Csepel.hu
Háros: a négy négyzetkilométernyi területen – becslések szerint – mintegy kétezren élnek. A nagy, osztatlan telkek felosztva: a kisebb részeket belső kerítések választják el. A zömmel engedély nélkül felhúzott épületek, melyek annak idején gyümölcstárolónak, vagy éppen fészernek készültek – hiszen mezőgazdasági területről van szó – mára kisebb-nagyobb házakká, állandó lakóhellyé bővültek.
Bár kiróható eljárási bírság az engedély nélkül épült házakra, de ennek szinte semmilyen eredménye nincs. Terjed is a szóbeszéd, hogy itt engedély nélkül lehet építkezni. Az épületek között – a szokásjog alapján kialakított – keskeny utcák húzódnak: ezek is magánterületnek számítanak, hiszen a telkek tulajdonosai csíptek le néhány métert a területükből útnak. Az utcák elnevezése is az itt élők „találmánya”: a Fradi, vagy éppen a Lajos utca nevét ők adták. Háros építéshatósági szempontból is igen problémás része a kerületnek. Az itt kialakult helyzet több évtizedes probléma: sem a pénzbírság, sem a kényszerbontás nem oldja meg a gondot. A legfőbb kérdés persze az, hogyan lehetne segíteni azokon a sokszor elképesztő körülmények között, fűtetlen, félig befejezett házakban élőkön, akik itt húzzák meg magukat, nem egy esetben több gyerekkel. Sokan bejelentés nélkül laknak itt: az ország távoli pontjairól, de a határon túlról is érkeznek ide.
A december 13-ai hárosi bejáráson a katasztrófavédelem, a rendőrség, a közterület-felügyelet, a tűzoltóság, az ÁNTSZ és az önkormányzat illetékes szakemberei mellett részt vett Németh Szilárd polgármester és Borbély Lénárd alpolgármester is.
A hárosi bejárás után a Csikó sétányon levő egykori általános iskola volt a következő állomás. A 2006-ban eladott épület állapota a teljes pusztulás képét mutatja: a Görgey Artúr iskola életveszélyes állapotban van. A tulajdonos – bár az önkormányzat többször is felszólította a helyzet rendezésére és pénzbírságokat is szabott ki – semmit sem tesz. Szeméthalmok, logó kábelek, szétvert helyiségek, kitört üvegek, egy-egy „berendezett” szoba: hajléktalanok is meghúzzák magukat itt. A környező házak lakói azt mondják, éjszaka gyakran csörömpölést, zajt hallanak az épületből. A tulajdonos pedig – emeljük ki még egyszer – nem tesz semmit.
Azért szomorú a helyzet, mert vannak szabályok, amiket nem tudnak betartani. Pedig rendszerek jönnek mennek. Bezzeg engem megbüntettek, amikor házépítéskor eltértem a tervtől, pedig senkinek érdekét nem sértettem. Egy ablakkal kevesebbet raktunk be a tetőtérbe. Sokba került ez nekem.
Átminősíteni, közművel ellátni és akkor egyszerűen kivásárolják a tehetősebbek. Szerencsétlenek meg arréb mennek egy házzal, a sóderbánya köré…Az Önkori, amint a büntetések hatástalanok, egyből tanácstalanná válik…:(
a háros egy cigányrezervátum, védett állatok lakják.
“Szegényházban nehéz rendet tartani!”
“…megöltek egy férfit a Józsefvárosban. Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata csupán annyit közölt, hogy a bűncselekmény a VIII. kerületi Vay Ádám utca egyik lakásában történt. ”
Az orvos szakértő véleménye szerint idegenkezűség történt, megkezdték a nyomozást.
A Fater is simán megállapította volna az “idegenkezűséget”. 🙂
“A Hír24 információi szerint a férfit két lövéssel végezték ki, egy kiskaliberű fegyverrel kétszer fejbe lőtték. A nyomozók tanúkat keresnek és feltérképezik az áldozat kapcsolatrendszerét, hogy kiderüljön, kivel állhatott a férfi haragban, üzleti kapcsolatban.”
“krapulaxxx szerint:
a háros egy cigányrezervátum, védett állatok lakják.”
A növénytakaró milyen?
“Kigyulladt egy sertésól csütörtök délután a Barcs-Somogytarnóca melletti Gyöngyöspusztán, a mintegy kétezer sertés jelentős része odaveszett – közölte a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-vel.”
A Fater halat vásárol karácsonyra, – adta hírűl az Öreg. 🙂
Jeniszej!
Most vesz halat, amikor mélyen leszállított áron tele lesz a CBA füstölt és sült disznóhússal?!
Ennek a szagát már nem érzi?! 😛
A Hároson élő emberekről és az ottani állapotokról szóló valótlanságok terjedésének a megállítása érdekében egészítem ki és korrigálom a fenti vitaindító bejegyzésben összezagyválva leírtakat!
