Origo
Tucatszámra viszik ki Németországba a kutyákat a magyarországi gyepmesteri telepekről, amelyeket kint csak halálállomásként emlegetnek. Az elhíresült fővárosi Illatos úti telepen 94 férőhelyen 180 kutya várja a karácsonyt.
Már a kapun belépve megüti az ember fülét a kutyaugatás, és a belső udvarba érve elénk tárul a kennelsor az Illatos úti telepen. A kennelek alig néhány négyzetméteresek: némelyikben egy kutya van, míg sokban kettő. Előttük egy hosszú sín fut, a végén egy vastag függönnyel, ezzel védik az állatokat a viszontagságos időjárástól, és éjszakára is mindig elhúzzák.
Az embert megpillantó kutyák zöme azonnal ugatni kezd, de olyan is akad, amelyik csak figyel a sarokból. A többség azt szeretné, ha vele foglalkoznának, ha odalépne valaki és megsimogatná őket. Mások, például egy néhány napja érkezett német juhászkutya bizalmatlanságból ugat – az egyik gondozó elmondása szerint a kutyák egy része az első napokban ilyen, amíg meg nem szokják a helyet. Idővel aztán a többségük oldódik, és már keresi az ember társaságát.
A nagyobbak szabadtéren vannak, a kisebbek és a kölykök, valamint a macskák egy-egy zárt helyiségben. A szobákba lépve a szag orrfacsaró, mert hiába takarítanak, fertőtlenítik ki a kenneleket naponta többször, az óriási túlzsúfoltság miatt a kellemetlen szag elkerülhetetlen, de legalább hideg nincs. A gondozók által csak macsgarázsnak nevezett macskás részlegen alig néhány állatot találni, a telepre bekerülő cicákat ugyanis rövid időn belül elszállítják az állatvédők, és otthont keresnek nekik.
Kölyökkutyából már több van. Van egy alig tíznapos alom, ők az anyjukkal együtt kerültek be a telepre. Van egy másik öttagú, koromfekete csapat, ők már 6-8 hetesek lehetnek, és vannak idősebb, néhány hónapos kölykök is. A túlélési esélyeik azonban a telepen nem túl jók. Hiába részesülnek azonnal orvosi ellátásban a bekerülő kutyák, egy adott kölyöklétszám felett már felüti a fejét a parvovírus, ami könnyen végzetes lehet a kiskutyák számára, mondta az [origo]-nak dr. Kozma Tamás, a telep vezető állatorvosa. Az állatorvos elmondta, hogy vannak olyan országok (például Új-Zéland), ahol a menhelyeken nem veszélyeztetik a már bent lévő, immunizált állatokat új, ismeretlen egészségi állapotú jövevények befogadásával, hanem rögtön elaltatják őket.
Nem menhely
A november viszonylag jól alakult a telepen, de decemberben alig fogadtak örökbe kutyát, miközben sorra érkeznek a kidobott állatok, vélhetően a januártól kötelező chipezés miatt. (Az állatvédelmi törvény idei módosítása ugyanis 2013. január elsejétől minden 4 hónaposnál idősebb kutya számára előírja a mikrochippel történő egyedi azonosítást. Sokan pedig a behelyezés helyett inkább megszabadulnak a kutyától.) A 94 férőhelyen közel 180 kutya él, és a gondozók óráról órára próbálják úgy alakítani a helyeket, hogy a következő beérkezőnek is jusson hely, és ne kelljen altatni.
“Ez nem egy menhely, hanem egy önkormányzati intézmény, amelynek kötelessége befogadni valamennyi kutyát” – mondta Kozma doktor. A gyepmesteri telepen a kutyákat attól függően sorolják be, hogy az utcáról kerültek-e be, vagy a saját gazdájuk adta le azokat. Az ismeretlen előéletű, talált kutyák esetében 14 napig kötelesek megfigyelni az állatot. Ha a gazdája jelentkezik érte, akkor az azonosítást követően elviheti a kutyáját, míg ha más szeretné hazavinni, akkor ki kell várnia a 14 napot. Abban az esetben, ha senki sem jelentkezik az állatért, akkor a 2 hét elteltével elméletileg bármikor elaltatható. Ezzel szemben a saját gazdája által leadott kutyákat már akár másnap örökbe lehet fogadni. Nem ritka, hogy a tulajdonos talált kutyaként adja le megunt kedvencét, pedig a kutya sokkal jobban járna, ha a gazdája felvállalná, mert így hamarabb kikerülhetne a telepről. A szabályok szerint ezeket a kutyákat akár azonnal el is lehetne altatni, erre azonban a legritkább esetben szokott sor kerülni.
Az örökbefogadás menete az Illatoson
Az örökbefogadásra jelentkezővel először elbeszélgetnek, és ez alapján segítenek kiválasztani a hozzá leginkább illő kutyát. A kiválasztást követően a kutya megkapja a chipet, amit rögtön regisztrálnak az új gazda nevére. Ezt követően kiállítják az állat oltási könyvét, és megkapja a korának megfelelő oltásokat, valamint átesik a féreghajtáson. A befogadott kutya után 2012-ben 5000 forint szolgáltatási díjat kell fizetni. A telepen élő kutyák megtekinthetők a www.ebtelep.hu oldalon.
