Csepel.info

Hírszerző, Magyar Hírlap, Hír TV

Az alábbiakban megpróbáltuk azokat a cikkeket, elemzéseket egy csokorba gyűjteni, amelyek az éppen aktuális kormányválsággal, és annak kimenetelével foglalkoznak. A Hírszerző cikke javarészt név nélkül nyilatkozó MSZP-s politikusokat idéz, majd Varga Mihály előadását elemzi, a Magyar Hírlap pedig Kövér Lászlót szólaltatta meg. Végül a Hír TV Péntek 8 című adásának videójához kapcsolódó linket adjuk meg, ahol Tölgyessy Péter volt a vendég.

Furcsábbnál furcsább szocialista nyilatkozatok születnek az egyre reménytelenebb körülmények között manőverező kisebbségi kormány jövőjéről. A legmeghökkentőbb a címben idézett vélekedés, de keményen fogalmazott a meglepő módon Gyurcsány mögé sorakozó Suchman Tamás képviselő is. Ugyanakkor a szocialisták a jelek szerint kezdenek komolyan számolni a miniszterelnök közeli bukásával. Abban viszont biztosak: bármilyen megoldás kulcsa még mindig Gyurcsány Ferenc kezében van – fogalmaz a Hírszerző.

Az egyik markáns vélemény a párt egyik alapító tagjától származik, aki – a többiekkel ellentétben – egyenesen ragaszkodott ahhoz, hogy névvel jelenjen meg a véleménye. “Az MSZP elnöksége nem hagyhatja szó nélkül azokat a miniszterelnököt sértő, kizáró, inszinuatív kijelentéseket, amelyek elhangzottak az SZDSZ részéről. Ezért elvárom, hogy a pártelnökség mint testület szólaljon meg, és ne a miniszterelnöknek kelljen válaszolnia” – nyilatkozta a Hírszerzőnek Suchman Tamás.

A politikus kijelentette: “Gyurcsány Ferenc legitim miniszterelnök, kormányzati, parlamenti, koalíciós és szakmai kérdésekről ő jogosult a tárgyalások vezetésére” – fogalmazott Suchman Tamás.

Rugalmas elszakadás

“Nem erre számítottam” – vallotta be az internetes lapnak a pártelnökség egyik tagja, aki értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az SZDSZ semmilyen kiskaput nem hagyott nyitva, amikor még el sem kezdődtek a tárgyalások. Hozzátette: ugyanakkor tény, hogy az sem a megegyezés irányába mutatott, amikor pénteken délelőtt egymás után álltak ki a megyei szervezetek a miniszterelnök programja mellett.

“Gyurcsány Ferenc leváltása nincs napirenden, ezért gáz, amikor hűségnyilatkozatokra kell kényszeríteni az embereket” – kommentálta ugyanakkor Suchman Tamás nyilatkozatát. Ugyanis ha “befeszítenek” Gyurcsány Ferenc mögött, akkor azzal garantálják az előrehozott választásokat, ami nem érdeke az MSZP-nek – magyarázta a Hírszerző forrása.

Szerinte a “szakértői kormány egyenlő nem Gyurcsány Ferenc, és nem Kiss Péter, és nem szocialista politikus”, ezért az SZDSZ nem feltétlenül az MSZP-ben gondolkodik, amikor a szakértői kormányról beszél. “Van esélye egy ellenzéki pártok által támogatott szakértői kormánynak, a szabad demokratáknak nincs szükségük a szocialistákra” – jegyezte meg.

A párt legfelső vezetésének egyik tagját is meglepte, hogy az SZDSZ “egyből elment a falig, bár benne volt a levegőben”. Úgy tűnik, Fodor Gábor eldöntötte, hogy mit akar: vagy előrehozott választásokat, vagy új miniszterelnököt, de még lebegtetik a dolgot – vélekedett a lapnak. A szakértői kormányban nem hisz, mert az szerinte értelmezhetetlen, nem tudni, hogy ki biztosítaná a parlamenti többséget, és az sem egyértelmű, hogy milyen programot hajtana végre.