Az a néhány sornál hosszabb szöveg felfogására képtelen narancsra cserélt agyúakra tekintettel, a részletekben küldöm el a bejegyzésből idézett mondatokhoz kapcsolódó kiegészítéseimet és korrekcióimat!
I. RÉSZLET:
1.) “Hárosi bejárás, életveszélyes épület”
A bejegyzés címadója, a címadással és a közölt képekkel hatásvadászat céljából összekeverte a hárosi valóságot az Erdősor utcai lakótelepen alig több mint 30 évvel ezelőtt épült Görgey Artur általános iskola legrosszabb állapotban lévő részéről készült fényképpel!
Tehát a bejegyzés címének és a polgármesterünkben rossz emlékeket idéző iskolaépületnek semmi köze nincs Hároshoz. A bejegyzésben bemutatot kutya sem jellemző Hárosra, mert ilyen kutyát máshol is lehet látni Csepelen!
2.) “Háros: a négy négyzetkilométernyi területen – becslések szerint – mintegy kétezren élnek.”
Ez a mondat azt bizonyítja, hogy a cikkírónak fogalma sincs a hárosi valóságról!
A városrendezési tekintetben Hárosnak nevezett terület nem 4 négyzetkilométer, hanem a Duna Holding területével együtt is csak 2,7 négyzetkilométer, viszont ezen a területen nem 2 ezer, hanem több mint 3 ezer ember él.
Csak ha hozzászámítjuk ehhez a 2,7 négyzetkilométeres területhez a II. Rákóczi Ferenc út és a Duna közötti területet, akkor beszélhetünk 4 négyzetkilométernyi területről! Ebben az esetben viszont a területbe beleesik a Vízmű lakótelep is, amely Csepel egyik legkulturáltabb része, és ezen a két területen együttvéve kb. 4 ezren laknak.
Az ne tévesszen meg senkit, hogy a hárosi lakcímnyilvántartási probléma miatt, nagyon sokan a régi belterületi lakásukba vannak bejelentkezve!
Folytatás következik!
II. RÉSZLET HÁROSRÓL:
3.) “A nagy, osztatlan telkek felosztva: a kisebb részeket belső kerítések választják el. A zömmel engedély nélkül felhúzott épületek, melyek annak idején gyümölcstárolónak, vagy éppen fészernek készültek – hiszen mezőgazdasági területről van szó – mára kisebb-nagyobb házakká, állandó lakóhellyé bővültek.”- olvasható a bejegyzésben.
Ez a szöveg szintén bejegyzés írójának a tájékozatlanságát, vagy rosszabb esetben a megtévesztési szándékát bizonyítja!
Háros településszerkezete és telekszerkezete ugyanis rendkívül változatos.
A fenti bejegyzésben olvasható leírás csak a Háros északi felén lévő kaotikus telekszerkezetre igaz.
A Vízmű utca és az Almafa utca közötti területen azonban megmaradt annak a régi településnek a telekszerkezete, amely település az XIX. század elején jelentősebb volt az akkori Csepelnél, és ezek az utcák vezetékes ivóvízzel, vezetékes gázzal, villanynyal, vezetékes telefonnal, utcai világítással, továbbá mostmár szennyvízcsatornával és martaszfalt burkolattal vannak ellátva! Ezekben az utcákban a legnagyobb problémát már csak a járda hiánya jelenti, amelyeket viszont az utcák kiszabályozatlan szűk keresztmetszete miatt nem lehet megépíteni!
A területen lévő épületek kb. 30 %-a, még a terület Csepelhez csatolása előtt épült. Méghozzá engedéllyel és lakás céljára.
Ezeken felül 1983-ig később is legálisan épülhetek lakóépületek Hároson addig, amikor 1983-ban a területet a VI. ötéves terv lakásépítési programjának részeként tervezett lakótelep területének jelölték ki, és teljes építési tilalmat rendeltek el egész Hárosra!
A rendszerváltással a VI. ötéves terv hatályát vesztette, de az építési tilalmat jogellenesen 1996-ig továbbra is fenntartották!
Egy kis kitérőként jegyzem meg, hogy a bejegyzés írója azt sem tudja, hogy Háros csak 1997. óta mezőgazdasági terület! Azt megelőzően egész Háros “zártkert” kategóriába tartozott!
Háros épületállománya rendkívül változatos!
Vannak olyanok is mint amiról a bejegyzés írója beszámol, és van sok középkategóriájú épület is, de sok olyan épület is van emelyeket a csepeliek legalább 90 %-a szívesen magáénak vallana.
