Csepel.info

Először akkor tűnt fel a közéletben, amikor 2002-ben megalapította a Kendermag Egyesületet, amely a könnyűdrogok legalizálásáért küzdött

Origo

Juhász Péter a kenderpalántájával

Lebukott fűvel, telemarketingesből az ország drogosa lett, felfedezte Borsodot, a Facebook és a médiatörvény ellenzéki vezetővé tette – Juhász Péter a könnyűdrogok legalizálása és a romák jogai után most a hatalomért küzd. Összevissza éveiben hiába kutatta hollétét a cégbíróság, sosem találta meg, és befuccsolt vállalkozásai miatt ma is olyan szegény, hogy a barátai tartják el. Hogy mi lesz belőle, 41 évesen sem tudja.

“Emlékszem, ott ültem nála, és mutatta, hogy csinált egy Facebook-csoportot. Akkor ezt nem vettem igazán komolyan, úgysem lesznek itt ennyien, kicsit túl ambiciózusnak tűnt. Kérdeztem, nem lehetne 10 vagy 100 ezer, de mondta, higgyem el, hogy így jó lesz. Végül nem lájkolták egymillióan, de fontos tényező lett. Ez a példa elég jól mutatja, hogy Juhász Péter egy jó helyen, jó időben elhelyezett üzenettel mennyire meg tudja fogni az embereket” – mondta az [origo]-nak az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért (Milla) megálmodójáról egyik volt munkatársa, Sárosi Péter.

A 2010 decemberében létrehozott Millát 101 ezren támogatják a Facebookon, és úgy tűnik, szerepe túl fog mutatni a sajtószabadságért kiálló informális csoporton. Október 23-ai rendezvényükre tízezrek mentek el – miközben az MSZP-nek és az LMP-nek tömegrendezvénye sem volt -, és az egyre valószínűbbnek tűnő összellenzéki összefogás egyik legfontosabb szereplője lehet. De hogyan jutott el a 41 éves Juhász Péter addig, hogy egy Facebook-csoport létrehozása miatt az ellenzéki pártok is miatta őrlődnek a jövőjükön?

Telemarketingesből kendermagos

A Kodolányi János Főiskola kommunikáció szakán végzett Juhász még főiskolásként kezdett el foglalkozni telemarketinggel a pénzügyi szektorban, és gyors előmenetelének köszönhetően két évvel később osztályvezető lett a Budapest Bankban. Először akkor tűnt fel a közéletben, amikor 2002-ben megalapította a Kendermag Egyesületet, amely a könnyűdrogok legalizálásáért küzdött. Juhász az [origo]-nak azt mondta, azért hozta létre az egyesületet, mert 1996-ban volt egy büntetőügye, amely hét évig elhúzódott, és ez nagyon felháborította. A büntetőügy azért indult, mert Hollandiából akart behozni füvet. Juhász azt mondja, már nem emlékszik pontosan, hogy mennyi fű volt nála, csak arra, hogy annyi, amennyi az akkori büntető törvénykönyv szerint a csekély mennyiség felső határa volt: 10 gramm hatóanyagot, THC-t tartalmazott. Ez az átlagos, 8-10 százalékos THC-tartalommal számolva körülbelül 100-120 gramm füvet jelent.

Juhász összesen öt évet dolgozott alkalmazottként, 2001-ben váltott, és alapított egy céget, 25-30 embere volt, ők külsősként dolgoztak bankoknál telemarketingesként. Ezzel párhuzamosan csinálta a Kendermag Egyesületet, amelynek 2003-ban volt az első megmozdulása, majd a 2000-es évek közepén több nagyobb visszhangú akciójuk is volt. Például többen feljelentették magukat fűfogyasztásért, a diszkórazziák ellen tiltakozásul saját vizeletüket akarták átadni Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöknek, Juhász pedig egy egyméteres kenderpalántával jelent meg a bíróságon.

“Az ő lelkesedése, személyes elkötelezettsége nélkül nem működött volna az egyesület” – mondta róla Sárosi Péter, aki aktivista volt a kendermagosoknál. Juhászt azért becsülte, mert sosem viselkedett kis diktátorként, mindig nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy konszenzusos döntéseket hozzanak. “Nagyon kreatív volt, mindig kitalált valamit, ami nem tartozott a hagyományos kommunikációs eszközökhöz” – mondta, utalva például az önfeljelentésre vagy a vizeletük átadására. Szerinte Juhász már ekkor kitűnt szervezési készségeivel, és szép lassan a civil szféra egyik információs központjává nőtte ki magát. “Ha valaki valamit akar kezdeni, és kellenek neki kapcsolatok, akkor Juhász Péter az egyik olyan ember, akit érdemes megkeresnie. Rendkívül nagy szociális hálója van, és nagyon sok ügyért lelkesedik” – mondta Sárosi.

