Élelmiszer.hu
Kép: Fntudósító.hu
Felére csökkent a csepeli Szabadkikötő közúti megközelítésének ideje, biztonságosabbá és gördülékenyebbé vált a raktár és logisztikai központ konténer és teherforgalma az újonnan megépült Corvin csomópont és a csepeli gerincút első szakaszának átadásával.
A Szabadkikötőből induló és oda érkező rendkívüli teherforgalom a tőszomszédságában lévő Corvin csomópont érintésével közvetlen ráhajtási lehetőséget kapott a 2×2 sávos gerincútra az M0 irányába, valamint a belső budapesti kerületek felé. A fejlesztés jelentős környezeti terheléstől mentesíti a csepeli lakókörnyezetet, amelyen eddig áthaladt a Szabadkikötő évi háromnegyedmillió darabos tehergépkocsi forgalma is. A Magyarország legnagyobb trimodális logisztikai központját üzemeltető Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. (BSZL Zrt.) versenyképességét a beruházás tovább növeli.
A nagy értékű infrastruktúra-fejlesztés hozzájárul ahhoz, hogy a BSZL Zrt. tovább javítsa szolgáltatásainak minőségét és fokozza eredményességét. A vállalat raktárfejlesztési és raktárlogisztikai tevékenységének erősítésével már a tavalyi évet is az elmúlt évtized egyik legjobb teljesítményével zárta: 1.832 ezer tonna összesített volumenű áruforgalmat bonyolított le.
A BSZL Zrt. a csepeli lakosok érdekeit is figyelembe veszi további fejlesztéseinél. A tervek között szerepel például egy belső tehermentesítő út megépítése is. Folytatódik a tavaly ősszel indított félmilliárd forint értékű beruházás is, amelynek eredményeként 10 ezer négyzetméterrel bővítik a korszerű konténeres árukezelésre alkalmas 80 ezer négyzetméteres tároló területet, és építenek egy 600 négyzetméter hasznos területű irodaházat. A legmodernebb munkakörülményeket biztosító létesítménybe hamarosan beköltözik az egyik legnagyobb forgalmú hazai konténerterminál üzemeltetője, a Mahart Container Center Kft. (MCC Kft.).
A Szabadkikötő területén az elmúlt években tízmilliárd forint értékű műszaki fejlesztés valósult meg. A teljes körű kikötői szolgáltatásokat nyújtó Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. üzemeltetésében levő szárazföldi terület nagysága meghaladja a 100 hektárt. Egyszerre 18 hajó tud itt kikötni és rakodni. A Ro-Ro terminál mellett vasúti és hajóüzem is működik. A BSZL és leányvállalatai ömlesztett és darabáru forgalma meghaladja az évi egymillió tonnát.
Budapesten kívül lenne a helye, ahogy a sz@rkeverő telepnek is..
Úgy úgy!
A kieső bevételt meg majd kigazdálkodja az önkormányzat.
Nem hiszem, hogy több lenne az évente megtakarított kétmilliárdnál.
Apropó!
Mennyi adó folyik be évente a szargyárból?
Tudja valaki?
alig használják a gerincutat, ha használják is, pirosba futnak bele. így hogyan csökkenti a környezetszennyezést a gerincút?
Nekem a déli végével van bajom. Az Erdősor-Kossuth-Rákóczi közlekedési központ egy nagy rakás fos úgy ahogy van.
Az Erdősorról csak 3 autó tud a Rákóczira kanyarodni a gerincút irányába. A többiek elmennek a Kossuthon és a benzinkútnál mennek ki… ha sikerül kikanyarodni a folyamatos kocsisor közé.. Aztán jön a sorban állás a betű utcáig. Utána már haladós.
Visszafelé szintén a fentebb említett bermuda háromszög a gyenge láncszem. Sokszor a 3. lámpaváltásra lehet az Erdősorra kanyarodni, mert rövid a zöld és a kereszteződésbe szorult autók is feltartanak..