Mitől fél az SZDSZ az MSZP szerint?

“Az SZDSZ számára nincs jó forgatókönyv, de szerintem a legjobban az előrehozott választásoktól fél” – mondta az MSZP egyik megyei elnöke. Hozzátette: a szabad demokraták most mondták ki, amit már fél éve gondolnak, vagyis hogy utálják Gyurcsány Ferencet, nem akarják, hogy ő legyen a miniszterelnök. A politikus kizártnak tartja a szakértői kormányt mind a négy ellenzéki párt, mind az MSZP részvételével.

Ugyanakkor szerinte az MSZP számára a kérdés az: ha most lennének a választások, akkor hány képviselőjük maradna a 190-ből. “Kábé nyolcvan. Tehát az az MSZP érdeke, hogy minél később legyenek a választások, vagyis decemberben költségvetésnek kell lennie. A szabad demokraták azt mondják, nem fogadnak el olyan költségvetést, amelyet Gyurcsány Ferenc kormánya terjeszt be. Ne higgyük el nekik, mint akkor, amikor szóltak, hogy nem szavaznak Szili Katalinra?” – fogalmazott a megyei elnök.

Hozzátette: a kulcs a miniszterelnök kezében van, nélküle nem lehet megoldani ezt a helyzetet. Nem hisz abban, hogy ha néhány kóbor szavazattal át is csúszik a költségvetés, akkor utána még két évig el lehet karistolni. “Az országot kormányozni kell, ahhoz pedig törvényekre van szükség” – tette hozzá.

Furcsa optimizmus

Vele ellentétben viszont éppen ebben a forgatókönyvben hisz egy elnökségi tag. Szerinte a legvalószínűbb az, hogy Gyurcsány Ferenc marad, decemberben a függetlenek “és mások” szavazataival átmegy a büdzsé, aztán pedig meglátják. “Jósolni nem mernék, de akár el is működhet ez a kormány 2010-ig” – vélekedett.

“Azt mégsem várhattuk, hogy azt mondják: tévedtünk hat nappal ezelőtt. Semmi más nem történik, mint amire számítottunk: az SZDSZ jön be a csőbe” – fogalmazott befolyásos szocialista forrásunk, aki szerint egy hét alatt úgymond teljesen megváltozott a szabad demokraták pozíciója. Mint mondta, egy hete még azt mondta Fodor Gábor: nem tárgyalnak az MSZP-vel, csak a parlamenti vitában hajlandók részt venni, Gyurcsánnyal amúgy sem ülnek le, a kormány program pedig nem érdekes, most meg kiderült, tárgyalnak, mégpedig Gyurcsánnyal, és lobogtatják a saját programjukat.

“Csak azt nem tudom, hogy a több-biztosítós egészségügyi reformot, a 20 százalékos adókulcsot, vagy a műholdas környezetszennyezés-figyelési rendszert akarják-e megvalósítani” – jegyezte meg. “Fodor Gábor azt hiszi, hogy ha belemanőverezi magát a nihilbe, akkor majd az MSZP megijed. Nos, ez nem így lesz. Ahogy Kövér László is fogalmazott: az SZDSZ kiveti magát a tizedik emeletről. Mi meg legfeljebb a másodikról” – vélekedett.

De akkor mi is az a szakértői kormány?

“A közvélemény és Fodor Gábor számára is azt jelenti a szakértői kormány, hogy a szocialisták meg a szabad demokraták támogatják a kormányt, amely nem politikusokból áll. Húsz bankár nem szakértői kormány” – jelentette ki a már idézett szocialista megyei elnök, ám mint láttuk, más MSZP-s források szerint egyáltalán nem biztos, hogy a liberálisok ma már a szocialistákkal közösen támogatott szakértői kormányban gondolkodnak.

Eközben az SZDSZ-ben továbbra is elismerik: a szakértői kormány emlegetése elsősorban taktikai érdekeket szolgál, miután az elmúlt hónapokban a szocialista vezérkar képtelen volt egy lépést is tenni Gyurcsány eltávolítása érdekében.