Juhász is azt mondta, a Kendermagon keresztül elég erős kapcsolati hálóra tett szert a civil szférában, ami annak volt köszönhető, hogy a háttérben egyre több szervezetnek nyújtott segítséget különböző rendezvények megszervezésénél. Szervezője volt a Tarka Magyar nevű, kirekesztés elleni felvonulásnak, a Hollán Ernői utcai jegyirodánál tartott demonstrációnak és több antirasszista megmozdulásnak is.

A romagyilkosságok hatása

A Kendermag Egyesület a 2000-es évek második felére elsorvadt, aminek több oka is volt. Egyrészt a közösség kicsit széthullott, az alapítók családot alapítottak, és karriert építettek, másrészt az őszödi beszéd után a közélet annyira eldurvult, hogy úgy érezték, a könnyűdrogok legalizálásánál nagyobb ívű ügyekkel kell foglalkozniuk. Juhász számára a romagyilkosságok jelentették a fordulópontot, és amikor 2008-ban felhívta egy ózdi roma, aki a jogi segítségét kérte, három hónappal később azt vette észre, hogy napi rendszerességgel jár Borsodba, segíteni az ottani cigányoknak a jogaik gyakorlásában. Egy évig magánemberként csinálta, majd 2009-ben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseletében dolgozott.

Juhásznak főleg azzal kellett foglalkoznia, hogy közvetítsen a helyi cigány közösségek, illetve a különböző hatóságok – mint az önkormányzat, a rendőrség vagy az iskola – között. Korábbi munkatársai egybehangzóan azt mondták, nagyon feküdt neki ez a munka, mert rendkívül jók a kommunikációs és szervezői képességei, bárkivel képes szót érteni. “Heti két-háromszor beült az autóba, és ment Borsodba. Járta a falvakat, beszélgetett a helyiekkel, hogy mik a problémáik, mit lehetne tenni. Közben ott is kiépítette a TASZ jogsegélyszolgálatát. Elképesztő lelkesedés van benne, sokan családtagként szeretik, és nem amiatt, mert jó pár embernek megélhetést jelentettek az általa megszervezett jogsegélypontok” – mondta egyik korábbi munkatársa, Földes Ádám, aki többször járt vele Borsodban.

Hasonló véleménnyel volt Váradi Béla is, a sátai kisebbségi önkormányzat vezetője, aki munkája során ismerte meg Juhászt, és barátok lettek. “Az országban nagyon kevés olyan ember van, aki ennyire el- és befogadó. Nagyon tud harcolni az ellen, amit törvénytelennek vagy jogtalannak tart” – mondta róla. Váradi szerint amit Juhász elkezd, általában be is fejezi, még ha néha volt is csúszás. Két volt munkatársa azt mondta, Juhász lelkesedéséből adódóan néha túlvállalja magát, és a romaprogramnál is látszott, hogy nagyon sok irányba szakadt, de a munkáját mindig ellátta.

Kavalkádos évek

Egyik volt munkatársa szerint Juhász az a típus, aki ha kitalál valamit, arról nemcsak beszél, hanem próbál tenni is érte, legyen szó a könnyűdrogokról, a romákról vagy a sajtószabadságról. Juhász a cégalapításba is hasonló vehemenciával vetette bele magát, a 2000-es évek második felében hat olyan, főleg kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásban volt érdekeltsége, amelyeket a cégbíróság törölt az Opten adatbázisa szerint. Az eljárás minden esetben ugyanaz volt: a cégbíróság közölte, hogy a cég nem található a székhelyén, a cég képviselőinek a tartózkodási helye pedig ismeretlen (Juhász általában másodmagával volt jelen a cégekben). Azt is közölték, hogy hatvan napon belül kell megtenniük a törvényes működés helyreállításához szükséges lépéseket, de ezek rendre elmaradtak, ezért törölték a cégeket a nyilvántartásból. Az nem derült ki az adatbázisból, hogy milyen célból akarták elérni a céget, de ezek rendszerint adminisztrációs mulasztások miatt történnek, például nem adnak le egy pénzügyi beszámolót.