Schneider Ádám szerint:
“megengedett legnagyobb össztömeg” tábla kérdése és a treherforgalom kerülni kényszerül, vagy kiskapuval útvonalengedélyt vásárol. A többiben igazad van, nincs használva, csak a gyár területéig. Este viszont gyorsabban ki lehet kerülni a központot. A csepeliek (közlekedők) szemszögéből valóban semmi értelme. Én kétszer kipróbáltam és ennyi.
Sajnos a gerincút, ’93-tól folyó “szakszerű” előkészítése után, így sikerült. Egy előny van, hogy a Kossuth, Rákóczi utakat elkerüli a teherforgalom.
A fekália művek az FCSM tulajdona, így a francia-német konzorcium rendelkezik vele és emeli a díjat, viszi ki a pénzt. Csodálom, hogy a “nagyszerű közgazda” 1/2eszű1/2x ezt nem tudja.
Egy új kikötönek jó helye lenne az M0-s mellett, Lakihegy és Halásztelek között. Ellene szól, hogy nincs vasút és a Főváros elesne az iparűzési adótól.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
nagyapó! A gerincút jelenlegi vége adott volt, ezt lássuk be. Az a kereszteződés logikátlan, mint a nagy csomópont. Át lehetett volna terveztetni, fél évet várhatott volna és akkor a vasút nem zavarná a forgalmat. A kikötő nagyon jó helyen van itt a kerületben, sok-sok munkahelyet biztosít és adót fizet. A BKSZT tulajdonosi köre ellenére fizet iparűzési adót – tudtommal?!
Szemétláda.
Ha hülye vagy az adórendszerhez akkor ne beszélj róla.
Csepelnek bevétele van a kikötőből és a szargyárból.
Az adott cégek nyeresége, megint más téma.
Ha még ezer évig fogsz élni akkor sem fogod megérteni.
Ne erőlködj.
az, hogy bevétele van belőle, még nem érv, éppen ezért nem is ez dönti el, hogy jó-e vagy sem.
pl a kikötő nagyon hasznos dolog, nagyon jó, hogy itt van, dehogy kell a városon kívülre telepíteni.
viszont a szennyvíztisztító nagyon nagyon rossz helyen van, hiába van bevétel belőle. gazdaságilag nézve vétek egy olyan jó fekvésű/adottságú értékes területet egy szennyvíztisztítóra elpocsékolni. persze műszaki szempontból is több kifogásolható dolog van, ami a földrajzi elhelyezkedésből adódik: pl. szennyvíziszap elszállítása közúton. át csepelen, gerincút ide vagy oda.
hihetetlen, hogy a 93-as elszakadási népszavazáson kívül semmi és senki nem volt, aki megpróbálta volna megakadályozni demszkyt a pusztítót abban, hogy örökre elintézze észak-csepelt.
olimpia? kormányzati negyed? mini-velence/manhattan? ugyanmár. a szennyvvíztisztító mellé ki akarna bármi ilyesmit? majd lesz ócsított lakópark, ahol már 1-2 évesen hullanak szét a társasházak.
Párizsban, Londonban vagy New Yorkban is a városon belül van a szennyvíztelep.
Ha emlékeim nem csalnak, az a terület a HÉV vonaláig árvízvédelmi övezet.
nem az a kérdés, hogy belül vagy kívül, hanem az, hogy egy jelentős potenciállal rendelkező értékes területet pocsékoltak el egy szennyvíztisztítóra, amikor azt bőven meg lehetett volna valósítan kevésbé értékes, kevésbé frekventált helyen. akár városhatáron belül is.
agytröszt!
Mint írtam, tudomásom szerint a HÉV vonaláig tart az árvízi terület, ezért ennek
a területnek a felhasználása eléggé kötött. Volt egy elképzelés arra, hogy leviszik
a vasmű területére, de nem áldozták rá a további 10 milliárdot.
Az elkerülő amúgy nagyon jó rendszeresen használom hogy bejussak a városba a királyerdőből.
Sokkal gyorsabb mintha a Táncsicson, vagy a Kossuthon mennék.
A Kossuthon ott az elbaszott zebra az SZTK-nál elég sűrűn vissza torlódik a Szent Istvánig a sor főleg ha busz is van benne. Vagy rakjanak oda lámpát vagy oldják meg másképp de az hogy minden egyes gyalogosnak meg kell állni akik liba sorban 5 másodperces sorközzel érkeznek az egy vicc.
