BKK – Facebook, Mr. Gabee, Csepel.info
Kép: Wikipédia
A BKK a Facebook oldalának bejegyzéséhez fűzött olvasói hozzászólásában jelentette be, hogy március hónapban csatlakozik a 38-as autóbuszvonal az első ajtós felszállású járatok közé.
Döntésében közre játszatott az a tény, hogy a járat Budapesten kívüli megállóira nem váltanak az utasok környéki helyközi jegyet, illetve bérletet, mely egy utazásra érvényes, átszállás és az utazás megszakítása nélkül a Budapest környéki településen lévő külső végállomás és a Budapest határán belüli első megálló között.
Az információt Mr. Gabee-tól kaptuk, aki a Facebookról dolgozott. A forrást az alábbiakban tekinthetik meg.
csepel.info
Értelmét nem látom, ha a 138-on meg mindenhol fel lehet szállni, etnikai hovatartozás nélkül, kedves Gábor.
Ismerjük mi egymást? Amúgy szerintem azért lépik meg ezt a lépést, mert a 38-as átmegy a híd alatt tovább 2-3 megállót, a 138 nem!
Annak idején nem kellett volna megszüntetni a kallert a buszon. Minden viszonylaton legyen első ajtós felszállás.
Nem, nem ismerjük a korkülönbség végett sem, csak a facebook-os kommentedre reagáltam. Akkor sincs így semmi érteme, az Auchan-t tekintve. A lakihegyi szakaszt tudtommal az EU-s előírások miatt a Volánbusznak kellene átvenni. Pontosabban nem is kell, mert már jár ott a halásztelki. A lényeg, hogy a 138-al kijátszható az intézkredés.
“Minden viszonylaton legyen első ajtós felszállás” – Gordon
Legyen, de akkor kártyás rendszerrel, mint Londonban. Akkor haladni is lehet és működni is tud.
Ok, legyen kártyás, hogy haladás is legyen.
Mennyi piszlicsáré dologgal etetnek benneteket, hát nem semmi!
Az, hogy letelepedés fejében az oroszok is jöhetnek, -(nem sokára építeni fognak egy nevezetes épületet is, mások)- még sokan megfogják élni Csepel stratégiai felvirágoztatását.
Kéne egy híd Csepel és Budafok közé, akkor feleslegessé válik a 138. Az éves gázolaj megtakarításból már meg is van az ára..
Vagy az idénre ígért hajó bővítés, melynek része a Budafok-Csepel viszonylat visszaállítása..
Nem érint különösebben a dolog, de elgondolkodtató. Az első ajtós felszállást a
bliccelés megakadályozására találták ki, figyelmen kívül hagyva, hogy a jármű
2x-3x több ideig pöfög a megállóban. Ehhez menetrendet igazítani szerintem nem
lehet. Talán a bliccelés okait kellene feltárni és orvosolni, nem hiszem, hogy a
minimálbérből megmaradó 65 ezerből olyan könnyű 10 ezret bérletre költeni.
Lassan ott tartunk, hogy a BKV a kiváltságosok lehetősége lesz, igaz, akkor nem
lesz zsúfoltság.
“Amúgy szerintem azért lépik meg ezt a lépést, mert a 38-as átmegy a híd alatt tovább 2-3 megállót, a 138 nem!”
Kedves hozzászólók!
Nem tudom melyikőtök él Lakihegyen ,de pár évvel ezelőtt az tette vonzóvá a Lakihegyen értékesített lakóparki lakásokat hogy BKV járattal is elérhető a környék.
Elég macerás dolog az is hogy Szigetszentmiklóshoz tartozik közigazgatásilag,mivel nincs túl közel Miklós és az arra tartó tömegközlekedés kritikán aluli,olyan ritkán jár.
Sokak számára és többek között számomra is nehezen érthető miért nem Csepelhez tartozunk közigazgatásilag. A postát egy átlag melós nem tudja átvenni mert mire haza ér és még átbumlizik Miklósra már rég bezárt a posta,hogy csak egyet említsek a macerából amit a “hovatartozás “jelent. Az itt élők többsége Csepelen keresztül közlekedik ahol este nyolcig posta van,útba esik a rendelőintézet,stb… És addig amíg Budapestre járnak az emberek dolgozni innen is, természetes hogy nem akarnak plusz volán költséget fizetni az amúgy rettentő olcsó BKV bérlet mellé.
Én a magam részéről irreálisnak tartom hogy több mint 5000 HUF a kiegészítő bérlet az általatok is említett 2-3 megállóra,valamelyikőtök kedves kommentelő érintett vagy csak jól lehet erről is netes híreket fabrikálni? Ráadásul mai árakon a HÉV-től 7,1 -km-es szakasz Lakihegyig jeggyel 250 HUF míg bérlettel 11500 HUF. Össze adva a BKV -s bérlettel igen csak borsos.
Üdv
Egy lakihegyi….
Csak kérdezem.
Mit tud tenni egy buszvezető ha valaki jegy nélkül száll fel?