“A legnagyobb hibám, hogy iszonyú link csávó voltam, és a könyveléssel buktam el mindig. Ha nem volt megrendelésem, akkor hagytam elfolyni az adminisztratív részeket” – indokolta Juhász, hogy mi áll az eljárások hátterében. Azt mondta, élete legrosszabb döntése volt, amikor még a kendermagos időkben abbahagyta azt a vállalkozását, amely külsős munkaerőt foglalkoztatott bankoknál. “Kellemetlennek éreztem, hogy az ország drogosaként tárgyaljak vezérigazgatókkal” – mondta a döntéséről. Azt mondta, ezután belekezdett egy másik vállalkozásba, kávézót próbált nyitni, de belebukott az építkezésbe. Ezután kommunikációs tanácsadásból élt, emellett dolgozott civil szervezeteknél.

“Iszonyú kavalkád volt az a három-négy év. Azokkal a vállalkozásokkal próbáltam meg tevékenységet végezni, de ha nem volt éppen megrendelés, akkor nem tudtam figyelni, így elcsúsztam minden adminisztrációs határidővel” – mondta a bedőlt cégeiről. Azt mondta, a lakását is elbukta, ezért folyamatosan lakást kellett bérelnie abban az időben, és sokszor költözött. Szerinte emiatt nem kapta meg a cégbírósági értesítőket. “Nem értek el ezek a levelek, ezért nem tudtam, hogy keresnek a törvényi kötelezettségeim miatt” – mondta, hozzátéve, nyilván vannak nála pedánsabb emberek.

A beteljesült álom

Anyagi körülményei azóta sem javultak, amióta megalapította a Millát. “A barátaim tartanak el, amiből eszünk, az kölcsönpénz” – mondta, hozzátéve, még a kutyáját is egy ismerőse eteti. “Tíz éve ötször-tízszer annyit kerestem, de nem érdekel a pénz. Van egy hitem: annyit szeretnék, hogy minden percben jót cselekedjek, és ez hosszú távon is jót eredményez. Mert ha jól cselekszem, minden percben, akkor jól cselekszem minden órában és minden napon” – mondta. Jelenleg arra vár, hogy a Millát bejegyezzék egyesületnek, ahol majd így fog tudni dolgozni.

Abban a Millában, amelyről szerinte sokan azt hitték, hogy valaminek a kezdete, de számára valaminek a beteljesülése volt. Azt mondta, négy-öt évvel ezelőtt leült beszélgetni Szalai-Szabó Istvánnal, a Sirály ügyvezetőjével a civil társadalom helyzetéről. A beszélgetést számos további beszélgetés követte, egy idő után már 30-40-en ötleteltek azon, hogy a különböző civil szerveződéseket hogyan lehetne közös mederbe terelni. “Három alapvető probléma rajzolódott ki: a civil társadalomnak nincs tömegbázisa, rossz a kommunikációja és nincs infrastruktúrája. Elkezdtünk azon gondolkodni, hogy hogyan lehet segíteni ezeken, de nem igazán tudtuk megfogalmazni, mik azok a közös ügyek, amikben ki lehetne állni” – mondta.

Juhász innentől kezdte el kifejezetten azt figyelni, hogy milyen ügy köthetné össze a civileket. 2010 végén aztán megkereste egy egyetemista, aki bejelentett egy tüntetést a médiatörvény elfogadása miatt 2010. december 20-ára, és kérte, hogy segítsen a szervezésben. “Sok visszajelzést kaptam, hogy kevesen voltunk, nem volt annyira sikeres, és akkor ugrott be, hogy a médiatörvény tényleg közös ügy” – mondta Juhász, aki a tüntetés másnapján létre is hozta a százezres támogatottságú csoportot.

Ismerősei megosztottak azzal kapcsolatban, hogy Juhásznak vannak-e politikai ambíciói. Volt, aki azt mondta, csak a mozgósításban látja a jövőjét, míg mások szerint ha nem lenne célja a hatalom megszerzése, nem alakította volna egyesületté a Millát. Juhász azt mondta, hogy nem ambicionálja a képviselőjelöltséget 2014-ben, de bármire hajlandó, ha ezt várják tőle.

origo.hu

This entry was posted on 2012. október 30. kedd at 10:10 and is filed under Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.