A terület akkori beépítettsége miatt, a Földhivatal már 1993-ban megadta a területre a belterületbe vonási engedélyt, és a hárosi ingatlantulajdonosokat az önkormányzat részéről már az 1990-es évek elejétől azzal hitegették, hogy a terület részletes rendezési tervének az elkészülte után megindulhat a terület kertvárosi jellegű szabályozott fejlesztése, és a legális lakásépítés.
A terület részletes rendezési terve 1994. őszére elkészült, de az akkor „visszatért” mszp-s önkormányzati vezetés úgy határozott, hogy másik tervet készíttet az elődei által készített terv helyett!
Balszerencséjükre (vagy szerencséjükre), amikorra az új részlestes rendezési terv sok-sok lakossági egyeztetés mellett elkészült, akkorra megváltozott az építési törvény, és a részletes rendezési terv helyett szabályozási tervet kellett készíttetni!
A „zártkert” katedória pedig megszünt és a területet mezőgazdasági terület katagóriába sorolták!
A Hárosról szóló bejegyzésből az derül ki, hogy az általam leírtakról a mai nagyokosoknak fogalmuk sincs, de vannak annyira nagyképűek, hogy nem is kíváncsiak rá!
1999-ben zárult le az első szabályozási terv készítése, de a terv hatósági egyeztetéseinek a lezárulta után nem került sor terv jóváhagyására, mert az önkormányzat vezetői úgy vélték, hogy az önkormányzat anyagi helyzetét meghaladó összegbe kerülne a kötelező önkormányzat feladatok ellátása, ha megindulna Háros legális fejlődése! Ezt az álláspontjukat azonban sokáig jól titkolták és a folyamat elakadása miatt felelősséget a fővárosi önkormányzatra igyekeztek hárítani.
A hárosi lakossági egyesületnek nagyon sok nagyon kemény ütközésére volt szükség ahhoz, hogy az mszp-s önkormányzati vezetés ismét foglalkozzon a türelmüket vesztett ingatlantulajdonosok által időközben engedély nélkül egyre jobban beépült terület szabályozott fejlesztésének az elindításával!
Mivel a rendszerváltás után megszünt az állami és önkormányzati lakásépítés, egyre nagyobb nyomás nehezedett az önkormányzatra azoknak a hárosi ingatlantulajdonosoknak a részéről, akik Hároson telekkel rendelkeztek és a gyermekeik lakásproblémáját úgy akarták megoldani, hogy Hároson a gyermekeik részére, vagy a lakásuknak a gyermekeikre hagyása miatt maguknak akartak lakóépületet építeni!
Az engedély nélküli építkezés problémáját az önkormányzat részéről úgy oldották meg, hogy a hárosiak ill. hárosi ingatlantulajdonosok részére tartott lakossági fórumok és tájékoztatók alkalmával emberségesen azt kérték az építkezni akaró ingatlantulajdonosoktól, hogy akik építkezni akarnak, azok az építkezés megkezdése előtt egyeztessenek a Városépítési Iroda szakelőadóival az épületük elhelyezése tárgyában azért, hogy később a közterületek kiszabályozásakor ne legyen útban az épületük. Ezekről a tájékoztatőkról hangfelvételeim vannak!!!
Az építkezni akarók egyrésze pedig építési engedélyt kért és kapott a „mezőgazdasági” területre érvényes szabályok szerint (a terület valamikori szabályozást is bekalkulálva) úgy, hogy a terveken a mezőgazdasági épületek helyiségeinek a nevét használva nevezték el a kifejezetten lakás céljára épülő lakóépületek szobáit konyháit és más helyiségeit!
Tehát nem igaz az a fenti bejegyzésben leírt állítás, hogy „A zömmel engedély nélkül felhúzott épületek, melyek annak idején gyümölcstárolónak, vagy éppen fészernek készültek – hiszen mezőgazdasági területről van szó – mára kisebb-nagyobb házakká, állandó lakóhellyé bővültek.”
A valóság ennek éppen fodítottja, mert ezek eredetileg is lakóépületnek épültek, és csak formálisan lettek a terveken a lakóépületek helyiségei a mezőgazdasági terület besorolásnak megfelelően elnevezve!
Folytatás következik!
III. RÉSZLET HÁROSRÓL:
4.) „Bár kiróható eljárási bírság az engedély nélkül épült házakra, de ennek szinte semmilyen eredménye nincs. Terjed is a szóbeszéd, hogy itt engedély nélkül lehet építkezni” – olvasható a vitaindító bejegyzésben.
A vitaindító bejegyzésnek a fentebb idézett állítása sem igaz, mert a Hároson épült lakóépületek nagyobb része olyan régen épült, hogy már nincs jogalapja a bírság kiszabásának!