Mivel a liberálisok a jelenlegi miniszterelnök vezette kormányba semmilyen körülmények között nem akarnak visszatérni, az elmúlt hónapok tanulsága alapján az MSZP képtelen más kormányfőben gondolkodni, az SZDSZ viszont – a két párt közötti, hagyományosnak mondható ellenszenv okán – ódzkodik Orbán Viktor hatalomra segítésének felelősségét vállalni, áthidaló megoldásként kínálkozott a Fidesz által már 2006-ban felvetett ötlet a szakértői kormányról, amelynek megvalósíthatóságában a Hírszerző liberális forrásainak egy része is kételkedik.

Nem is csoda, hiszen az SZDSZ-nek a ma épp Gyurcsány liberálisok által elutasított programja mellett testületileg hűségesküt tevő MSZP-vel, és/vagy a tavasszal a kormány liberális reformjainak egy részét megfúró Fidesszel kellene megállapodnia egy, a szakértői kormány ténykedését meghatározó minimálprogramról, ami nem tűnik túlságosan reménytelinek.

Egy prominens liberális szerint azonban nem cinikusan, hanem nyíltan és tudatosan kéne kihasználni a Gyurcsány-kormánynak a költségvetési szavazással egy időben valószínűleg bekövetkező bukásáig hátralévő időt: “el kell mondanunk a választóinknak, mit és miért csinálunk, tudniuk kell, miért szavazunk nemmel Gyurcsány költségvetésére”.

Forrás: Hírszerző

Bármikor eladhatnak bennünket

Valószínű, hogy az SZDSZ-es parlamenti képviselők saját anyagi hasznukat és zsíros szakértői állásaikat tartva legfontosabbnak, mégiscsak életben tartják az agonizáló Gyurcsány-kormányt – véli a Fidesz országos választmányának elnöke. Kövér László szerint nem lehetetlen egy másik forgatókönyv megvalósulása sem, és az SZDSZ, belső küzdelmei miatt, kivételesen elvszerű – bár irracionálisnak tetsző – lépésre szánja el magát, s képletesen szólva, kiveti magát az ablakon a tizedik emeletről. A Fidesz hajlandó bárkivel egyeztetni Gyurcsány menesztéséről, sőt elfogadhatónak tartaná egy szakértői kormány felállítását is az előre hozott választásokig.

– Lesújtó véleménnyel vannak a közgazdászok Gyurcsány Ferenc adóprogramjáról, s közvélemény-kutatások szerint a választók többsége nem hisz az adócsökkentés szándékának. Politikailag ilyen színvonalú programra számított a Fidesz?

– Gyurcsány Ferenc írói munkásságának ez a sokadik meddő, konkrétumok nélküli produktuma. Arra számítottunk, hogy ismét születik egy olyan dokumentum, amely ugyanúgy nem valósul meg, mint a megelőző kormányprogramok sora. Szemlátomást az a cél vezérelte a szerzőt, hogy kapaszkodók álljanak az SZDSZ-es támogatók rendelkezésére. Nagy szükség van ezekre, ha az ő segítségükkel akar hivatalban maradni.

– Gyurcsány Ferenc miért nem váltható le?

– Mindaddig, amíg az Országgyűlés képviselőinek többsége nem gondolja úgy, hogy meg kell tőle vonni a bizalmat, vagy hogy vissza kellene adni a mandátumukat a választóknak, akiket csalárdsággal, megtévesztéssel bírtak rá az MSZP–SZDSZ-koalíció támogatására 2006-ban, addig a magyar alkotmányos berendezkedés szerint jogi értelemben Gyurcsány Ferenc tekintendő miniszterelnöknek. De szeretném felhívni mindazok figyelmét, akik a magyar alkotmányos berendezkedésben látják a hibát, hogy nincs olyan alkotmányos berendezkedés a világon, amely a gazemberekre és a bűnözőkre alapozna. Minden alkotmányos berendezkedés – ha az valóban jogállamot és demokratikus rendszert hoz létre – a jóhiszemű emberek erkölcsi normákon alapuló tevékenységére épít.