A kártyás rendszert Londonban OYSTER-nek hívják, és ott 9 millió ember él CSAK LONDONBAN!!!!! Ott muszáj volt a növekvő társadalom miatt egy gyors és európai szinten is korszerű variációt teremteni. Működik is, láttam, kipróbáltam. Hyper-szuper modern.
Törökországban ugyanez a vari, csak ott a pénzért zsetont tudsz venni, azt kell bedobni a gépbe, és jön a billiet. Törökök megspékelték egy utcarendőrrel (minden megállóban) a vandálok ellen. Működik ott is, láttam, kipróbáltam. Hyper-szuper modern.
Svájcban nincs bliccelő, mert a magas bűntetés-árak elrettentik a csalókat. Ott minden van, az érintőképernyős, wifis, térképpel ellátott öt nyelven beszélő automatától kezdve a névreszóló illetve többen is használható bérletekig minden, csupa csupa kedvezménnyel. Nagyon működik, láttam, ki is próbáltam. És a velem szemben ülő csávó korgó gyomrát hallottam, olyan halkan közlekednek a buszok,vonatok.
Németországban a becsületedre van bízva, ott a sofőrtől is vehetsz jegyet elől, megmondod meddig mész, és annyi megállóra nyomja ki a jegyet, de ha jön a kaller, ott is mélyen zsebbe kell nyúlni a büntetés miatt. Kellőképp érezhető, hogy Németország el kezdett “bepiszkulni” a sok “szabadakaratú” messziről jött nívó alatti emberek hátráltatják a fejlődést. Ugyan 7 évet lehúztam Németországban, de persze hozzánk képest hyper-szuper modern a NSZK rész, a régi NDK-t pedig tornázzák felfele kisebb-nagyobb sikerrel, de hát németek. Szorgos, szívós nép, megcsinálják, tudom lehet még kb 30 év, de ők mindig bizonyítottak eddig, hogy Dójcslánd über állesz 😉
Emlékeztek még Csepel lakói,amikor három busz járt még Csillagtelepről? És lámpafény gyúlt ami mutatta melyik fog indulni (59 59A és a 19-es busz) De rég vóót
Én minden olyan cselekedetet támogatok, ami azért jön létre, hogy közlekedési rendszerünk utolérje a London és környéke közlekedését..
volt egy ötletem, amit az MSZP-s Horváth főpolgármester-jelölt ‘lenyúlt’ és lejáratott, így sajna elképzelhetetlen, hogy megvalósuljon, pedig véleményem szerint hosszútávon csak ez a járható út:
közvetlen díjfizetés nélküli tömegközlekedés – nem igyenes, ahogy ez egészségügy sem az, csak tisztán állami pénzből tartjuk el.
jelenleg kb 70% állami dotáció, 30% jegyár-bevétel. minek fenntartani bármilyen fizetős modellt, ha legjobb esetben is a műkdési költségek 1/3-t tudja kitermelni? (azt is úgy, hogy súlyosan forráshiányos a dolog)
nézzük a tényeket: Magyarországon, főleg Budapesten a felszíni tömegközlekedés igen jelentős. a város és tömegközlekedés teljes szimbiózisban van. ha holnap leállna a BKv, megállna az élet. tehát egy természetes monopólium, hiszen az ember elvárja, adottságnak tekinti, hogy az létezik.
ennek létezésével számol, amikor iskolát, munkahelyet, szórakozást választ.
mindenki élvezi a hasznát – az is, aki soha nem jár vele. mert azért nincs 5x ekkora dugó, mert a többség a tömegközlekedést választja. azért tudja még kinyitni az ember az ablakot, mert nem 5x annyi autó van az utakon.
kevesebb autó >> kisebb dugó >> gyorsabb célbajutás >> kevesebb várakozás és károsanyagkibocsájtás
egy cég amikor telephelyet váalszt, irodát épít stb, figyelembe veszi, számol azzal, hogy dolgozói, ügyfelei tömegközlekedéssel egy nagyobb területről kerülhetnek ki.
a tömegközlekedés hasznát tehát közvetve is mindenki élvezi, annak fenntartása éppen ezért állami feladat. ennek elismerése a 70%-os dotáció.
az állandó forráshiány pedig pont a megosztott források körüli hercehurcából adódik.
tiszta vizet kell önteni a pohárba. ha a működésre X összeg kell, akkor az államnak ezt az összeget kell biztosítania.(ésszerű gazdasági keret között persze)
meg kell szüntetni a jegy és bérletrendszert a HELYI tömegközlekedésben!
pl a 60-70%-t eddig is fizette a kormány a BKV esetében, tehát ez a pénz adott.
a maradék 30-40%-t pedig nem közvetlen díjfizetésből kell beszedni, hanem adókból és járulékokból.
mivel mindenki élvezi a hasznát, mint fentebb írtam, ezért pl megoldás lehet az alábbi:
– autósok is élvezik a hasznát: x Ft minimális beépítése a benzinárba. így is változik forintokat ma már hetente akár 2x is. a változásnak természetesen a legkisebb érzékelhető változás szintje alatt kell maradni, és akkor nem ált ki semmilyen ellenállást
– munkábajárók: munkavállalói és munkaadói oldalon is egy minimális tömegközlekedési járulék kivetése.