Tehát a legtöbb esetben akkor sem szabhatnak ki bírságot, ha egyes erősjánosok most az erejüket szeretnék fitogtatni, mert hiányzik belőlük a már sokszor átvert hárosi lakossággal szembeni megértés, továbbá azért, mert a jelenlegi beépítettség miatt valóban nehéz feladatnak minősülő szabályozás helyett legszívesebben ledózeroltatnák az ott élő emberek házait!
Számomra felháborító a bírságolásnak még a gondolata is, azokkal a sokszor átvert hárosiakkal szemben, akik nem az önkormányzatnál kuncsorogva próbálták megoldani a lakásproblémájukat, hanem úgy vágtak bele a családjuk lakásproblémájának a megoldásába (az önkormányzat illetékeseinek az emberségére számítva), hogy Háros státusának a rendezetlensége miatt az építkezéshez nem kaphattak sem bankkölcsönt, sem szocpol támogatást a gyermekeik után!
Különösen undorító lenne, ha terület fejlesztése érdekében több mint két éve a kisujját sem mozdító fideszes önkormányzat ezekkel az emberekkel szemben kezdene erősködni és bírságolással próbálná fitogtatni a hatalmát!
Ami pedig azt bejegyzésben említett szóbeszédet illeti, „hogy itt engedély nélkül lehet építkezni”, az az igazság, hogy „a zemberek” egy része úgy gondolja, hogy a jelenlegi vezetésben is van annyi emberség mint az elődeikben, és ha a hivatalba lépésük óta eltelt több mint két év alatt a jenlegi vezetés semmit nem tett a terület szabályozott fejlődésének a megindítása érdekében, akkor legalább akadályokat nem gördítsen azok elé, akik ilyen-olyan kényszerhelyzet miatt Hároson próbálják megoldani a lakásproblémájukat!
Megjegyzem, hogy szinte minden hárosi ingatlantulajdonosnak a rendelkezésére áll az a szerződés, amelyet Német Szilárd „polgármesterjelölttel” kötöttem! Amelyben azt vállalta, hogy ha a polgármesterré választása első két évében nem teszi meg Háros belterületbe vonása-, lakóövezetté átsorolása-, és a szabályozása érdekében szükséges intézkedéseket, akkor a második év végén lemond a polgármesteri tisztségéről!
Ennek a szerződésben vállalt kötelezettségnek a teljesítése olyan rosszul áll, hogy Háros ügye jelenleg rosszabbul áll mint a 2010-es önkormányzati választásokkor!
Ugyanis Szilárdunk 2011. tavaszán azokat Fővárosi Önkormányzathoz benyújtott belterületbe vonási, és övezetátsorolási kérelmeket is dokumentációkat is visszavonatta, amelyeket az mszp-s önkormányzat Háros 1., 2. és 3. szektorainak az átsorolása érdekében még 2010. elején benyújtott!
Azóta pedig sem ezek helyett, sem Háros 4., 5., 6., 7. és 8. szektorai érdekében nem készíttették el a fővároshoz benyújtandó új dokumentációkat! Pedig a pénzügyi fedezet 2011-ben is és 2012-ben be volt tervezve az önkormányzat éves költségvetésébe!
A Háros fejlesztése érdekében betervezett pénzügyi fedezetet azonban a semmittevés eredményeként ügyesen “megtakarították”!
Az a véleményem, hogy a hárosiak bírságolásának gondolata helyett, a Németh Szilárd polgármesterjelölttel kötött szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésén kellene inkább elgondolkodni az illetékeseknek!
Folytatás következik!
IV. RÉSZLET HÁROSRÓL:
5.) „Az épületek között – a szokásjog alapján kialakított – keskeny utcák húzódnak: ezek is magánterületnek számítanak, hiszen a telkek tulajdonosai csíptek le néhány métert a területükből útnak. Az utcák elnevezése is az itt élők „találmánya”: a Fradi, vagy éppen a Lajos utca nevét ők adták. Háros építéshatósági szempontból is igen problémás része a kerületnek. Az itt kialakult helyzet több évtizedes probléma: sem a pénzbírság, sem a kényszerbontás nem oldja meg a gondot”, – írta a Hárosról szóló bejegyzés készítője.
Az itt idézett szöveg főként Hárosnak a Lámpás utca és Szilvafa utca közötti térségére jellemző!
Sajnálatos tény, hogy az ebben a térségben található 8, azaz: nyolc utcában évtizedek óta olyan körülmények között élnek tisztességes becsületes emberek, hogy annak ellenére nics vezetékes ivóvíz az utcájukban, hogy a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása kötelező önkormányzati feladat!
Ezenfelül a közterületek kiszabályozásának a hiánya miatt, ezekben az utcákban szennyvízcsatorna sem épült annak ellenére, hogy ezek az utcák a csepeli vízműkutak vízbázisvédelmi területén helyezkednek el, ahol sokkal fontosabb volna a szennyvizek összegyüjtése és elvezetése, mint Királyerdőben és Csepel most csatornázott más részein!
