Mno.hu, HVG.hu
Dávid Ibolya ismét pártelnök lehetett, de ő is törvénytelenséget követett el a – vádjait nem is igazoló – hangfelvételek nyilvánosságra hozásával
Bűncselekménynek tartja a titkos, lehallgatási hangfelvételek kiszivárogtatását a nemzetbiztonsági bizottság szocialista alelnöke. Bár a titokminiszter a testület MSZP-s tagjainak adta át először a hanganyagot tartalmazó CD-t, Tóth Károly szerint nem tőlük került ki a felvétel. A titkosszolgálat tagadja, hogy köze lenne az ügyhöz. Boross Péter egykori MDF-es titok- és belügyminiszter viszont azt mondja: az MSZP érdeke lehet a lehallgatási anyagok kiszivárogtatása. A rendőrség egyelőre nem indít vizsgálatot.
Mindössze fél napig volt fent a világhálón az a 32 hangfelvétel, amelyet a titkosszolgálatok készítettek az állítólagos megfigyelési ügybe kevert Ud Zrt. vezetőinek üzleti beszélgetéseiről. A hanganyagon a többi között Bajnai Gordon gazdasági miniszterről készített környezettanulmányról, valamint a biztonsági cég és a Mol kapcsolatáról is beszélnek.
A felvételeket először a nemzetbiztonsági bizottság szocialista tagjai ismerték meg, Tóth Károly, a testület alelnöke azonban kizárta, hogy azokat tagjaik közül szivárogtatta ki valaki. Szerinte a rendőrségnek, illetve az ügyészségnek kellene kivizsgálnia, hogyan és kitől kerültek a fájlmegosztó oldalra az NBH hangfelvételei.
MSZP-érdek lehet a kiszivárogtatás?
Az MDF-es Boross Péter nem zárja ki, hogy az a titkos hangfelvétel szivárgott ki, amit Szilvásy György mutatott be a nemzetbiztonsági bizottság szocialista tagjainak még csütörtökön. Az egykori titok- és belügyminiszter gyalázatosnak tartja, hogy a titkosszolgálatokat politikai célokra használják fel. A lehallgatási anyagok kiadása szerinte legfőképp az MSZP érdeke volt.
Földi: A kiszivárogtató és Dávid is bűncselekményt követett el
A nemzetbiztonsági hivatal volt hírszerzője viszont azt állítja: vagy a nemzetbiztonsági bizottság tagjainál vagy a titkosszolgálatoknál kell keresni a hanganyagok legújabb, internetes kiszivárogtatóját. Földi László szerint komoly nemzetbiztonsági érdeket sért, ha a titkosszolgálatoktól került ki a hanganyag, ami akár a szervezet ellehetetlenüléséhez is vezethet.
Több év börtönt is kaphat az, aki szolgálati vagy államtitkot sértve eljuttatta a titkosszolgálat által készített telefonlehallgatások felvételét Dávid Ibolyához. A kiszivárogtatót már az ügyészség is keresi. Az eljárás során minden bizonnyal az MDF elnök asszonyát is meghallgatják majd. Földi László volt hírszerző szerint nemcsak a 32 lehallgatott telefonbeszélgetés kiszivárogtatója, de Dávid Ibolya is bűncselekményt követett el, amikor bemutatta az állítólagos megfigyeléséről szóló hanganyag leiratát. Az MDF elnökválasztását később lényegében eldöntő hanganyag egyike azoknak a felvételeknek, amelyeket Szilvásy György titokminiszter csütörtökön adott át a nemzetbiztonsági bizottság nem hivatalos ülésén, a testület MSZP-s tagjainak.
Állam- vagy szolgálati titok sérült?
Szeptember 10-én Dávid Ibolya két helyről kaphatta a CD-t. Ha a titkosszolgálatoktól, akkor államtitoksértés történt, ha viszont a Nemzeti Nyomozó Irodából, akkor valaki szolgálati titkot sértett. Mindkét esetben több év börtön is kiszabható. Az ügyet az ügyészség már vizsgálja.
A titokminiszter továbbra is tagadja, hogy az általa irányított nemzetbiztonsági hivataltól került illetéktelen kezekbe a telefonlehallgatások felvétele. Dávid Ibolya pedig folyamatosan elhárítja a kérdést.
Földi László volt hírszerző szerint viszont nemcsak az követette el bűncselekményt, aki eljuttatta a felvételt az MDF elnökének, de Dávid Ibolya is.
Az ominózus telefonbeszélgetésről azóta már a Legfőbb Ügyészség is kimondta: ez alapján nem állapítható meg bűncselekmény. Az MDF elnökválasztását az ügy mégis előre eldöntötte. Mivel azonban az elbukott elnökjelölt, Almássy Kornél is feljelentést tett, a nyomozóügyészek valószínűleg Dávid Ibolyát is kérdőre vonják majd, ha tudni akarják, kitől kerülhettek a titkos felvételek az MDF elnök asszonyához.
A Fidesz szerint a most kikerült hangfelvételek is azt bizonyítják, hogy a párt politikusai nem követtek el törvénytelenségeket, ezt korábban egyébként a nemzetbiztonsági bizottság tagjai is elismerték.
