Az utolsó menet: menekülés a Chartába

Hírszerző

Gyurcsány

Hiperaktív impotencia (fotó: Index)

Egyelőre nem világos, hogy a Gyurcsány Ferenc által életre hívott charta a miniszterelnök személyének megerősítése és az SZDSZ-re való nyomásgyakorlás céljából, a Fidesz bírálása vagy a szélsőséges jelenségek megfékezése céljából jött létre. Majd kiderül. Annyi azonban biztos, hogy a szélsőségek megfékezéséért a legtöbbet pont az tehetett volna, aki most is csak a tehetetlenségét bizonyította a charta megalakításával. Az alábbiakban a Hírszerzőn megjelent publicisztikát közöljük, mellyel – kivételesen – mélyen egyetértünk.

Miniszterelnökünk felégette volt minisztériumát, programjainak zömét, úgy forog jobbra-balra, hogy az is szédül, aki nézi. A tempó gyorsulását látva a charta felszámolása hamarabb bekövetkezhet, mint ameddig összegründolása tartott. Élvezzük az újra-feltűnt arcokat, izguljunk együtt a demokráciáért, aztán emlékezzünk rá szeretettel. Ahogy tesszük ezt az adóreformmal, a 100 lépés programjával, és sok-sok más korábbi ötlettel.

Gyurcsány Ferencnek egy meleg nyári napon megvilágosodása támadt: arra, hogy idióta emberek randalíroznak az utcán, és tesznek tönkre bejelentett tüntetést, dobálnak felvonulókat és rendőröket, az a legjobb megoldás, ha randira hívja a közjogi méltóságokat, valamint két hónappal későbbre ellentüntetést, chartát hív össze.

Már júliusban meghökkentett, hogy miközben előre tudható volt a meleg-felvonulás ellen tervezett támadás, a politikusok zöme köpött az egészre, azon kívül, hogy hadováltak kicsit, nem tettek semmit, és egy-két kivételtől eltekintve jelenlétükkel sem emelték a tojástánc hangulatát. Az idei melegfelvonulás antifőhőse a főpolgármester lett, aki korábbi ígérete ellenére maradt távol.

A kormányfői verdikt szerinti két hónapos kényszerű várakozás a reagálásra tovább nő, az eredetileg erre a hétvégére meghirdetett gyűlés mára aláírásgyűjtésre módosult. Kirekesztő lépés volt Gyurcsány részéről, hogy miniszterelnökként és pártelnökként rárepült a melegek támadására, és terelgette tovább az egészet a jobb-bal tengely, és a hisztériakeltés mentén. Ugyan láttunk már ilyent korábban is, volt például többhetes utcai táblafirkálás Bácsfi Diána ellen a Népszava szervezésében. Úgy tűnik, időnként a magyar baloldal kinéz az ablakon, majd rádöbben, hogy amit lát, az elviselhetetlen, az okokat keresve pedig rájön, hogy természetesen a jobboldali politikusok tehetnek mindenről. Ezek után mozgalmat szervez, majd amikor elfárad, és ettől a helyzetet jobbnak tartja, hagyja kimúlni az egészet.

Chartáztunk mi már többször, legutóbb a Fidesz két éve, azt megelőzően pedig liberális kezdeményezésre 1991 őszén, utóbbi kétségkívül jobban megragadt az emlékezetben. Azonban a mostani az első olyan aláírás-megmozdulás, ahol kormányon lévő, döntést előkészíteni és meghozni hivatott politikus véli azt, hogy érdekeit és értékeit az utcán kell megvédeni. Olyan, mintha egy bátortalan férfiú keresne maga mellé társakat, akik majd lökdösik előre.

Több sebből vérzik a friss chartázás. Ha az apropónál maradunk, akkor a júliusi botrányra azonnal kellett volna reagálni, mára az egész idejétmúlttá vált. (Persze mindig lesznek új apropók, az első gyűlést például a köztévé bevételének évfordulójára tervezik.) A kormánynak nem kell az utcára hívni néhány száz randalírozó ember miatt tömegeket, hanem ki kellene találni, akarnak-e tenni az ellen valamit, hogy a véleménynyilvánítás és a fizikai fenyegetés között egyenlőségjel lehessen. Ehhez nem itthoni világhírű demokraták aláírása adja meg a szükséges legitimációt, hanem az a lehetőség és felelősség, ami a kormányzás velejárója. Azon sem segít az aláírás, hogy az utcai harcosok otthon hősök lehetnek, mert küzdtek az aberráltak és az egyszerűség kedvéért rendszerint csak ÁVÓ-soknak nevezett rendőrök ellen.

