Csepel.info

Csepel.hu

I. Építményadó

1.) Vonatkozó jogszabályok:

• 1990. évi C. törvény a helyi adókról
• Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 34/2012. (XI.29.) önkormányzati rendelete a helyi adókról (hatályos 2013. január 1-től)

2.) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő épület, épületrész.

3.) Építményadó fizetési kötelezettség azt az adóalanyt terheli, aki az év első napján az építmény tulajdonosa, illetve aki az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult.

Vagyoni értékű jogok:

• Kezelői jog
• Vagyonkezelői jog
• Haszonélvezeti jog
• Használati jog

4.) Az adó alapja: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

5.) Az adó mértéke:

• 100 m2-ig 1.155,- Ft/m2
• 100 m2 – 500 m2 1.260,- Ft/m2
• 500 m2 felett 1.313,- Ft/m2

6.) Mentesül az adófizetési kötelezettség alól:

• a szükséglakás.
• a kizárólag háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás nyújtására szolgáló helyiség.
• a magánszemély tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló épület, épületrész, amelyben a magánszemély adóalany, illetve annak hozzátartozója lakóhelyet, vagy tartózkodási helyet létesített, és amelyet életvitelszerűen otthonául használ.
• a magánszemély tulajdonában álló garázs, amelynek alapterülete nem haladja meg a 16 m2-t. Nem illeti meg a mentesség azt a magánszemélyt, akinek a tulajdonában több garázs van.
• állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló, illetve ezen tevékenységekhez kapcsolódó funkciót betöltő épület, amennyiben azt rendeltetésének megfelelően használják.

A műemlék épületek felújításához kapcsolódó adómentességek tekintetében a helyi adókról szóló törvény 13/A. §-ban foglaltak az irányadóak.

A kerület mezőgazdasági területén lévő nem lakás céljára szolgáló – hétvégi ház jellegű – építmények után az adómérték 50%-át kell megfizetni.

7.) Adófizetési kötelezettség a használatbavételi, illetve fennmaradás engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik.

Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az építményadó az adóhatóság részére benyújtott adóbevallás alapján kivetéssel kerül megállapításra, melyet két egyenlő részletben tárgyév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell teljesíteni – a határidők elmulasztása esetén késedelmi pótlék kerül felszámításra.

Adóbevallás határidőn túl történő benyújtása esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki.

Az építményadó fizetési kötelezettség elévülési ideje 5 év.

8.) Az építményadó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos változásokat tárgyévet követő év január 15-ig kell az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

9.) Az építményadó fizetési kötelezettség megszűnik, ha az építmény eladásra vagy lebontásra kerül, illetve a funkciója megváltozik.

Az adókötelezettség tárgyév utolsó napjával szűnik meg, illetve ha az épület bontása az év első félévében történik, a második félévre vonatkozó adókötelezettség már nem kerül megállapításra.

II. Telekadó

1.) Vonatkozó jogszabályok:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 34/2012. (XI.29.) önkormányzati rendelete a helyi adókról (hatályos 2013. január 1-től)

2.) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.

3.) Telekadó fizetési kötelezettség azt az adóalanyt terheli, aki az év első napján a telek tulajdonosa, illetve az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult.

Vagyoni értékű jogok:

• Kezelői jog
• Vagyonkezelői jog
• Haszonélvezeti jog
• Használati jog

4.) Az adó alapja: a telek m2-ben számított területe.

5.) Az adó mértéke: 105,- Ft/m2

6.) Mentesül az adófizetési kötelezettség alól:

• az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész.
• az erdő művelési ágban nyilvántartott belterületi telek.
• az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a.
• a magánszemély tulajdonában lévő telek, amelyen lakóépület vagy hétvégi ház áll.
• a magánszemély tulajdonában lévő telek, amelyre saját nevére szóló jogerős építési engedéllyel lakóépület építendő, az építési engedély jogerőre emelkedésétől 3 évig.
• a magánszemély tulajdonában levő telek adóköteles területéből 1000 m2.

7.) Az adókötelezettség:

• mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földnek minősülő telek esetében a telek tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését vagy a telek művelés alól kivett területként való ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő év első napján,
• termőföld esetén a művelés alól kivett területté történő ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő év első napján,
• tanyaként nyilvántartott ingatlanhoz tartozó földterület esetében a tanya megnevezés ingatlan-nyilvántartásból való törlését és/vagy a kizárólagos mezőgazdasági célú hasznosítás megszüntetését követő év első napján,
• az épület megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján

keletkezik.

A telekadó az adóhatóság részére benyújtott adóbevallás alapján kivetéssel kerül megállapításra, melyet két egyenlő részletben tárgyév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell teljesíteni – a határidők elmulasztása esetén késedelmi pótlék kerül felszámításra.

Adóbevallás határidőn túl történő benyújtása esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki.

A telekadó fizetési kötelezettség elévülési ideje 5 év.

