Blikk
Visszatért a kajakhoz Kőbán Rita (47)! A kilencvenes évek klasszisa, aki két olimpiai, kilenc világ- és három Európa-bajnoki címmel büszkélkedhet, 11 éves szünet után ült újra hajóba.
A Ferencváros, a Csepel, az Újpest és a BSE színeiben sikert sikerre halmozó kiválóság újabban gyakran tűnik fel a Duna-ágon, általában egy huszonéves fiatalember társaságában rója a kilométereket. – Az egyik barátom keresett meg, aki rákérdezett, hogy egy közeli ismerősét megtanítanám-e kajakozni. Úgy hozta az élet, hogy a lovak háttérbe szorultak, most több szabadidőm van, ezért belevágtam a feladatba – elevenítette fel a történet elejét Kőbán, aki legnagyobb sikerét az 1996-os atlantai olimpián érte el, akkor egyesben lett aranyérmes.
Az edzőt és tanítványát Kiskunlacházán fogadták be, a helyi klubban kapnak kölcsön hajót és lapátot, s már mehetnek is evezni. Hetente háromszor szállnak vízre, de nem feledkeznek meg arról sem, hogy megfelelő erőnlétre is szükség van, ezért a közeli, bugyi egyesület konditermét is közösen látogatják. – Zsolt korábban sportolt, motokrosszozott és futott, de a kajakozással nem volt semmilyen kapcsolata, ezért az alapokkal kellett kezdeni a megismertetést. Mivel kísérőmotorosom nincs, ezért úgy döntöttem, az lesz a legjobb, ha én is beülök egy hajóba, s mindent megmutatok neki.
Eleinte szokatlan volt újra evezni, de néhány méter megtétele után visszajött a régi érzés. A kajakozás is olyan, mint a kerékpározás, nem lehet elfelejteni a tanultakat – mondta Rita, majd nevetve a fejéhez kapott, ugyanis hiányzott róla a jól megszokott napszemüveg. Ha egyszer újra evez, akkor vajon vannak-e távolabbi tervei? Ez kihagyhatatlan kérdés, ő azonban rövidre zárta témát.
– Hiányzott a mozgás, így most szívesen kajakozom újra. Az edzősködéssel kapcsolatban nem tudom, mit hoz a jövő, de versenyezni már biztosan nem akarok, hiszen az én pályafutásom úgy teljes, ahogy van – szögezte le Kőbán, akit 1994-ben és 1995-ben a hazai sportújságírók az év magyar sportolónőjének választottak meg.
Mészáros István
Forrás: Blikk
75 éves korában váratlanul elhunyt Sebők László, sokszoros magyar bajnok, aki az 1964-es tokiói olimpián nagyváltósúlyban képviselte Magyarországot, Csepelen pedig kapitány volt a klub történetének legjobb csapatában – adta hírül a Magyar Ökölvívó Szakszövetség.
Rita!
Ez azt jelenti, ha valakinek neve van a kajak-sportban!
Neved hallatára menekülnek olimpiai és világbajnok kajakozók!
Birgit Fischer, a kajaknagyi példája lebegjen szemed előtt!
Már csak orvosi tanácsra nem indulhatott Londonban! ))) 🙂 (((
Ez mát Masters.
Mát= már
Mindig nagyra becsültem eredményességét tekintve. Sajnos a nagy szerelem Pajával elmúlhatott, mert óhatatlanul az idő vasfogának jelei mutatkoznak. Barcelóna, azok a gyönyörű szép idők! AMIKOR a KONGRESSZUSI PALOTÁBAN FŐSZPONZORKÉNT FOGADTAM(TUK) A DICSŐSÉGES OLIMPIKONJAINKAT!
Micsoda remek ünnepség, annak hangulata, magával ragadott, de jó volt veletek akkor mindannyiótokkal együtt lenni, ünnepelni. GYÖNYÖRŰEK VOLTATOK. CSODÁS VOLT, GYÖNYÖRŰ EMLÉK.
Köszönöm nektek!!! Ó az a DICSŐ MÚLT!
“Ha homlokod negyven tél ostroma
s szépséged kertjét mély árkok ülik,
ifjuságod, e most csodált ruha,
nyűtt rongy lesz, mely alig ér valamit:
s ha megkérdik szépséged hova lett,
deli napjai kincse hova halt,
válasznak saját üreges szemed
emésztő szégyen lesz s roncs diadal.
Felélt szépséged viszont újra nagy
érdem lehetne: “Íme, szép fiam
összegzi s kimenti koromat”,
látnák: tied, ami szép rajta van.
Igy ujulnál, öregen, és avéred
melegítene, bár hidegnek érzed.”
Királyerdei szerint:
2012. október 02., kedd – 06:11…Laci a fiatalabb volt ugye?