Annak köszönhetően, hogy 2006-ban Háros egész területe a csepeli vízműkutak hivatalos vízbázis-védelmi területévé lett nyilvánítva, szívós munkával sikerült kikényszerítenem, hogy az egész főváros szennyvízcsatornázása tekintetében illetékes Fővárosi Önkormányzatot annak ellenére kötelezzék az önkormányzati tulajdonban lévő hárosi utak (utcák) csatornázására, hogy a terület jelenleg is külterületi státuszban és mezőgazdasági terület besorolásban van!
A Lámpás utca és Szilvafa utca közötti térségre azonban ezt a kötelezettséget csak akkor lehetett volna, ill. lehetne kiterjeszteni, ha önkormányzat az építési törvényben biztosított jogaival élve, a terület szabályozása keretében ezeket az utcákat – és más hárosi belső utcákat is – helyi közútakká minősítette volna, ill. minősítené!
Megjegyzem, hogy ezeken az utcákon kívül Hároson több olyan belső út van, amelyeknek már több mint 10 éve önkormányzati tulajdonban kellene lenni, de a csepeli önkormányzat mulasztásos törvénysértése miatt ezeknek a utaknak a tulajdonjoga a mai napig rendezettlen, pedig, ha nem ez lenne a helyzet, akkor az ezévi csatornázás projekt keretében, 65 %-os EU támogatással ezek csatornázása is megtörténhetett volna!
Külön megemlíten a Háros közepén végig húzódó Almafa utca hajmeresztő esetét!
Ez az utca része volt a Hároson most befejeződött csatornázási projektnek, de mégsem épült meg a szennyvízcsatorna az utca kb 800 méter hosszúságú szakaszán, mert az utca szabályozásának az elmulsztása miatt a csatorna nem fért be az utca keresztmetszetébe, az utcában lévő nagy átmérőjű vízvezeték védőtávolságán belül!
Tehát a csepeli vízműkutak védőterületének a közepén elhelyezkedő Almafa utcában így most az a furcsa helyzet áll fenn, hogy az ott lakóknak nincs vezetékes ivóvizük, pedig az utcájukban van egy nagyátmérőjű vízvezeték, de arra nem köthetnek rá, és csatornájuk sincs, mert a közterület kiszabályozás hiányában nem épülhetet csatorna az utcában!
A csatorna hiánya azt eredményezi, hogy az ivóvízbázis hivatalos védőövezetének a kellős közepén, továbbra fúrt kutakkal-, és háztartási háztartási szennyvízzel-, valamint pottyantós kertibudikkal szennyezik azt a vízbázist amelyből, a csepeli vízműkutak Budapest jelentős részét, közöttük Csepelt is ellátják ivóvízzel!
Arra hívom még fel a királyerdő múltját nem ismerő illetékesek figyelmét, hogy Királyerdőben is pontosan úgy jöttek létre és lettek elnevezve hajdanán az utcák, mint Hárosnak a Lámpás utca és Szilvafa utca közötti legproblémás térségében, de mégsem akarta ledózerolni soha senki például a Sáska utcát sem, ahol jelenleg a szeretett polgármesterünk lakik!
6. ) „A legfőbb kérdés persze az, hogyan lehetne segíteni azokon a sokszor elképesztő körülmények között, fűtetlen, félig befejezett házakban élőkön, akik itt húzzák meg magukat, nem egy esetben több gyerekkel. Sokan bejelentés nélkül laknak itt: az ország távoli pontjairól, de a határon túlról is érkeznek ide.
A december 13-ai hárosi bejáráson a katasztrófavédelem, a rendőrség, a közterület-felügyelet, a tűzoltóság, az ÁNTSZ és az önkormányzat illetékes szakemberei mellett részt vett Németh Szilárd polgármester és Borbély Lénárd alpolgármester is”- írták a vitaindító bejegyzésben.
A fent idézett a mondatokra roppant egyszerű a válasz.
Úgy lehetne segíteni, hogy átvágásra koncentrálás helyett dolgozni kellene, és ha az illetékesek valamit nem tudnak , akkor le kellene ereszkedni azokhoz, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a problémák megoldásához, továbbá emberséggel és kellő türelemmel kellene viszonyulni az ebben a hozzászólásomban ismertetett körülmények között élő hárosi lakossághoz !
Ezt a Hárosról szóló négyrészes hosszú hozzászólást azért írtam le és tettem közzé, mert a vitaindító bejegyzésben leírtak alapján úgy látom, hogy Háros fejlesztési ügye minden eddiginél rosszabb irányba kezd fordulni!!!
?!
Ezeket a rövid szösszeneteidet a kutya sem fogja elolvasni 😉
Tévedsz.