– Politológusok szerint az ország gyorsuló sebességgel zuhan az önkényuralmi berendezkedés felé.

– Magam is elkeseredéssel tapasztalom a 2002 óta tartó bomlási folyamatot, amelyben az egyébként sem túl erős demokratikus berendezkedés feléli tartalékait, újabb lépésekkel tolva ki az emberek tűréshatárát, az illegitim és jogtipró államhatalmi cselekvés mozgásterét. Erre számtalan példát lehetne felhozni a rendőri önkénytől a hivatalok törvénytiprásán át egészen odáig, amikor a parlamenti képviselők többsége úgy fogad el egy törvényt a kormány előterjesztésére, hogy már az elfogadás pillanatában pontosan tudja, egyetlen betűjét sem fogják betartani – ahogy tették ezt 2005 késő őszén, az “öt évre szóló” adócsökkentési törvénnyel. Úgy gondolták, ha elveszítik a választást, a törvény végrehajtása legyen a Fidesz gondja, ám ha nyernek, a törvényt visszavonják, miként ezt meg is tették 2006-ban. Ami nálunk van, nem demokrácia, de az önkényuralomtól, hála istennek, még messze vagyunk.

– Mennyi esélyt lát arra, hogy sikerülhet még az ősszel megálljt parancsolni ennek a kormánynak?

– Az SZDSZ-nek, különösen a parlamenti képviselőinek, az az érdeke, hogy ez a kormány kihúzza 2010-ig. Végül is addig még ez a néhány szabad demokrata képviselő nettó 10-11 millió forintot haza tud vinni, nem beszélve a különböző zsíros szakértői, igazgatósági és felügyelőbizottsági állásokról. Ha tehát az a kérdés, hogy az SZDSZ saját érdekei szerint akar-e találni olyan kapaszkodókat Gyurcsány Ferenc “programjában”, amire hivatkozva majd a képviselői megszavazzák az adótörvényt és a költségvetést, s ezzel meghosszabbítják Gyurcsány politikai létét, akkor az a válaszom, hogy ennek adom a legtöbb esélyt. Ha az a kérdés, a mai szituációban benne van-e, hogy az SZDSZ, belső küzdelmei miatt, kivételesen elvszerű, bár irracionálisnak tetsző lépésre szánja el magát, s képletesen szólva, kiveti magát az ablakon a tizedik emeletről, akkor erre is látok esélyt.

– A Fidesz félre tudná tenni sérelmeit, és leülne egy asztalhoz a kormány közös megbuktatásáról tárgyalni az MDF-fel és az SZDSZ-szel?

– A Fidesznek nincsenek sérelmei, a Fidesz egy politikai közösség, és jelenleg az ország legerősebb pártja. Képviselőinek, vezetőinek – személyesen nekem is – lehetnek konkrét emberekkel szemben sérelmei, de ez érdektelen. Nem érzelmi alapon viszonyulunk az SZDSZ-hez. Személyes véleményem szerint az SZDSZ a legkártékonyabb szereplője a magyar belpolitikának. Az MSZP sem olyan lenne, amilyen most, ha nem kötötte volna össze a sorsát 1994-ben az SZDSZ-szel, és a magyar demokrácia, illetve az egész társadalom is sokkal jobb állapotban lenne, ha a nemzetellenes destrukció, ami az SZDSZ legfontosabb jellemvonása, nem érvényesülne két évtizede folyamatosan. Ennek ellenére abban hajlandók vagyunk megegyezni bárkivel, hogy az Országgyűlés menessze Gyurcsány kormányát, és a lehető legrövidebb időn belül adja vissza a mandátumot a nyolcmillió választónak, hogy aztán az ország valóságos állapotának ismeretében, valódi programok alapján dönthessék el az emberek, ebből a mély válságból kinek a vezetésével látják a legrövidebbnek a kivezető utat. Addig pedig akár szakértőkből álló ügyvivő kormányt is el tudunk képzelni.