A piacnapokról nem is beszéljük amikor kamikaze nyugdíjasok a járóbotot az égnek emelve rohannak a buszmegállóhoz ahol éppen tudnak és nem a zebrán.
Utána ott van a Kossuth vége a Corvin csomópontnál a lámpa, mivel nem az a magasabb rendű út így max 6-7 kocsi tud átmenni a zöldön.
A Táncsicsról nem is beszéljük az is tele van zebrával és a legjobb a Katona Józsefnél levő dupla zebra….
A bekötő úton 1 pirosat kapok általában vagy egyet sem és 70nel szépen kigurulok csepelről, sokkal jobb és gyorsabb, de akkor még jobb lesz ha teljesen kész lesz az MO ig, de ez már nem az én életemben lesz 😀
agytröszt! A fekália művek helyszínének kijelölésekor a csepeli pártok képviselői tárgyaltak Demszkyvel. Sajnos minden párt, ismétlem minden párt a Fővárosban, a jelenlegi helyszínt támogatta.
Amennyiben Csepel a leválásra szavaz, nyerő helyzetben lettünk volna. Sajnos hatott a szoclib kecskés demonstrációja.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
agytröszt: dehogy lesz ott lakópark. Addigra már dzsungel nő ott.
Tököli reptéren (vagy lejjebb) jobb helye lett volna a fosüzemnek, úgyse hiányzik a zörgés senkinek. Ha a csepeli hév a gát, akkor arrébb kell tenni, mondjuk a partra. Minden elképzelés és akarat kérdése.. Az erőmű is jobb lett volna ott. Csepelnek se hiányzik és a Borváros Budafokról átnézve se egy szép látvány..
Ha leszűkíted a meder szélességét, emelni kell a gát magasságát! Meddig?
Nagy árvizek idején mi volt a helyzet? Meddig jött fel a víz Csepelen?
“mind_the_gap” írta tegnap 21:05-kor:
“Az erőmű is jobb lett volna ott. Csepelnek se hiányzik és a Borváros Budafokról átnézve se egy szép látvány..”
Kedves “mind_the_gap”!
Hány milliárd forintot tudnál bedobni a nagy kalapba azért, hogy a még Weisz Manfréd idejében a jelenlegi helyére telepített és ott a mai napig továbbfejlesztett erőművet áttelepítsék egy szerinted jobban megfelelő helyre?
Kérdezem azt is, hogy szerinted nem kellene-e kitelepíteni az egész volt Csepel Művek ipartelepet a jelenlegi helyéről csak azért, mert egyesek szerint csúfítják a Szent Imre tér környékét a térről látható gyárkémények?
Ehhez a kitelepítéshez hány tízmilliárd forintot tudnál bedobni a nagy kalapba?
Ha ezekhez nem tudsz pénzt hozzátenni, akkor felesleges költséges ötleteket írogatni!
Kedves ?!
Remélem lassan mindenki belátja, hogy a távhővel fűtött lakások a leg gazdaságtalanabb megoldások. Már réges-régen meg kellett volna oldani az így ellátott házak fűtését egyéb, korszerűbb megoldással. (napelem, szélturbina, stb rásegítéssel). A villamos energia előállítása nem szignifikáns ennek az erőműnek. Főleg ha a modernizált távhős házak tetején a napkollektorok áramot is termelnének a rendszerbe.
A Csepel művek területén ma művész lakásoknak, kiállítási helyeknek és alternatív lakóhelyeknek kellene állniuk. A sok mikro-, kis és középvállalkozásnak a helye az M0 környéki bádogvárosokban lenne.
Nem tudok tízmilliárdot bedobni, csak az ötletet, elképzelést, amit a világ nyugati felén láttam az elmúlt 10…15 évben, hátha segít.
Sajnos nem szokott segíteni, mert mi teljesen más világ vagyunk. Hozzá kell szoknunk, hogy évtizedes késéssel megvalósított hibás projektek (gerincút, m0, stb) számítanak a magyar csodának.