8.) Az telekadó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos változásokat tárgyévet követő év január 15-ig kell az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

9.) Az adókötelezettség:

• belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése vagy mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján szűnik meg,
• külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzése évének utolsó napján szűnik meg, feltéve, hogy a tanyához tartozó földterület ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll,
• a telek épülettel való beépítése félévének utolsó napján

szűnik meg.

III. Talajterhelési díj

1.) Vonatkozó jogszabályok:

• 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról
• Budapest-Csepel Önkormányzata talajterhelési díjjal kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 31/2004 (VI.29.) Kt. számú rendelete (hatályos 2004. július 1-től 2012. december 31-ig)
• Budapest-Csepel Önkormányzata talajterhelési díjjal kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 33/2012. (XI. 29.) önkormányzati rendelete (hatályos 2013. január 1-től)

2.) Talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.

Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.

Amennyiben a kibocsátó évközben kötött rá a közcsatornára, abban az esetben a díjfizetési kötelezettség csak a rákötés napjáig áll fenn. A csatlakozásról szóló igazolást az adóbevalláshoz mellékelni kell.

3.) A fizetési kötelezettség a szolgáltatott, méréssel igazoltan felhasznált illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége után keletkezik.

4.) A talajterhelési díjat az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon, önadózás útján a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a tárgyévet követő március 31-ig.

5.) Díjszámítás módja:

Díjfizetési alap   x   egységdíj   x   területérzékenységi szorzó

Díjfizetési alap: a felhasznált víz mennyisége a tárgyévben (m3)

Egységdíj:       2012. 01. 31-ig:             120,- Ft/m3

2012. 02. 01-től:         1.200,- Ft/m3

Területérzékenységi szorzó:   3

6.) A díjfizetési alap csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

2013. évtől, Május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakra locsolási célú felhasználás miatt az adott időszakra jutó vízfogyasztás 10%-kal csökkentett, korrigált mennyiségét kell figyelembe venni.

7.) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz.

A) 2012. december 31-ig terjedő kibocsátási időszakra díjmentesség illeti meg a lakossági kibocsátót:

• ha egyedül él és havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (42.750,- Ft).
• ha a vele közös háztartásban élő személyekkel együtt számított egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500,- Ft).

2012. december 31-ig terjedő kibocsátási időszakra 50%-os kedvezmény illeti meg a lakossági kibocsátót:

• ha egyedül él és havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át (57.000,- Ft).
• ha a vele közös háztartásban élő személyekkel együtt számított egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (42.750,- Ft).

B) 2013. január 1-vel kezdődő kibocsátási időszakra díjmentesség illeti meg azt a lakossági kibocsátót:

• Aki egyedül él és a bevallást megelőző három hónapban szerzett összes nettó jövedelme alapján számított egy havi átlagjövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét (71.250,- Ft).
• Akinek a saját és a vele közös háztartásban élő személyekkel a megelőző három hónapban közösen szerzett összes nettó jövedelméből számított egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét (57.000,- Ft).
• Akinek a saját és a vele közös háztartásban élő személyekkel a megelőző három hónapban közösen szerzett összes nettó jövedelméből számított egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresét (114.000,- Ft), továbbá a közcsatornára való műszaki rákötés az Fővárosi Csatornázási Művek által jóváhagyott rákötési tervvel igazoltan műszaki nehézségbe ütközik, minek következtében:

– gravitációs csatorna esetében a közterületi gerinccsatornára, illetve a házi bekötő csonkra történő rákötés, csatlakozás csak házi átemelő kiépítésével oldható meg.

– a rácsatlakozás érdekében 25 métert meghaladó hosszban lenne szükséges bekötő csatorna kiépítése. A csatornahossz számítása a telekhatáron belül, a telekhatártól számított 1m-től kezdődik, a végpontja pedig az épületbe történő becsatlakozási hely.

Díjmentességben részesülnek a jogi akadály elhárultáig mindazon kibocsátók, akik számára a közcsatornára való rákötés a közcsatorna felett futó útszakasz burkolatára vonatkozó építési, bontási vagy változtatási tilalom fennállása miatt nem lehetséges. A burkolatbontási tilalom fennállását a bontásra vonatkozó kérelem elutasítását igazoló hatósági határozattal kell bizonyítani.

A 2013. évre vonatkozóan díjmentességben részesülnek mindazon kibocsátók, akik a számára a közcsatorna a COL4 fejlesztési ütem során 2013. január 1. után válik műszakilag hozzáférhetővé.

A díjmentességre vagy díjkedvezményre való jogosultság igazolásának kötelezettsége a kibocsátót terheli.

8.) A kibocsátónak a talajterhelési díjfizetési kötelezettség keletkezését, változását, illetve megszűnését 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatósághoz.

A talajterhelési díj fizetési kötelezettség elévülési ideje 5 év.

2013. évben az öregségi nyugdíj legkisebb összege: 28.500,- Ft.

IV. Adómérséklés

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján:

• Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
• Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.

Forrás: csepel.hu

This entry was posted on 2013. január 28. hétfő at 09:05 and is filed under Gazdaság, Társadalom. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.