A rendőrség nem nyilatkozik, így egyelőre nem derült ki, hogy a kiszivárogtatás ügyében indítanak-e nyomozást.
A Hír Televízió felvételeit itt nézheti meg.
Forrás: Hír TV, Mno.hu
Szakértő az adatgyűjtési ügy technikai hátteréről
Vita alakult ki az adatgyűjtési ügyben a nemzetbiztonsági szervek és a Fidesz között a miatt, hogy a párt szerint a titkosszolgálat ellenzéki képviselőket hallgatott le, míg Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter azt mondta, a Fidesz honlapján közzétett hangfelvételek jól érzékelhetővé teszik, hogy nem a beszélgetésekben szereplő országgyűlési képviselők telefonjait hallgatták le, hanem az UD Zrt. vezetőjének telefonját. Az MTI ezzel kapcsolatban kérdezte Fábián Péter biztonsági szakértőt vasárnap.
Szilvásy György a héten Klubrádió Kontra című műsorában hangsúlyozta, a Fidesz honlapján közzétett hangfelvételeken jól érzékelhetővé teszik, hogy nem a beszélgetésekben szereplő országgyűlési képviselők telefonjait hallgatták le, hanem az UD Zrt. vezetőjének telefonját. A beszélgetésekben ugyanis – folytatta – annak a hangját lehet hangosabban és tisztábban hallani, akit lehallgatnak, a másik fél beszéde pedig halkabb, elmosódottabb, zajosabb.
A biztonsági szakértő az MTI kérdéseire írásban válaszolva közölte: egy lehallgatott telefonbeszélgetésnél az, hogy a beszélgetés valamelyik résztvevőjének a hangja gyengébb vagy erősebb, csak abban az esetben bizonyíthatja, hogy melyikük volt a lehallgatás célszemélye, ha ismerjük a felvétel rögzítésének módját.
Abban az esetben, amikor nem magát a telefont, hanem azt a helyiséget hallgatják le, amelyben a telefonkészülék van – függetlenül attól, hogy az vezetékes vagy mobil -, egyértelmű, hogy erősebb és hangosabb lesz annak a hangja, akit lehallgatnak – mutatott rá Fábián Péter, a Pécsi Tudományegyetem Védelmi Kutatási Központjának munkatársa, a Top Cop Security Vagyonvédelmi Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Egy másik módszer – folytatta az ismertetést -, amikor a célszemély készülékét preparálják, és az azon folytatott beszélgetést rögzítik, de nem az adott távközlési hálózat felhasználásával, hanem egy erre alkalmazott eszközzel. Ekkor ugyanúgy hangosabb lesz a lehallgatott ember hangja, és szintén nincs jelentősége, hogy mobil vagy vezetékes készüléken folytatják a beszélgetést.
Rámutatott ugyanakkor, hogy például az úgynevezett klasszikus telefonlehallgatásnál nem a készülékeket, hanem a távközlő hálózatot hallgatják le. Ilyenkor – fűzte hozzá – a vonalra egy speciális figyelő- és rögzítőeszközt csatlakoztatnak, ami megtörténhet a vonal bármely részén, akár a telefontársaság kapcsolóközpontjában, akár a házi telefonközpontban is.
Hozzátette: a készülékek lehallgatása megvalósítható annak átalakításával is; ez esetben a telefonra egy speciális szoftvert telepítenek, amellyel a kézi kikapcsolás után a készülék továbbra is bekapcsolva marad, csak rejtve, ami szemmel nem érzékelhető. Ilyenkor távolról bele lehet hallgatni a telefon tulajdonosának tartózkodási helyén folytatott beszélgetésbe. Ez a módszer azonban – hangsúlyozta Fábián Péter – nem a telefonrendszer lehallgatása, hanem a készülék és a GSM-hálózat felhasználása egy távoli helyen zajló beszélgetés lehallgatásához.
A szakértő tájékoztatása szerint létezik olyan megoldás is, amely a célszemély fizikai követésén alapul. Ekkor legfeljebb 100 méteres távolságból követni kell őt, és így egy úgynevezett “minitoronnyal” hallhatóak a hívásai, láthatóak az sms-ei. “Ilyen eszközzel itthon csak a nemzetbiztonsági szervek rendelkeznek, más nem” – mutatott rá.
Összességében elmondható – emelte ki Fábián Péter -, hogy az utóbbi három lehallgatási technikánál a hangok elmosódottsága, esetleges erőssége vagy gyengesége nem igazol egyértelműen semmit.
Tájékoztatása szerint felelőséggel ki lehet jelenti, hogy egy lehallgatott telefonbeszélgetés esetében az a tény, hogy a beszélgetés valamelyik résztvevőjének hangja gyengébb vagy erősebb, önmagában – az alkalmazott módszer és a felvétel készítésével kapcsolatos információk teljes ismerete nélkül – nem bizonyítja, hogy melyik fél volt a lehallgatás célszemélye. Ennek megállapítására elengedhetetlen a felvétel rögzítésével
kapcsolatos összes információ megismerése – tette hozzá.
Forrás: MTI, HVG