A melegverést, romafenyegetést (valahogy a Magyar Gárda rendezvényein is leginkább cigányok próbálnak “jelen lenni”, politikusaink inkább a Pozsonyi útra járnak a Molotov-koktél után, és nem a meleg-szaunába) nem lenne szabad arra – és csak arra – felhasználni, hogy egy mindenki számára elfogadhatatlan agressziót mindig a másik politikai oldal számlájára írathassunk.

Persze lehet, hogy Gyurcsány nyáron csupán időt akart nyerni, “tartalékolni” egy ügyet, amit alkalomadtán az elmúlt évek tapasztalati alapján megjósolhatóan zavaros őszi napokon felhasználhat, csak elszámította magát, mostanra az ő sorsa vált üggyé. A melegeknek tudomásul kell venniük, hogy a ketrecbe zárt vonulásuk nem érdekel senkit, a botrány csak arra kellett, hogy a sokhetes nyugodt nyár után újra hergelhesse egymást a két politikustábor, no meg a holdudvaraik. Az, hogy valakit, valamely társadalmi csoportot bántanak, fenyegetnek, jelenleg abszolút nem elég ahhoz, hogy a politikusok kiálljanak mellettük, vagy a patetikus mondatokon túl tenni is próbáljanak. Talán még az eszükbe is jut néha, hogy meg kellene nézni a jogszabályokat, gondolkozni kéne azon, rendben van-e minden az oktatás körül, és így tovább, de mire belekezdenének, elönti agyukat a “szavazz rám” verseny.

Miniszterelnökünk a nagy “felszámoló” politikusok közé tartozik, felégette volt minisztériumát, programjainak zömét, úgy forog jobbra-balra, hogy az is szédül, aki nézi. Ha a szokásos vehemenciájával veti bele magát a Magyar Demokratikus Charta (a név megegyezik a 91-es chartáéval, csupán “magyar” is lett időközben) megszervezésébe, működtetésébe, akkor jó eséllyel néhány utcai rendezvényt követően kimúlik az egész. Persze lehet mindig rugózni valamin, csak úgy tűnik, ez a charta már megalakulásakor sem tud foglalkozni aktuális kérdésekkel. Nem ér rá, mert elönti a nagypolitika.

Néhány hétig leköt majd minket a chartázók mozgalma. Nem más ez, mint a baloldal hazai vezetőjének rossz válasza a számára “veszélyes őszre”, mégpedig úgy, hogy mivel a politikában, a kormányzásban, és pártján belül is egyre ritkul körülötte a levegő, megpróbál máshonnan “frissíteni”.

A tempó gyorsulását látva a charta felszámolása hamarabb bekövetkezhet, mint ameddig összegründolása tartott. Élvezzük az újra-feltűnt arcokat, izguljunk együtt a demokráciáért, aztán emlékezzünk rá szeretettel. Ahogy tesszük ezt az adóreformmal, a 100 lépés programjával, és sok-sok más korábbi ötlettel.

Forrás: Virág Tamás, Hírszerző

5 hozzászólás “Az utolsó menet: menekülés a Chartába” bejegyzésre

  1. Papi szerint:

    Ez az egész gyurcsány húzás a a Magyar Demokratikus Chartával nem más mint egy pánikba esett ember kapkodása. Ez a szerencsétlen még mindig azt hiszi, hogy népszerű és képtelen megérteni, hogy miért nem fogadják el az emberek azt amit csinál. Szélsőséges neonáci rasszista elemekre hivatkozik. De nézzük csak a dolgokat: Az Orbán kormány betiltja a Vér és Becsület neonáci szervezettet A gyurcsány kormány engedélyezi a felvonulásukat. Mindezt egy időben a Mazsisz nagy gyűlésével és mindezt egy helyen. Hogy is van ez? Zárt körű gyűlésen (Balatonöszöd) bevallja, hogy csalt hazudott átverte az egész országot a bandájával és amikor erre kimennek az emberek az utcára és tiltakoznak a kormány ellen azonnal fasizmust rasszizmust emleget. Pedig akkor szó sincs ilyesmiről. Gyorsan csinál egykét gondosan megszervezett “merényletet” (lásd rendőrpalota egykét képviselő háza ellenes Molotov koktél, Szilvásy villa stb) és a demokráciára hivatkozva megszűntet alapvető demokratikus jogokat. Fizetősé akar tenni olyan alapvetően bal oldali értékeket: mint ingyenes oktatás orvosi ellátás (nem értem miért ingyenes ha a jövedelmemből elég sokat levonnak erre a célra). Amikor az emberek törvényes eszközökkel tiltakoznak (népszavazás) akkor fel van háborodva, hogy miből fizesse ki az egészségügyet, oktatást.
    Mióta hatalmon van azóta mást nem hallok mint áremelés és állami megvonás minden ágazatból és csak az uniós “támogatásból” AKAR MINDENT FIZETNI Hol a mi pénzünk. Kapkod össze vissza és egyre nagyobb gazdasági és politikai kárt okoz. Egyetlen olyan esettet sem lehet mondani, hogy valami jót tett volna az országnak. Ez a tragédia. Nem játszik semmi másra mint politikai túlélésre az uniós képviselő választásra.