– A közvélemény-kutatások szerint a Fidesznek sikerülhet kétharmados többségre szert tennie a parlamentben. Ebben az esetben szükség lenne koalíciós partnerre?

– A magyar választójogi törvények figyelembevétele mellett sokkal nehezebb kétharmados többséghez jutni, mint azt a prófétának tartott politológusok jósolják. De ha megkapnánk az abszolút többséget, akkor nem lenne célszerű koalíciós partnereket keresgélni. Az eddigi koalíciós kormányzás mindegyike azt mutatta: koalícióban rossz kompromisszumok születnek, és nincsenek felelősök. Az egypárti felelősségvállalás azonban megkérdőjelezhetetlen. Ha koalíciót említünk, nem is biztos, hogy feltétlenül pártkoalícióra kell gondolni. Olyan széles körű társadalmi összefogásra van szükség, amelyet a pártokat egymástól elválasztó határok fölött lehetne létrehozni a társadalmi erők részvételével.

– Mi a véleménye az orosz–grúz konfliktusról? Láthatóan váratlanul érte a világot.

– Ami Grúziában történik, az mindenekelőtt a nagyhatalmi politika erkölcstelenségéből és elvtelenségéből fakad, amelyet túl egyszerű lenne kizárólag Oroszország nyakába varrni. Ez a helyzet sem Grúzia szuverenitásának nyílt semmibevételével vagy Koszovó függetlenségének egyoldalú elismerésével kezdődött, hanem egyebek között 1945-ben a jaltai konferenciával, miután a világháborúban a demokratikus értékeket képviselő Nyugat Belzebubbal szemben Luciferrel kötött szövetséget. Ez a Nyugat mindazt a jogtiprást, amit a magát Szovjetuniónak nevező Oroszország elkövetett a közép- és kelet-európai, illetve ázsiai népekkel szemben, gyakorlatilag legitimálta, s a kommunizmus bűneinek relativizálásával legitimálja ma is. Ennek logikus folyománya, hogy az immáron gazdasági és katonai erejét visszanyerni akaró Oroszország megpróbálja nagyhatalmi befolyását is visszaszerezni azokban a térségekben, amelyekre vonatkozóan egyszer már el tudta ismertetni az igényjogosultságát, a Nyugat pedig gyengének mutatkozik ahhoz, hogy Grúziát és a távoli kis országokat megvédje.

– De mi történik valójában Grúziában? Olyan, mintha fél évszázadot visszamentünk volna az időben.

– Ez a konfliktus nem szól másról, mint hogy egy nagyhatalom értésre adja: nincsenek szabályok. Már nemcsak Grúziáról van szó, hanem Közép- és Nyugat-Európáról, az egész Nyugatról. Mert ha Grúziát büntetlenül le lehet rohanni, és el lehet szakítani területének jelentős részét, akkor Európával is meg lehet tenni ugyanezt. Esetleg elzárják a gáz- és olajcsapokat, és Európa energia nélkül marad. Ha viszont Európa nem tud elvi alapon válaszolni, nemcsak hogy politikailag veszíti el mozgásterét, erkölcsileg is lehetetlen helyzetbe kerül, zsarolhatóvá válik. Innentől kezdve pedig amit a nemzetközi jogról papol, az bizony cinikus és üres frázis marad nagyon sok embernek.

– Budapest vajon mit üzen a határon túli magyaroknak azzal, hogy miközben elismerte Koszovó függetlenségét, ugyanettől elzárkózik Dél-Oszétia és Abházia esetében?

