Csepel.info

Magyar Hírlap

Mindenkinek joga van továbbtanulni, de kell lennie követelménynek, hogy csak az élhessen ezzel a jogával, aki mögött teljesítmény, tudás áll – jelentette ki a Magyar Hírlapnak adott interjúban Klinghammer István professor emeritus, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság alelnöke.

Az ELTE volt rektora szerint jelenleg minden a minőség ellen szól: van képzés, amely 15 helyen is tanulható az országban, nincs igazi megméretés a felsőoktatásba kerüléskor, az egyetemek pedig nem maguk választhatják ki leendő hallgatóikat, hanem amolyan „csomagküldő szolgálaton” keresztül kapják őket. Klinghammer István az intézményeket eladósító PPP-beruházások értelmetlenségére példaként elmondta, van olyan vidéki főiskola, amely több szökőkutat húzott fel ilyen konstrukció keretében.

Leépített becsület

Mindenkinek joga van továbbtanulni, de lennie kell követelménynek, hogy csak az élhessen ezzel a jogával, aki mögött teljesítmény, tudás áll – mondta lapunknak Klinghammer István, az ELTE volt rektora, professor emeritus, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság alelnöke.

– Mit szól a keretszámok átalakítá­sához?

– Az érettségizők közül valóban csak tízezer-ötszázan mehetnek teljes ösztöndíjjal a felsőoktatásba. További negyvenhatezer fiatal azonban felerészben közvetlen, míg másik részben közvetett állami támogatással tanulhat a Diákhitel 2 segítségével. Ezt a tartozást ugyanis elengedik neki, ha a közszolgálatban helyezkedik el, legyen tanár, orvos vagy olyan jogász, mérnök, aki az állami szektorban fog dolgozni.

– Az állam sok képzésben viszont egyáltalán nem támogatná a hallgatók tanulmányait.

– Sok képzésnél az a fő gond, hogy társadalmilag, vagy ahogy divatosan mondják, a piac részéről nincsen rá igény. Gyakran hallani, hogy a diplomásoknak a munkaerőpiacon könnyebb a helyzetük. A végzett fiatal azonban sokszor éppen attól lesz frusztrált, mert nem tud a szakmájában elhelyezkedni. Meg lehet nézni, hogy bölcsészdiplomával sokan mihez kezdtek: recepciósként vagy ügyintézőként dolgoznak.

– Talán azért is, mert az utóbbi években szinte alanyi joggá vált, hogy valaki a felsőoktatásban tanuljon.

– Elfogadom, hogy az esélyegyenlőség alapján mindenki tanulhasson tovább. Na de lennie kell követelménynek, hogy csak az élhessen ezzel a jogával, aki mögött teljesítmény, tudás áll. Alanyi jog az is, hogy mindenki mehet uszodába, és úszhat, de hát sokan nem tudnak úszni. Mindenkinek abban kell érvényesülnie, amiben van tehetsége. Jövőre nagyjából hetvenötezer diák végez a közoktatásban, akiknek csaknem hatvan százaléka szakközépiskolában érettségizik. A minőségi felsőoktatásban a jó és jeles érdemjegyű diákoknak van helyük, vagyis az érettségizők talán harminc százalékának van adottsága, felkészültsége arra, hogy felsőfokú tanulmányokat végezzen. A közoktatásunkban az utóbbi egy-két évtizedben teljesen leépítettük a kétkezi munka becsületét. Nincsenek szertárak, szakkörök, tankertek, amelyek keretében a manuálisan ügyes gyerekek tehetsége érvényre juthatna.

– A fiatalok tisztában vannak azzal, miért tüntetnek most?

– A fiatalság érvényre akarja juttatni elképzeléseit, ez természetes. Ám korukból adódóan rengeteg dolgot félreértenek. A nyugati példák is azt mutatják, hogy a fiatalság pénzalapú kreditrendszerben tanul, és nem a szülő fizeti a tanulmányokat. Ezek a fiatalok úgy gondolkodnak, ha a diplomával jobb álláshoz jutnak, úgyis visszafizetik a költségeket. Félreértés ne essék, a világon sehol nem garantálják, hogy valaki a diplomával el tud helyezkedni. Csak a lehetőséget kapja meg erre azáltal, hogy értékes végzettséget szerzett.

– Úgy tűnik, mintha a hallgatói szervezetek nem látnák, milyen intézkedésekkel rendezi a kormány a felsőoktatást.

– Óriási gondok vannak. Ha megnézzük, hogy műszaki vagy természettudományos területre hányan jelentkeztek az utóbbi években, és ezen belül hányan lettek tanárok, elkeserítő képet kapunk. A legjobbaknak kellene tanárnak menniük, és nekik kellene a társadalom legmegbecsültebb tagjainak lenniük. Mivel a mai világban ez a keresetet jelenti, pénzzel is el kell ezt ismerni. A PPP-rendszer is hatalmas hiba volt. Elképesztő, hogy egyes vidéki főiskolák milyen fejlesztésekbe mentek bele. Tudok intézményről, amelynek a campusán több szökőkutat húztak fel ilyen beruházás keretében.

– Szükség van egyáltalán ennyi egyetemre és főiskolára?

– Megtehetnénk, hogy a labdarúgó NB I.-et ötvencsapatossá duzzasztjuk. Ekkor mondhatnánk, hogy van ötven NB I.-es csapatunk, vagyis jobbak vagyunk, mint Anglia vagy Németország, ahol csak tizennyolc-húsz egyesület szerepel az élvonalban. De ez nem így működik! Nincs igazi érettségi megméretés, az egyetemek nem választhatják ki a leendő hallgatóikat, hanem amolyan „csomagküldő szolgálaton” keresztül kapják őket. Értelmetlenül nagy a szakok száma is: van olyan képzés, amely az ország tizenöt intézményében tanulható. Ez mind-mind a minőség rovására megy. A felsőoktatást és a közoktatást nagyon rendbe kell tenni! Ez pedig az állam feladata.

Választmányi vita a keretszámokról

A felsőoktatási keretszámok kérdése olyan horderejű téma, amelyet a Fideszben, az Országos Választmányban (OV) is meg kell tárgyalni. Ezért kezdeményeztük, hogy a testület folytasson le belső vitát a kérdésről – mondta lapunknak Veress Áron, a Fidesz ifjúsági tagozatának elnöke. Álláspontjukról egyelőre nem kívánt nyilatkozni, mint mondta, szakmai véleményüket majd a választmány előtt fejtik ki. A Kövér László vezette Országos Választmány következő ülését januárban tartja. Az OV a Fidesz információs, egyeztető és döntéshozó fóruma. Képviselői az Országos Elnökség tagjai és a fideszes miniszterek, államtitkárok. (PT)

Nincs döntés

A jövő héten alkotjuk meg végleges formájában a felsőoktatással kapcsolatos kormányrendeletet – közölte Orbán Viktor az uniós csúcstalálkozó után Brüsszelben. A távirati iroda tudósítása szerint a kormányfő úgy fogalmazott, „amíg nincs döntés, addig nincs mi ellen tiltakozni”. Orbán Viktor kifejtette, az átalakítással mindenki jól jár. Miután tegnap a Magyar Rektori Konferenciával tárgyalt, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter azt mondta, Orbán Viktor szombaton bejelentést tesz a felsőoktatás struktúráját érintő változásokról. (PB)

Forrás: Magyar Hírlap

This entry was posted on 2012. december 15. szombat at 10:08 and is filed under Csepel, Oktatás, Vélemény. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.