Élvezettel olvasom őket és szerintem mindenkinek olvasnia kéne akinek döntésjoga van Csepelen.
A magam részéről meg is köszönöm.
Írásjelet sose érdekelte, hogy nem olvassa senki, amit ír. Komplett bolond.
Felix te meg ne nyalizz, tudom, hogy hazudsz.
A kutya biztos nem fogja végig olvasni, mert ez olyan szólás, mint: akkorát ugrik, mint egy ház…( a fénykép nem tudott becsapni, mert mindjárt gondoltam, hogy Hároson ilyen épület nincs)…
Bugi!
Ha te is olvasnál akkor nem írnál annyi ostobaságot.
Azt azonban javasolom, hogy a képeskönyvekkel kezdjél, mert a vizualitás segít a fejletlen agyadnak a megértésben. 🙂
Bugi!
Tekintettel arra, hogy írásjel sorainak olvasása számodra komoly probléma, ezért
arra végképp gondolni sem merek, hogy egyes sorait értelmes módon cáfolod.
Inkább sértegeted.
Persze, téged nem a vitalitásodért tartanak az akolban, ezért további mocskolódást kívánok, az “összefogás” jegyében. Hajrá!
robi!
Ezzel a “vitalitással” elbabrál egy darabig.
Tragédia Amerikában:
“’27 dead’ in Connecticut primary school shooting”
Borzalmas.
Most már magyarul is jönnek a hírek. Iskolai lövöldözés, 27 halott, köztük 18 gyerek. A lövöldözőt lelőtték. Állítólag egy 20 év körüli ember volt.
A halottak száma még nőhet, mert még nem vizsgálták át az iskola összes tantermét.
A gyerekek 5 és 10 év közöttiek.
Egy 9 éves gyerek, aki megmenekült, ezt mondta:
@StephenBus: nine-year-old: “We were told to hold each others’ hands and to close our eyes. We opened our eyes when we were outside.”
A támadó egy 24 éves helyi lakó. Az anyját is lelőtte, aki az iskolában dolgozott.
Obama elnök rövid beszédet mondott. Nem bírta ki sírás nélkül.
“?!” !
Jó az írásod! Gr!
Szezon-fazon keverés szerkesztő úr. Nem eljárási, hanem építésrendészeti bírságot lehetne kiróni. Eljárási bírság – ahogy a neve is fogalmazza – eljárás során lehet kiszabni, de itt szó sincs eljárásról.
Tudják mit hiányolok ebből a cikkből? A végét. Lemaradt a lényeg. Milyen lépéseket tervez a hivatal? Azt eddig is tudtuk, hogy mi van “ott”, a megoldást mutassa már meg valaki!!!
Német Szilárd úr nem várospolitikus, nem ért ehhez. —–> marad országgyűlési képviselő, ott csak gombot kell nyomogatni.
“?!” bejegyzéséhez.
Pontosítsunk. Ha hidrogeológiai védőterületről beszélünk, akkor mindig mondjuk meg azt is, hogy melyik! Ez esetben a “B” jelű érintett,melynek határai Szigetszentmiklósig terjednek.
A közvetlen védőterület az “A” jelű. Ott önkormányzati hulladékkupac van. Na arról cikkezzenek!
Kedves “nemahaverod”!
Először is biztosítalak arról, hogy Te soha nem leszel a haverom, mert utálom az olyan hülye embereket, akik mások kioktatása céljából olyasmibe is beleugatnak amelyről fogalmuk sincs!
A lényegre térve pedig tájékoztatlak, hogy én konkrét hivatkozás nélkül a KTVF 11490-3/2009. számú határozatával módosított 5020-3/2008. számú határozatot hoztam szóba, amelynek a tárgya és hivatalos neve “Csepel-Halásztelki vízbázis védőterületének kijelölése”!
(Ugye ddig világos, nem a haverom?!)
Ezzel a határozattal jelölték ki a közös gyűjtő nevén “Csepel-Halásztelki vízbázis”-nak nevezett ivóvízbázis “belső”, “külső”, “hidrogeológiai A” és “hidrogeológiai B” jelű védőterületeit (vagy más szóval : védőövezeteit), és ebben a határozatban rögzítették az egyes védőterületekre vonatkozó egyedi előírásokat!
(Remélem, hogy ez is világos?!)
A védőterületek határait a határozat mellékletét képező méretarányos térképen jelölték ki, Csepel közigazgatási területén az alábbiak szerint:
Belső védőterület határa: a Vízműveknek a Nagy Duna partján lekerített belső területe, a Nagy-Duna medrének a középvonaláig.
Külső védőterület határa: a Vízművek külső kerítésének a vonala, plusz a Nagy-Duna medrének a középvonaláig terjedő mederrész.