– lakóknak is jobb, hogy a többség a tömegközlekedést választja, mert kevesebb a zaj és a károsanyag: kommunális adóba egy minimális összeg beépítése. pl 1e Ft/háztartás/hó
– turisták: bizonyos turisztikai adó kivetése a vendégéjszakákra. pl BKV hetijegy ára 5eFt, ennek arányában kb 700-1000Ft vendégéjszakánként. igen, ennyivel drágább lesz a szállás, de ez egy külföldinek semmi, a szoba árához képest szintén semmi, cserébe ő is ‘ingyen’ utazhat, nem zaklatja bunkó, nyelvet nem beszélő ellenőr.
csak a számok miatt: budapesten kb 6millió vendégéjszakát töltenek el turisták. ez 6Mrd Ft lenne csak ebből.
eladnak kb 3Mrd liter üzemanyagot. 5ft/liter esetén ez 15Mrd Ft.
SZJA bevétel 2011-ben 1200Mrd 13.7%-os átlagos adóterhelésnél. 1%ponttal magasabb adóterhelésnél + 88Mrd Ft. u.ennyit a cégektől is elkérünk munkaadói járulékként az ismét 88Mrd Ft.
tömegközlekedési kommunális adó 1000Ft/háztartás/hó: van 3.8m háztartás. mondjuk ennek a fele nem tud fizetni az életkörülményei miatt. 1.9m fizet 12eFt/év összeget. durván 23Mrd Ft.
összesen 220Mrd Ft.
ez egy nagyon óvatos, minimál becslés. pl a kommunális adónál az sem durva, ha /fő-re kell fizetni az 1000Ft-t, és a háztartások átlagos 2.6fős létszámával számolva, az máris 60mrd Ft, azaz +37Mrd.
a munkaadói és munkaállalói járulékoknál ha csak 1.5%pontra emeljük az 1%pontot, akkor az + megint 88Mrd.
durván 340mrd a végösszeg.
csak összehasonlításként: 2011-ben vasútra ment 181mrd, volán 27mrd, BKV 32Mrd, utazási kedvezmények+akadálymentesítés 110Mrd. 350Mrd.
tehát közel mégegyszer annyit, de legalább a felét össze lehet szedni közvetett módon, amennyit jelenleg költ az állam a közösségi közlekedés minden formájára, nem csak a helyire.
és mekkora teher ez egy főnek? SZJA-nál az átlag bruttó 160e, azaz 1.5%-nál 2.4e/hó, ehhez jön hozzá az 1e/hó kommunális adó. ha a munkaadó teljes egészében áthárítja az ő rá eső 2.4e Ft-t, akkor havonta 5.8e Ft/hó amivel többet fizet. + amennyit benzinre költ, literenként 5 Ft. ez kb 6000ft/hó. ez áll szembe a jelenlegi bérletárakkal.
a szolgáltatói oldalon pedig, pl a BKV-nál:
-ki lehet rúgni a bunkó ellenőröket, le lehet építeni a jegypénztárosokat, meg lehet spórolni a bérköltséget.
-fel lehet számolni a jegypénztárakat, ingatlanokat lehet eladni/hasznoítani.
-nem kell költeni jegy és bérletnyomtatásra, jegykezelőkre, jegykiadókra.
lehet költeni biztonsági személyzetre és felszerelésekre: kamera minden járatra, biztonsági szolgálat állandó jelenléte.
Ezt a kiegészítő jegy vásárlást én is túlzásnak tartom 2 megállóra, főleg, hogy jegypénztár egyre csak fogy Csepelen (már a Szent Imrén is megszűnt egy jóideje), ha meg a soförtől kell venni, az mind mind sok idő, így sem járnak nálunk elég sűrűn a buszok….
Első ajtós felszállás csuklóson? …hmmmm, nem lesz egyszerű…..a rövi első ajtós buszokon is előfordul, hogy a kedves utasok lecövekelnek az 1 és 2. ajtó közé és csak nagy nehézségek árán lehet átvergődni rajtuk – el nem tudom képzelni, ez milyen lesz csuklóson :(((
Szerencsére engem nem érint ez a vonal, csak a rövid első ajtósok.
A bliccelést nem tudom, hogy lehet elkerülni – egyébként a sofőrök időnként nem mindenkinek nézik meg a bérletét, jegyét (és konfliktusba nem is hiszem, hogy bele fognak menni, akkor inkább hagyják, hogy felszálljon mondjuk egy nagyobb “család” vagy társaság ingyen)
Persze havi több mint 10 ezerért azért mi is elvárhatjuk valamennyire, hogy a busz ne ázzon be, ne legyen koszos, büdös, működjenek az ablakok és télen legalább minimális fűtés legyen és ne maradjon ki 1-2 járat főleg olyan helyen, ahol egyébként is 20 perces a követés és még egy szerencsétlen beálló sincs még a végállomáson sem!