Csepel.info

Egy frissen talált, több mint 1300 éves kőbe vésett maja írás is utal  2012. december 21-re – mondta el az [origo]-nak Marcello A. Canuto amerikai kutató. Az ásatások egyik vezetője szerint azonban világvégéről kár beszélni, egyszerű naptárfordulóról van szó. Ha valakit a maják érdekelnek, szerinte fedezze fel inkább maják történelmét és ma is létező világát.

A maja feliratok sok utalást tartalmaznak “világkorszakokra”. A feliratok egyik lehetséges értelmezése az, hogy a maják hite szerint a mai világot három korábbi világ előzte meg, ám ezek “nem sikerültek”, mert az istenek nem tudtak embert teremteni beléjük. A maják hite szerint a harmadik, vagyis a legutóbbi sikertelen világ 13 baktun hosszan tartott. (A baktun egy 144 000 napos maja időegység; 13 baktun a mi időegységeink szerint 5125 évnek felel meg.) A maja naptár akkor ezt mutatta volna: 13.0.0.0.0 (a maja naptárban öt időegységet jelenítettek meg).

A harmadik világ vége után kezdődött a negyedik, mai világ, benne az emberrel. A negyedik világ kezdete a mi naptárunk szerint Kr.e. 3114-re, méghozzá augusztus 11-ére esik a maja hitvilágban. Ekkor újraindult a maja naptár, és mivel azóta ismét eltelt 5125 év, vagyis 13 baktun, 2012. december 21-én megint 13.0.0.0.0-t fog mutatni. Éppen ez a mostani világvége-jóslatok alapja. Azt gondolták néhányan – és ez rohamosan terjedt az elmúlt hónapokban -, hogy ha a 4. (vagyis a mai) világból is eltelik 13 baktun, akkor megint új világ kezdődik (vagyis a mainak vége lesz) – és ez esne december 21-ére.

A maják nem mondtak ilyet

A maják azonban nem említik sehol, hogy a mai világ is csak 13 baktunos lenne, sőt vannak a 13 baktunon túli előreutalásaik is. Ráadásul egészen más megvilágításba helyezték a témát azok a felfedezések, amelyeket az idén jelentettek be a Tulane Egyetem kutatói és guatemalai szakemberek. Egy 1300 éves szöveget elemeztek, amely Kr. u. 696-ban keletkezett.

A rendkívül ritka lelet jelentősége, hogy utalást tartalmaz a 13. baktun végére, azaz 2012. december 21-ére. A guatemalai La Coronában zajló ásatások társigazgatója, az amerikai Tulane Egyetem kutatója, Marcello A. Canuto felfedezéseik jelentőségéről nyilatkozott telefonon az [origo]-nak.

Spárta és Athén küzdelmére emlékeztetett Tikal és Calakmul párharca

Canuto elmondta, hogy az ókori Athén és Spárta párviadalához hasonló küzdelmet vívtak a maja városállamok egymással az úgynevezett klasszikus periódusban. A klasszikus periódus Kr. u. 200-900 között tartott, a városok harca azonban 500 után erősödött fel. A fordulópontot ebben egy “Waterloo”-hoz hasonlítható csata hozta Canuto szerint.

Ebben a csatában, Kr. u. 695-ben ugyanis Tikal legyőzte Calakmult, régi nagy riválisát. Calakmul uralkodója, Yuknoom Yich’aak K’ahk’ (“Jaguár Mancs Füst”, röviden: Jaguármancs) ezután eltűnt a kutatók szeme elől. Korábban sokan azt hitték, hogy a király meghalt, fogságba esett vagy annyira meggyengült, hogy soha többé nem említették őt a források. Canutóék azonban most megtalálták azt a kőbe vésett szöveget, amely Kr. u. 696-ban készült, méghozzá egy Calakmullal szövetséges városállamban, La Coronában. E szerint Jaguármancs látogatást tett egy évvel “a maja Waterloo” után a kisebb szövetségesénél, és ezt a látogatást örökítette meg egy felirat.

Mit jelentett a “katun ura” kifejezés?

A szöveg rendkívül furcsa – magyarázta az [origo]-nak Canuto. A majáknál megszokott dolog, hogy az uralkodók egy-két-három katun urának hívják magukat. A katun egy 7200 napos maja naptári ciklus, amely megközelítőleg húsz évig (19,7 napévig) tart. Ám ha egy maja király – tegyük fel – három katun urának mondta magát, akkor ez nem azt jelentette, hogy háromszor 19,7 évig, azaz 59 évig volt hatalmon. Ezt egy kicsit másképp gondolták ugyanis a közép-amerikaiak.

Canuto a maja gondolkodás megértéhez egy fiktív “európai” példát hozott: a “katun ura” kifejezés megfeleltethető annak, mintha egy európai király, aki 1979-től 1991-ig uralkodott volna, a hetvenes, a nyolcvanas és a kilencvenes évek urának mondta volna magát. (Mert mindegyik évtizedbe belenyúlt volna a királysága.) Míg egy másik király, aki mondjuk 1981-89-ig uralkodott volna, csak egy évtized ura lenne maja szempontból, mert kizárólag a nyolcvanas években regnált, hiába csak négy évvel rövidebb a hatalomban eltöltött ideje az előző példához képest.

Képtelen állítások Jaguármancstól

Éppen ezért lehetetlen az, amit a korabeli “Waterloo” után állít magáról Jaguármancs. A La Corona-i felirat szerint ugyanis ő 13 katun ura, ami legalább 218 évet fogna át. Sőt a király azzal kezdi, hogy az apja által végrehajtott ceremóniákat, majd a saját maga által elvégzett ceremóniákat is ismerteti. Ennek a szövegnek a végén található egy utalás arra a naptárfordulóra, amely az idén, azaz 2012. december 21-én következik be.

La Corona, ahol a leleteket 2012-ben megtalálták

A régészek értelmezése szerint minderre van magyarázat: a legyőzött Jaguármancs birodalmának folytonosságát, egyfajta örökkévalóságát akarja hangsúlyozni a vereség után, a szokásosnál erősebb hasonlatokkal, kifejezésekkel.

Ezért említi apja ceremóniáit, ezért nevezi magát minden elképzelhetőnél több katun urának, és ezért utal az akkor még igen távoli maja naptárfordulóra, amelyet azonban ő sem tekint világvégének, hanem csak egy nevezetes naptári napnak (olyasminek, mint amilyennek a nyugati civilizáció a 2000. esztendőt, az ezredfordulót tekintette). Canuto szerint sincs tehát szó apokaliptikus látomásoktól, világvégéről vagy hasonló katasztrófákról.

Canuto hozzátette, hogy bár a klasszikus maja kultúráról ma már keveset tudunk, a maja civilizáció máig nem tűnt le. Képviselőik a mai Közép-Amerikában, így például Guatemalában, Belize-ben, Hondurasban és Mexikó déli részén ma is élnek. Így a rejtélyesnek tűnő naptárforduló helyett Canuto inkább azt javasolja az érdeklődőknek, hogy minél többet tudjanak meg a maják valódi történelméről, kultúrájáról, és ha tehetik, látogassanak el Közép-Amerikába, ismerkedjenek meg a maja civilizáció tényleges eredményeivel.

Forrás: Origo