“A” jelű védőterület határa:
a Vízművek bekerített területével közvetlenül határos területek, amelyek határait észak felé indulva a Nagy-Duna medrének a középvonala, északon a Duna medrének a közepétől a temető déli oldala mentén a Csepeli útig húzott vonal, keleten a Csepeli út a közigazgatási határig, délen pedig a Csepeli úttól a Nagy-Dunáig futó közigazgatási határ képezi.
(Ha szerinted ezen az egész “A” jelű védőterületen önkormányzati hulladékkupac van, akkor Te nem vagy normális!)
“B” jelű védőterület határa:
észak félé a Duna meder középvonala a Vas Gereben utcáig, északon meder közepétől a Vas Gereben utca és a Szabadság utca, keleten a Plútó utca a Duna Holding főbejáratáig, majd ezt követően cikk-cakkos vonalban a Fügefa utcáig, onnan keleti irányba a közigazgatási határig, majd Szigetszentmiklós területén a tököli katonai repülőtér sarkáig.
Tehát mint láthatod Hárosnak a Csepeli úttól nyugatra eső legnagyobb része az “A” jelű védőterület része, és csak a Csepeli úttól keletre eső része tartozik a “B” jelű védőterületbe!
Ha a fentebb leírtaktól eltérő véleményedet bizonyítani is tudod, akkor világosíts fel!
A felvilágosítást még akkor is megköszönöm ha ne vagy a haverom!
Irásjel jól összefoglalta a lényeget az elmúlt pár évtizedre, egy dolgot hagyott ki, hogy több képvisúrnak is van ott befektetésre szánt ingatlana, oszt nem egy padsorban űlnek az önkoriban ezért irígyek kissé…:)
Kedves “nemahaverod”!
Ha már Hárossal kapcsolatban ilyen szépen összeakadtunk, akkor röviden tájékoztatlak (és egyidejűleg a Háros ügyei iránt érdeklődő más fórumozókat is tájékoztatatom) arról, hogy miről is szól a ma 13:13-kor neked címezve küldött írásomban ismertetett, Háros fejlesztési lehetőségeit erősen meghatározó KTVF:11490-3/2009. számú határozattal módosított KTVF:5020-3/2008. számú határozat?!
A KTVF:5020-3/2008. számú határozat létezéséről 2008. április elején úgy szereztem tudomást, hogy a Csepel Újság 2008. április 5.-i számában, dr. Szeles Gábor jegyző aláírásával, „Ivóvízbázi védőterülete” címmel megjelent egy pár soros felhívás azzal a szöveggel, hogy „a KTVF:5020-3/2008. számú határozatot, jogvesztő hatállyal, ügyfélfogadási időben, 2008. április 6-ig meg lehet tekinteni a Városépítési Iroda hirdető tábláján.
Mivel a Csepel Újság 2008. április 5-én szombaton jelent meg, a meghírdetett 2008. április 6.-i megtekintési határidő pedig vasárnapra esett, (amikor nem volt félfogadás), 2008. április 7.-én hétfőn kerestem a határozatot a Városépítési Iroda hírdető tábláján, de nem találtam, és senki nem is tudott róla.
Végűl az irodavezetőnél megtaláltam a határozatot azzal a magyarázattal, hogy azért nem rakták ki a hírdető táblára, mert a tábla leszakadt volna 492 oldal terjedelmű határozat alatt!
A sikeres megtalálás után az irodavezető szobájában elolvastam a potom 492 oldalas határozatot és kijelöltem, hogy mely oldalakról kérek másolatot (amelyeket meg is kaptam).
A több ezer tulajdonost érintő határozatban elképesztő korlátozásokat írtak elő Hárosra!
A hárosi terület nagyobb részét kitevő „A” jelű védőterületre (védőövezetre) vonatkozó legsúlyosabb korlátozás úgy szólt, hogy „Tilos a területen építési övezet kijelölése, kialakítása”!
A határozat arról is rendelkezett, hogy „A területen csak környezetkímélő mezőgazdasági tevékenység és erdőművelés folytatható”!
Ez a két korlátozás, a sok egyéb korlátozás nélkül is, elegendő lett volna Csepel-Háros lakóterületi fejlesztésének a teljes ellehetetlenítésére!
Ekkor jöttem rá, hogy a fent részletezett közzétételi trükkel szerették voln elkerülni a határozat elleni fellebbezést, mert ha a határozat „fű alatti” hatályba léphetett volna, akkor többet ne kellett volna sem az akkori, sem a későbbi önkormányzatoknak Csepel-Háros fejlesztésével foglalkozni!
(Ezt a véleményemet támasztja alá, hogy az akkor készülő Csepel Integrált Városfejlesztési Stratégiája című dokumentum tervezetébe, már a jegyzői felhívás közzététele előtt beírták, hogy „Hároson súlyos vízbázisvédelmi előírás van hatályban, ezért a területn nincs lehetőség lakóterületi fejlesztéseket végrehajtani”.)