– Mint mondtam, az elvtelenség a legfőbb gond. A világpolitikának hosszú ideje egyik legfontosabb megoldásra váró problémája a nemzeti kérdés. Megértéséhez visszamehetnénk az időben az első világháborúig, Trianonig és a wilsoni elvekig, amelyekben meghirdették a nemzetek önrendelkezési jogát. Ez nagyon szép, humánus elv, csak az a gond, hogy mereven ütközik a világhatalmi erőviszonyokat tükröző nemzetközi jog status quo-tisztelő alapelveivel. A mindenkori hatalmak egyik oldalról próbálják fenntartani a status quót, a másikról pedig pillanatnyi érdekeiknek megfelelően hol itt sértik meg az elveket, és ismerik el bizonyos nemzetek önrendelkezési jogát, hol meg az ellenkezőjét teszik. Nevetséges lenne, ha nem volna túl tragikus, hogy Oroszország védi az önrendelkezési jogot Abháziában és Dél-Oszétiában, miközben nem tudjuk, hány abház és oszét létezik valójában, és hány oroszt telepítettek oda a sok évtizedes orosz megszállás alatt. Jellemző, hogy a budapesti orosz nagykövet szerint az oszétok döntésétől függ, hogy együtt akarnak-e élni a grúzokkal, de azt nem teszi hozzá, az meg hadd legyen már a csecsenek joga, hogy eldöntsék, együtt akarnak-e élni az oroszokkal. Ilyen romlott, aljas, cinikus politikát nem lehet tartósan fenntartani, de legkevésbé lehet demokratikusnak álcázni. Egy ilyen játszmában pedig annak van veszítenivalója, akinek a megítélésében az erkölcsnek még van szerepe. Nyilvánvaló, hogy Rettegett Iván megkésett utóda ebben a mérkőzésben induló előnyben van a Nyugattal szemben, mert ő gyakorlatilag sohasem ismerte el sajátjának azokat az értékeket és normákat, amelyeken ismét lánctalpakkal tapos.

– Nyolc hónappal ezelőtt azt állította a Fidesz, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent a KGB-iskolát végzett Laborc Sándor kinevezése a titkosszolgálatok élére. Ma, amikor a NATO igen bizalmas döntéseket kénytelen hozni Moszkvával kapcsolatban, igazoltnak látja a veszélyt?

– Szemlátomást győztesen került ki Laborc Sándor abból a konfliktusból, amely az ellenzék és a kormány között miatta alakult ki. Olyannyira, hogy már a saját irányító szakminiszterét is képes megkerülni, ha személyesen a miniszterelnöknek kell valamilyen információt szállítani, vagy tőle instrukciókat várni. Hovatovább a biztonságpolitikai vezető informális kormánytaggá vált a politikai elhárítás területén, akárcsak annak idején az ÁVH meg a III-as főcsoportfőnökség élén ülő személyek, akik szintén nem az illetékes miniszteren keresztül konzultáltak Rákosi és Aczél elvtárssal vagy Kádár Jánossal. Nem tudok súlyosabbat mondani Laborc Sándorról, amit idáig elmondtunk: ő egy két lábon járó nemzetbiztonsági kockázat.

– A terv kész, a magyar vízszolgáltatókat privatizálnák. Amikor ennyire gyorsan képes instabillá válni a világpolitikai helyzet, az édesvízkészletek idegen kézbe adása újabb nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.

– Mostanság, amikor világszerte élelmiszerár-robbanással nézünk szembe, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a globális klímaváltozás következtében a népesség jelentős része nem fog tudni hozzájutni egészséges ivóvízhez és a mezőgazdaság fenntartásához szükséges vízhez sem. A víz és a művelhető termőföld történelmi értelemben pillanatokon belül stratégiai kinccsé válik, ugyanúgy, mint az energia.

– Ezt ne tudnák a magyar kormányban?

– Hogyne tudnák, csak az úgynevezett magyar kormány nem Magyarországot, nem a magyar embereket, hanem a magyar nemzet érdekeitől idegen érdekeket képviseli, ráadásul saját zsebre. Működését nagyjából a gyarmatosítás korabeli nyugat-afrikai néger törzsfőnökök szerepéhez tudom hasonlítani. Ők néhány hordó rumért, néhány puskáért és késért meg egy-két tükörért hajlandók voltak saját törzsük lakosságának egy részét is eladni a rabszolga-kereskedőknek. Tehát ezek, akik ma kormányon vannak, bármikor eladnak bennünket bárkinek a saját anyagi boldogulásuk érdekében. Meggyőződésem szerint látják, hogy rossz, amit csinálnak, de ez a legkevésbé sem érdekli őket.