  2. miska72 szerint:

    Ezeket egy charter járatra kellene tenni! El lehet menni! De nem nekünk hanem Fletónak!

  3. miska72 szerint:

    Ez nem demokrácia ez DIKTATÚRA! Nem kicsit. NAGYON! GAZEMBEREK és SZÉLHÁMOSOK vezetik az országot! És aki az igazáért harcol azt ELTAPOSÁK! De NEM ENGEM! Tombol a KORRUPCIÓ! Hozzá nem értő vagy szellemi fogyatékosokat alkalmaznak a hivatalokban! De az is lehet hogy korruptak! Csepel Önkormányzata 2 pert veszített el a Közigazgatási Hivatal Építés felügyelettel együtt. De mindent törvényesen és szabályosan vizsgáltak! HAMIS adatokat vettek át, hamis adatokat szolgáltattak a rendőrségnek. Ezért senki se felelős! Mit lehet ilyenkor tenni! KI KELL MENNI A Kossuth Térre! 2004 szeptember 07.-e óta harcolok az igazamért! Más már erőszakhoz folyamodott volna! Bumm Bumm, és Molotov Coktail, vagy Öngyi BÚÚÚÚÚÚÚM!

  4. LB szerint:

    Miska! Ha lehet, a Jorgosz szervezze az utat!

  5. Lora :) szerint:

    LB, ja hogy vissza se jöjjön 🙂
    Hát, ha körbenézek Európában, csak annyit látok, mindenhol előrehozott választások voltak, Belgium sem bírja sokáig a kisebbségi kormányzást, Ausztriában másodszor bukott el a koalíció, és megy tovább az élet nálunk….

    És emberek azt gondolják, majd átvészeljük valahogy ezt is, csak azt felejtjük el Magyarok, hogy ez a 6 év, és még a lehet elkövetkező 2 év rányomja bélyegét a magyar nemzetre. Amilyen a társadalmat irányító mindenkori hatalom, akinek tulajdonképpen kutya kötelessége lenne példát mutatni a bizalmat adott emberek részére, olyan lesz az állampolgár is.

    Tegyük a kezünket a szívünkre, de most őszintén. Magamon is észrevettem, nem egyszer, nem kétszer, hogy ingerlékenyebb lettem, nincs türelmem a másikhoz, egy nyomorult pizzarendeléstől a hideg futkos a hátamon, mert a díszpécser is tépi a száját…., minden apró hibát több perces higgadtság kell hogy kövessen. Nagyon kettészakadtunk, nemcsak véleményügyileg, de viselkedésben is.

    Ezek a hírek, meg nem érdemelnek sem helyet, sem időt az én értékvilágomban. 6 év alatt lerombolták a felépített Magyarországomat, 6 év alatt ellehetetlenítették a fiatalságot, hogy egyáltalán jövőt tudjon kovácsolni már hitelbe kényszerítik, szerintük ez a jó?

    Nekem ne mondja senki, hogy lassan már csak egy alig 9 millió lakosú országban ennyi fele szakad egy miniszterelnök, mert visszaadom eddig elért eredményeimet. Mennél kisebb eg ország területe+lakossága, annál hatékonyabban lehet dolgokat kitalálni+szabályozni+megoldást találni a problémákra. De itt Magyarországon két ciklus óta nem történik semmi, és erre benyögnek egy ilyen Chartát. A pofám leszakadt természetesen, és ezt tetézte a valóság, amit tényleg kevesen figyeltek meg – ő nem mondott olyat, hogy le fog mondani, ő csak egy lemond-e kérdésre válaszolt igennel, lehet az Magyarország sorsa is, hogy ha nem jön össze a többségi szavazat a szadesz részéről, ő lemond (de miről?)

    Sokan fogalmazási zavarban vannak ebben az országban, ők mind a Parlamentben irányítják kicsiny Hazámat, elég bicskanyitogató módszer alapján, és gyerekek…..senki nem felel a maga dolgaiért? Hol van a felelősségre vonás?

Itt lehet hozzászólni !