Természetesen a terület lakossági egyesületének elnökeként fellebbezést nyújtottam be a határozat ellen, majd hosszas tárgyalás-sorozat eredményeként sikerült elérnem a hárosi ingatlantulajdonosok érdekeit legjobban sértő korlátozások eltörlését!
A fellebbezésem ée egyeztetéseim eredményeként született meg 2009. június 5.-én, a 13:13-kor írt hsz-ben már említett KTVF:11490-3/2009. számú módosító határozat, amely törölte például „az építési övezet kijelölésének a tilalmát”, és így (a csepeli önkormányzat dolgozni NEM szerető tagjai nagy bánatára) megszűnt a Háros lakóövezeti fejlesztését leginkább ellehetetlenítő hatósági korlátozás!
(A tárgyalások időszakában, Háros mezőgazdasági terület besorolát szajkózó aktakukac hivatalnokok meggyőzése érdekében, a Budaörsi repőtérről felszállva és kb. 50 méter magasságon repülve, panorámaképet készítettem Hárosról, és azzal bizonyítottam be, hogy a papíron mezőgazdasági területként nyilvántartott terület a valóságban beépített területként funkcionál!)
A legsúlyosabb korlátozások visszavonása mellett, sikerült a hárosiak érdekét szolgáló sorsfordító pozitív előírásokkal is kiegészítetni a határozatot!
Az egyik ilyen legfontosabb kiegészítés, hogy kérésemre a határozatban előírták, hogy „A vízbázis biztonságba helyezése (ilyen például a szennyvizek elvezetése a területről) és biztonságban tartása a vízbázis kezelőjének a feladata, azaz a Fővárosi Vízművek Zrt, elsődleges felelőssége”!
Sikerült továbbá beíratni a határozatba azt a rendelkezést is, hogy „Az érintett önkormányzatok (Háros esetében a Fővárosi Önkormányzat) a védőterület teljes beépített területén köteles kiépíteni a szennyvízcsatorna hálózatot”!
(A beépítettséget a fentebb említett légifelvétellel igazoltam.)
Ezeknek a rendelkezéseknek köszönhető, hogy Hároson 2012. június eleje és október vége között, fővárosi beruházásként annak ellenére sor került az önkormányzati tulajdonban lévő utcák csatornázására, hogy a terület jelenleg is „külterület”, és a kerületi önkormányzataink (az előzőt is beleértve) impotenciája miatt, Háros jelenleg is „mezőgazdasági terület” besorolásban van!
Ennyit illik tudni a Csepelt és a Főváros jelentős részét ivóvízzel ellátó csepeli vízműkutak vízbázisa fölött elhelyzkedő, és a csepeli önkormányzataink trehány hozzáállása miatt, a vízbázist továbbra is szennyező, részlegesen csatornázott Csepel-Háros városrészről!
Remélem, hogy a fentiek ismeretében egyetlenegy csepeli narancsosnak sem lesz képe arról handabandázni, hogy nekik köszönhetően került sor Hároson kb. 8,5 km csatorna megépítésére!
Nekik ugyanis csak az köszönhető, hogy a kerület költségvetésébe Háros szabályozása céljából minden évben betervezett és rendelkezésre álló pénzügyi fedezetet semmittevéssel „megspórolták”, és ennek követketében nem épülhetett meg a csatornázási projektbe betervezett kb. 800 méter csatorna Hároson az Almafa utcában, mert nem történt meg az utca kiszabályozása!
Még annyit jegyzek meg, hogy a fellebezésem eredményeként az eredeti határozatot módosító jelenleg hatályos KTVF:11490-3/2009. számú módosító határozat záró részében a KTVF vezetőjének az alábbi mondatai olvashatók:
„Tekintettel arra, hogy a fellebbezésben foglalt kifogásokkal , kijavítás és kiegészítés iránti igényekkel egyetértettem, a KTVF:5020-3/2008. számú határozat módosításáről, kijavításáról és kiegészítéséről a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Pabar Lajos a 2008. április 30-án benyújtott fellebbezéshez lerótta a jogorvoslati illetéket, amelynek a vissztérítése felől intézkedtem.”
Megkukultatok narancsos bértollnokok, és azért nincs véleményetek a Hárosról általam leírt valóságról?!
Mit gondoltok? Jól van így, hogy évek óta semmit nem tesz a fideszes vezetés ennek az elmaradott csepeli városrésznek a fejlődése érdekében Szilárdunk szerződésben rögzített vállalásai ellenére sem?!
Admin, erről a “kiskert” adóról benyomhatnál vmi cikket…( http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/02/04/ezt-kell-tudnia-a-kiskertek-uj-adojarol/ ) Dél-csepelen van elég érintett terület…