– Kérdés, hogy ez jogi kategória-e.

– Nem, ez erkölcsi értelemben vett hazaárulás, jogi értelemben sajnos elég nehéz minősíteni ezeket a döntéseket.

– Akkor a ma hatalmon lévők nyugodtan nézhetnek a következő választások elébe.

– Ezt a legkevésbé sem állítom, sőt láthatóan egyre nyugtalanabbul. Pánikreakciójuk oka, hogy pontosan tudják: számukra legkésőbb 2010-ben vége van a történetnek. Amit addig még el lehet lopni, azt esetleg meg tudják őrizni, bár az elévülési idő még szerepet játszhat későbbi megítélésükben. De egy biztos: a választások után vége lesz ennek a csúf történetnek. Hiszek benne, hogy egyszer még lesz rend, s ez rajtunk is múlik majd. A demokrácia mégiscsak jó rendszer, hiszen nyolcmillió embernek van rá joga, hogy szavazatával meghatározza az ország fejlődésének irányát, és a kollektív öngyilkosság helyett az életet válassza.

Forrás: Magyar Hírlap

Válság+forgatókönyv

Az euró bevezetésében talált reális, nemzeti konszenzusra reményt adó gazdaságpolitikai célt Magyarország számára Varga Mihály a Fidesz alelnöke egy vállalkozói fórumon. Az egykori pénzügyminiszter az állami szerepvállalás fontosságára és a piac nem nélkülözhető szabályozására hívta fel a figyelmet. Ámde ezek mellett a vállalkozókat terhelő adók radikális csökkentését és a bürokrácia szűkítését is a Fidesz fő célkitűzéseiként nevezte meg.

“Magyarország a gazdasági növekedés tekintetében súlyosan lemaradt a régiós országokétól” – hívta fel a figyelmet Varga Mihály a Vállalkozók Zuglóért Egyesület fórumán. A volt pénzügyminiszter szerint ezért nem tűr halasztást a gazdaságpolitika rendbetétele. Szerinte erre a jelenlegi kormány képtelen, mivel hiányzik mögüle a valódi elképzelés és komoly bizalomvesztéssel kell szembesülnie.

Ezzel szemben a következő Fidesz-kormány egy józan és hiteles irányvonalon haladna, amelyben leginkább a hazai vállalkozások élveznének előnyt és a Magyarországot érintő súlyos népesedési problémát igyekeznének orvosolni.

Hogy az ország is jól járjon

A masszív növekedést produkáló régiós versenytársakhoz, hosszú távon pedig a nyugati EU tagállamokhoz való felzárkózáshoz Varga az euró bevezetésében talált kiemelt célt. Szerinte ez olyan cél, amelyre a társadalmi konszenzus alapját is fel lehet építeni. Néhány hónapja emellett érvelt Csaba László közgazdász egy, a Fidesz válságkezelő programjáról szóló konferencián.

A Fidesz alelnöke szerint az államnak elsőként a saját háza táján kell rendet teremtenie, ezért elengedhetetlen az állami kiadások lefaragása és a bürokrácia erőteljes csökkentése. Varga utalt arra, hogy a jelenlegi kormány, bár korábban adócsökkentést ígért, a két évvel ezelőtti helyzethez képest sokkal inkább az adók növekedését figyelhettük meg.

Ezt a tendenciát így kommentálta: “Az adó természete olyan, hogy ha egyszer bevezetik, attól kezdve nehéz csökkenteni. Nagyon negatívnak tartom, hogy a kormány számos olyan adónemet vezetett be – például a banki különadót – amely teljesen fölösleges terhet ró a lakosságra”.

