédében az alábbi mondatokat:
„Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazámfia, hanem inkább előre;
Ne bajlódjunk azért hijábavaló reminiscentiákkal, …”
Széchenyi fenti mondataival szemben közismert, hogy Szilárdunk azok közzé a hazánkfiai közzé tartozik, aki folyamatosan hátra nézeget és folyamatosan visszafelé mutogatva “hijábavaló reminiscentiákkal” foglalkozik, ezért kész röhej, hogy idézni merte ezeket a mondatokat!
———————–
Az sem piskóta, hogy olyan mondatokat adott Széchenyi szájába, amelyeket nem tudna bemutatni Széchenyi műveiben!
Például azt mondta, hogy:
“Széchenyi tudta, hogy meg kell tiltani a mértéktelen hitelfelvételt, az eladósodást.”
Ezzel szemben Széchenyi a fejlődés nélkülözhetetlen eszközének tekintette a hitelt!
(Természetesen nem a mértéktelen, hanem az észszer hitelfelvételt!!!)
———————–
Nem értem, hogy miért nem érti Szilárdunk, hogy a hitelessége érdekében vigyázni kellene arra is, hogy ne lógjon ki a lóláb, és még neki is tudomásul kellene venni, hogy hamarabb utolérni a hazug embert, mint a sánta kutyát?!
Öreg Farok!
Miért kellene a zembereknek a fityeszt támogatni, hogy álljon ki a rezsicsökkentés mellett?!
Szégyellje magát a kétharmad erejével hatalomra került és általa támogatott párt, ha a saját maga hozta rendeleteit, törvényeit nem tudja megvédeni!
Nagyon álságos a zadatbázis frissítést szolgáló trükk, hiszen erre a kérdésre csak egyetlen helyes válasz létezik, amit előre, akár nyolcmillió “IGEN” válasz formájában lehet borítékolni!
Fel kellene tenni a kétesélyes kérdést:
“Akarja ön, hogy a kormány kormányozzon?!
1.) Igen
2.) Nem ))) 😛 (((
Röhejes hitelről beszélniük, amikor megfojtják a bankrendszert, amikor a fideszes önkormányzatok 2006 és ’10 között azért adósították el magukat a Diktátor parancsára, hogy Gyurcsányékat amortizálják le. Ez már egy gigantikus szemétdomb hazugságból. A Mount Everest egy vakondtúrás ehhez képest.
Közben egyezer forintot írtak jóvá a villanyszámlán.
Hogy lehet ilyen körülmények közt még hinni nekik, és ki képes rá? Komolyan nem értem.
Ceterum censeo… nagyapó, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Én is az újabb cím-gyűjtésre gondoltam. Örülök, hogy nem csak én vagyok ilyen “elvetemült”, de hát már ismerjük őkegyelmüket, akarom mondani félkegyelmüket. 😉
Inkább a következő,Széchenyi Istvánnak titulált idézetet kellett volna elmondania: …”minden nemzetnek olyan kormánya van,aminőt megérdemel…..De ha egy hitvány kormány huzamosabb ideig megmarad a helyén,akkor bizonyos,hogy a nemzetben van a hiba”.
Csapajev
Pont ezért zavarta el a magyarság a bolsevik hazaáruló kormányokat.
kiskovi
Egész évben nem láttam ennyi osztrák hótolót.
Pedig heti 4-6 alkalommal járom végig az osztrák- német autópályákat.
Az osztrákok visszavágnak?
Az osztrák hókotrókat az 1848. március 15-én történtek miatti visszavágásként küldte tegnap csatába Magyarországra Metternich kancellár, Haynau tábornok vezetésével!
Már csak az a kérdés, hogy sikerült-e megnyerni a hűhó elleni csatát az osztrák hókotróknak, vagy a katasztrófát védők hókotrói nyertek?
Mink anno még az iskolában nagyon készültünk erre az ünnepre, meg emlékszem óvodában is, zászlófestés, hurkapálcika, tempera…”vigyázz…össze ne kend magad Lacika….” nem Fecike a festékes vizet nem isszuk ki…” nem Verácska a temperát nem kenjük rá a virágra, hogy más színe legyen…” 😉 mentünk OTI elé betűzni a zászlót Petőfi szobor elé, akkor még ottan állt. Énekeltünk. Iskolában rendeztek versenyt, ki tud többet márc 15-ről 😀 Teremről teremre jártunk mindenütt más-más tanár ült, és mikor beért az osztály a terembe, feltett három kérdést, kezdődött a legegyszerűbbel és a legtöbb pontos kérdés az utolsó volt. Kb 4-5 órás izgi játék, mert pl a rajzteremben vmit készíteni kellett márc 15-ről, informatika terem rendelkezésre állt. Lényeg délután eredményhirdetés meg közös tortazabbantás volt,és oklevéllel meg szabad nappal jutalmazták a nyertes osztályt. (Hát persze hogy az az osztály nyert, amibe én jártam 5/a) 😉
Nyugtass meg, hogy mindez nem tavalyi emlék 😀
Szabadságharcos……!
Helyesen: mi, és anno…,
Ezeket így!! kell írni.
Az MSZP felhívja szimpatizánsait, ne vegyék igénybe a rezsicsökkentést, ezzel is segítsék a zOrbán kormány bukását.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Gratulálok az mszp-nek…
Ceterum censeo… nagyapó, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Szép és megható emlékező beszéd volt polgármester úrtól!