Halálállomás
Az utóbbi években általában 3000-3500 kutya került be a telepre. 2011-ben 1922 ebet fogtak be az utcáról és 1236-ot adott le a saját gazdája. Közülük 1375-öt fogadtak örökbe, 550 kutyát vittek el a különböző állatvédő szervezetek, és 434 pedig visszakerült a gazdájához. 270 kutyát a gazdája kérésére altattak el, 482 pedig egyéb okok miatt (gyógyíthatatlan betegség, az állat előrehaladott kora). A vidéki gyepmesteri telepeken gyakran ennél rosszabb az arány. Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora az MR1 Kossuth Rádió Napközben című műsorának december 14-i adásában elmondta, hogy 2011-ben országosan 28 ezer kutya került be ebrendészeti telepre (2010-ben 25 ezer), és több mint a kétharmadukat elaltatták.
A telep nemcsak a talált, leadott kutyák befogadását látja el, de ide kerülnek a hatóság által elkobzott kutyák is, valamint a tulajdonos kérésére térítés ellenében vállalják az idős, gyógyíthatatlanul beteg állatok elaltatását is. Az egyetlen dolog, amit megtagadhatnak a tulajdonostól, az egészséges állat altatása, ilyenkor inkább beveszik az állatot, mondta Kozma. Jövőre várhatóan bővülni fog a szolgáltatások köre, és lesz lehetőség kedvezményes ivartalanításra is.
Az állatvédő szervezetek nagyon nagy segítséget jelentenek az Illatos számára, számos kutya az ő közvetítésükkel talál gazdára. Segítenek az orvosi ellátásban (a telepen csak lágysebészeti műtéteket tudnak végrehajtani, a komolyabb, például csontsebészeti ellátást másutt végzik), a beteg kutyáknak speciális tápot visznek, ottlétünkkor pedig épp infralámpát hoztak a tíznapos kölykök fölé. Kozma elmondta, hogy nagyon sok kutya kerül ki külföldre, főleg Németországba, ahol a magyarországi gyepmesteri telepeket csak halálállomásokként (die Tötungsstation) emlegetik.
A hozzáállásnak kell megváltoznia
A kutyákat végignézve szembetűnő, hogy a többségük milyen sovány, emiatt is terjed az az Illatosról, hogy éheztetik a kutyákat. Az állatorvos azonban elmondta, hogy a kutyák nagyon jó beltartalmú, prémium kutyatápot kapnak (amit ők nagyon kedvezményesen, egy középkategóriájú táp áráért kapnak meg). A stressz miatt ugyanakkor olyan élettani folyamatok indulnak be, melyek hatására az állat minden tartalékát feléli, gyakorlatilag felemészti saját magát. (Erről bővebben a telep egyik állatorvosának blogjában, az Élet az Illatoson blogban olvashatnak.) A kialakult helyzetet csak rontja, hogy nincs lehetőség arra, hogy a kutyákat időnként kivegyék, és megmozgassák. Kozma szerint a legjobb az lenne, ha ki lehetne költöztetni a telepet a város szélére, egy tágasabb területre, ám önkormányzati intézményként ez nem megy olyan könnyen.
Az év végéhez közeledve újabb hullámra számítanak az ebtelepen, nemcsak a kötelező chip, de a szilveszteri petárdázás miatt is, amitől sok kutya retteg, és inkább világnak ered. A szilvesztert követően rövid időn belül akár 100 új kutya is bekerülhet a telepre, és miután legalább 2 hétre kötelező nekik helyet biztosítani, kénytelenek lesznek altatni, hogy elférjenek. Ezért nagyon fontos, hogy aki tudja, hogy a kutyája fél, az zárja el biztonságos helyre, esetleg kérjen nyugtatót az állatorvostól, és a mikrochip mellett javasolt egy bilétát is tenni a kutya nyakába az elérhetőségekkel, hogy minél egyszerűbben és gyorsan hazatalálhasson, ha esetleg mégis elveszne.
Fajtatisztákat csak ivartalanítva
A gyepmesteri telepeken elsősorban keverék kutyák vannak, de időnként fajtatiszta ebek is bekerülnek. Irántunk lényegesen nagyobb az érdeklődés, az Illatoson például megesik, hogy a 14 nap lejárta után sorbaállás van egy-egy fajtatiszta kutyáért. Egy ideje ezeket a kutyákat csak ivartalanítást követően adják örökbe, ennek hatására már mérsékeltebb az érdeklődés. Aki ugyanis csak szaporítás miatt vinné haza a kutyát, annak így már értéktelen.
Forrás: Origo
Kapcsolódó cikk a Csepel.info-n: És egy kutya karácsonyra?
A kutyák húsa csemegének számít egyes országokban.
Büntetni kellene azokat a gazdákat, akik meggondolatlanul engedik kutyájuknak a szaporulat létrehozását.
Nem a büntetés volna a legmegfelelőbb, hanem az extra ebadó kivetése minden hobbi kutya után.
Ezzel megoldódhatna az utak játszóterek tisztításának finanszírozása és a “fogságba” esett ebek élelmezése, ivartalanítása és egyéb járulékos költségei.
Mégsem várható el, hogy egy eb nélküli 😀 állampolgár adó forintjaiból költsenek ilyen célokra.
Az idős magatehetetlen emberekre, – igen!
Jeniszej szerint:
2012. december 19., szerda – 13:44
A kutyák húsa csemegének számít egyes országokban.
Vagy fordítva: Egyesek húsa csemegének számít/ana a kutyás országokban.