Varga Mihály elmondta, hogy amennyiben a Fidesz kormányra kerülne, radikálisan lefaragná a munkát terhelő adókat, a vállalkozások versenyképessége érdekében. Emellett szűkítenék a bürokráciát, amely komoly terhet ró az államkasszára.

A Hírszerző azon kérdésére, hogy a Fidesz hogyan képzelné el például az adóadminisztráció csökkentését, Varga Mihály egy hasonlattal válaszolt: ” Egy CD ára jelenleg öt- hatezer forint körül mozog, emiatt a fiatalok, inkább egymás között másolják a lemezeket. Ha az árat levinnék két-háromezer forintra a nagy többség inkább megvenné az igényesebb, borítóval ellátott CD-t. Ugyanez van az adóval is, ha csökkentenék, sokkal többen adóznának”. Varga szerint egyébként a bolti CD-k azért ilyen drágák, mert azokat adóval terhelik.

“Az államot nem lehet megspórolni”

A volt pénzügyminiszter utalt arra, hogy Magyarországon súlyos demográfiai probléma alakult ki, amely az egyik fő oka annak, hogy a gazdaság pang. “Jelenleg idehaza mintegy négymillió ember tart el hatmillió inaktívat, ennek oka legfőképp a lakosság elöregedése – mondta Varga. Ezért a Fidesz mindenképp lépéseket tenne, hogy ezt a tendenciát megállítsa. Ez irányú intézkedéseinket a családi adózás bevezetésére alapoznánk”.

Varga szerint a kiadáscsökkentés mellett az állam szabályozási funkcióit kéne erősíteni a gazdaságban. “Mára az egész világon nyilvánvalóvá vált, hogy a piac távolról sem old meg mindent” – mondta. “A vállalatok közötti késhegyre menő harc teljesen kiszolgáltatottá teszi a lakosságot, ezért az államnak be kell avatkoznia és szociális intézkedéseket kell tennie”.

Ezzel kapcsolatban Varga hozzátette, hogy meglátása szerint katasztrofális következményekkel járt, ami az elmúlt évek szocialista-szabaddemokrata kurzusai során az energiapiacon történt.

“Mindamellett [ezek a kormányok] értelmetlenül nagy költségekbe verték az államháztartást” – folytatta. “Jelenleg Magyarország, Németország után a második legnagyobb adósságállománnyal rendelkezik az EU-ban. Ilyen súlyos szituáció gyakorlatilag csak Libanonban volt, ahol az Izraellel vívott háborúskodás extrém méretű adósságállományt rótt az államkasszára” – hangzott el fideszes szájból sokadszor.

Varga szerint az eladósodás egyik fő oka az állami pazarlás, amelyre az M7-es kőröshegyi viaduktra elköltött 40 milliárdot, az M6-os autópálya építését és a 4-es metró beruházását hozta fel példának. “Ezeket az eseteket a következő kormánynak haladéktalanul ki kell vizsgálnia” – figyelmeztetett az egykori pénzügyminiszter.

Elképzelés jobbról: a családi adózás

A családi adózás bevezetésére 2007-ben a Kereszténydemokrata Néppárt tett javaslatot, amelyet végül az országgyűlés költségvetési bizottsága lesöpört az asztalról. Korábban adószakértők és szociológusok is bírálták az elképzelést. A fő érvek közé tartozott, hogy az kizárólag a magas jövedelmű nagy családoknak kedvezne. Hátrányba kerülnének viszont a gyermekeiket egyedül nevelő szülők és a szerény jövedelmű nagy családok. A másik fő ellenérv az volt, hogy az adónem jelentősen bonyolítaná az adórendszert, mert bevalláskötelessé tenné például a nyugdíjat és a családi pótlékot. Emellett az adóhatóságnak ellenőriznie kéne a házasságokat, amely további munkát adna a bürokráciának.

Forrás: Hírszerző

Tölgyessy Péter – Péntek 8 interjú

This entry was posted on 2008. szeptember 6. szombat at 17:40 and is filed under Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.