Királylány a kapuban

Kötény Blog

Előre szólok: férfiolvasóim közül most vészesen sokan lesznek szerelmesek. Aschenbrenner Rékának, a BNLC-Csepel kapusának nemrég készült el bemutatkozó kisfilmje, ennek apropóján beszélgettem kicsit a fiatal, gyönyörű és tehetséges játékossal, aki ráadásul még szerény is. Kell ennél több?

Mit keres egy ilyen csinos, törékeny lány a futballkapuban?

Igazából soha nem voltam az a lányos típus, mindig is a fiúkkal játszottam, és már óvoda óta velük rúgtam a bőrt. Szerintem ezzel szinte minden lány így van a női labdarúgásban. Egészen ötödikes koromig nem játszottam egyesületben, de akkor rátaláltam a veszprémi női csapatra, és immár szervezett keretek között folytattam.

De gondolom nem volt a homlokodra írva, hogy kapusnak teremtettek…

Na, igen, mezőnyjátékosként kezdtem a pályafutásomat, de hamar rájött az akkori edzőm (Laki Zoltán) és persze én is, hogy nem erre születtem. Gondolta, beállít kapuba hátha ott nagyobb szerencsém lesz, én meg ott ragadtam.

A női fociban a kapusoknak elég speciális a helyzete. A FIFA törekszik arra, hogy a játék mindenben egyezzen a férfiakéval, ez viszont így azt eredményezi, hogy brutálisan nehéz a csajok dolga a nagyméretű kapuban. Számodra mi a legnagyobb kihívás kapusként?

Talán az, hogy minden téren kimagaslóan teljesítsek. Úgy értem, hogy ezen a poszton nem elég csak egy valamiben remekelni, hanem minden területen minimum az átlagos szintet kell hozni. Szerintem egy jó kapus alapfeltétele a sikernek, mindenki ismeri, a mondást, ami úgy szól: „végy egy jó kapust!”.

Nem érzed igazságtalannak, amikor ahelyett, hogy a fentieket átgondolnák, jönnek a nagyokosok és titeket szapulnak?

Ez a kapusposzt velejárója. Ha hibázol, akkor elmondanak mindennek viszont, ha jól teljesítesz, az a világ legtermészetesebb dolga. Egy csatár esetében elég egy gól az adott meccsen, hogy pozitív megítélése legyen, de egy kapusnak több bravúrt kell bemutatnia ahhoz, hogy elismerjék. Aki ezt a „szakmát” választja, annak számolnia kell ezekkel a tényekkel, de szerintem pont ez benne a szép.

Tedd a szívedre a kezed: egy-egy hiba után azért megfordult már a fejedben, hogy hagyod az egészet a fenébe?

Persze, hogy megfordult! Minden ember életében vannak mélypontok, amikor elege van mindenből és semminek nem látja értelmét. Előző félévben én is eljutottam ide, de aztán rájöttem, hogy nem tudnám abbahagyni, hiszen mindig is ezt csináltam, és tulajdonképpen elképzelhetetlen az életem foci nélkül. De hát a sport már csak ilyen…

Májusban meghívást kaptál a felnőtt válogatott keretébe. Gondoltad volna az elején, hogy ilyen messze jutsz a focival?

Mindenki arra vágyik, hogy válogatott játékos legyen és szerepelhessen a felnőtt csapatban, természetesen én isnagyon vágytam rá. A meghívás engem is meglepett: annak ellenére, hogy a keret kapusai közül két hiányzó is volt, nem gondoltam, hogy ennyi idősen megkapom az első meghívómat. Látod, nekünk ilyen téren (is) kicsit nehezebb a dolgunk, mint a mezőnyjátékosoknak: majdhogynem kihalásos alapon működik ez a dolog.

Mit gondolsz, mi kell ahhoz, hogy ahogy mondtad, huzamosabb ideig ott maradj a nemzeti csapatban?

Minden téren nagyon sokat kell fejlődnöm. Rengeteg meccset kell még lejátszanom ahhoz, hogy rutinos kapusnak mondhassam magam. Egyszóval: dolgozom azon, hogy kész játékos legyek. Még én sem tudom, mikor jön el ez a pillanat, de teszem a dolgom a legjobb tudásom szerint.

A veszprémi Gizellában kezdted pályafutásod. Mit szólsz a városban mostanában zajló változásokhoz?

Örülök, hogy felkarolta őket a VFC, bár szerintem ezt már rég meg kellett volna lépni.Remélem, együtt sikeresek lesznek, és véghezviszik a kitűzött célokat. Sok sikert kívánok nekik ebben!

“Kollégád”, Hope Solo a Kötény-olvasók nagy kedvence. Neked ki a kedvenced, példaképed (itthonról és külföldről)?

Egyetértek az olvasókkal Hope Solo terén, viszont akire felnézek, az nem ő, hanem Németh Julcsi. Veszprémben még Julcsi tanított az alapokra, és azóta is rendületlenül dolgozunk, segítjük egymást. Nagyon tisztelem és becsülöm a kitartásáért és küzdeni akarásáért, hiszen még a legrosszabb helyzetből is csak jót tud kihozni.Motivál az, hogy vele dolgozhatok és látom nap, mint nap azt az elszántságot, amivel ő dolgozik. Igazi példakép lehet mindenki számára!

Azt mondtad, a célod, hogy külföldi csapatba igazolhass. Mit gondolsz, kapusként erre kisebb vagy nagyobb esélyed van, mint egy mezőnyjátékosnak?

Ha valakinek megvan a tehetsége, fiatal, és van segítsége ahhoz, hogy külföldi próbajátékra menjen, akkor szerintem nagyobb az esélye kapusként egy jó szerződésre. Már csak a fizikális különbségek miatt is.

Van álomcsapatod?

Tulajdonképpen nincs. Szívesen mennék bárhova.

A magánéletben nagyon is nőies vagy – elhiszik egyáltalán rólad a férfiak, hogy futballkapus vagy?

Szinte mindig meglepődnek, amikor megemlítem, hogy focizom. Egyszer volt egy fiú, aki nem akarta elhinni nekem, hogy mit sportolok és hol játszom. Annyira hitetlen volt, hogy végül megadtam neki a nevem, rámkeresett, és leellenőrzött!  De legalább utána már nem kellett bizonygatnom a dolgot.

Mit csinálsz a foci mellett?

A suli meg a foci mellett sajnos nincs valami sok szabadidőm, és azt általában a barátaimmal töltöm.

*

Villámkérdések:

Kedvenc filmed: Eredet, Fekete hattyú, Már megint egy dilis amcsi film

Kedvenc könyved: A Titok

Kedvenc ételed: Kollégista vagyok, nem válogatok! 🙂 Egyébként a mexikói csirke.

Ezt csinálod szabad idődben: a barátaimmal vagyok

Kedvenc idézeted: „Az életed olyan lesz, amilyennek megalkotod!”

Akitől a legtöbbet tanultad: Kővári László és Németh Júlia

Forrás: Kötény Blog

Egy hozzászólás “Királylány a kapuban” bejegyzésre

  1. Schneider Ádám szerint:

    szóhoz se tudnak jutni az olvasók a hölgyemény szépségétől?

Itt lehet hozzászólni !