Hatalmasat spórolna a spanyol kormány – hozzányúlnak a nyugdíjpénzekhez is
MTI, Index, Origo, Csepel.info
Fotó: Louisa Gouliamaki / AFP
Vége a rövid békeidőnek, nem sokkal a választások után újra százezres tömegek tüntetnek Görögországban. A görögöknek három évnyi, egyre súlyosabb megszorítások után újabbakat kellene lenyelniük, miközben a kilátások a harmincas évek világválságát idézik. Közben már az EU és az IMF között is ellentét van arról, mit kezdjenek az adóssággal.
Három hónapot úszott meg a júniusban hatalomra került görög kormánykoalíció anélkül, hogy igazán komoly tömegtüntetésekkel kellett volna szembenéznie. Szerdán vége lett a viszonylagos békeidőknek, több százezren mentek az utcákra Görögországban, miközben az általános sztrájkban szinte megbénult az ország.
Athénban a tüntetők össze is csaptak a rohamrendőrökkel, és bár az erőszak nem szabadult el annyira, mint néhány korábbi utcai demonstráció során, így is legalább száz embert vettek őrizetbe, miután gyújtogatni kezdtek a parlament előtt. A rendőrség könnygázzal oszlatott.
Kifelé az EU-val!
A demonstrációhoz csatlakoztak tanárok, egészségügyben dolgozók, a rendőrség, a hadsereg és a légierő tagjai is, a helyszíni tudósítások szerint sokan voltak olyanok is, akik most először mentek ki tüntetni.
„Nem tudunk több megszorítást elviselni, kifelé az EU-val és az IMF-fel” – kiabálták a beszámolók szerint a tüntetők.
A feszültség azért lángolt fel újra, mert a koalíciós kormány újabb megszorítócsomagot dolgozott ki. A 11,9 milliárd eurósra tervezett csomagról a kormánypártok csütörtökön az esti órákra állapodtak meg, a pakk értéke az utolsó kétórás egyeztetés után végül 13,5 milliárd euró lett. A koalíciós pártok megállapodása után a kormánynak már csak a parlamentet és a nemzetközi hitelezőket kell meggyőznie az újabb, 31,5 milliárd eurós mentőhitelrészlet folyósításához nélkülözhetetlen kiigazítások szükségességéről, illetve megalapozottságáról. A csomag az előzetes becslések szerint a következő két év nemzeti össztermékének több mint öt százalékát vághatja vissza, vagyis újabb kétéves recessziót eredményez.
Antonisz Szamarasz görög kormányfő (Fotó: Yannis Behrakis/Files / Reuters)
A csomag pontos összetétele még nem ismert, végső formájában hétvégén egyeztet erről a kormány az EU–Európai Központi Bank–IMF-trojkával. Az biztos, hogy az intézkedések között van a közalkalmazottak bérezésére fordított összeg, illetve a nyugdíjak és a szociális juttatások csökkentése, továbbá a nyugdíjkorhatár 65-ről 67 évre való emelése, de adóemelések is várhatók. Az intézkedéscsomag a feltétele annak, hogy a görögök megkapják nemzetközi mentőcsomag újabb részletét.
Mint a harmincas években
A görög társadalom nagy része egyre súlyosabb megszorításokkal szembesül most már a harmadik évben egymás után. A kilátások pedig még sötétebbek, előrejelzések szerint 2014-re 25 százalékkal csökkenhet a görög GDP. Ez a harmincas évek világválságához mérhető visszaesés.
“Azért szavaztunk rájuk, mert az Új Demokrácia azt ígérte, újratárgyalja a hitelfeltételeket. Fáradtak vagyunk, minden évben egyre többet kell elviselnünk” – mondta egy tüntető a Guardian beszámolója szerint, míg egy másik arról beszélt, nincs az a politikai ballépés, ami indokolná azt a fájdalmat, amit a görögöknek el kell viselniük. Voltak olyan tüntetők, akik szerint ha a kormány végrehajtja az újabb intézkedéseket, akár puccs is következhet.
Görögország tehát abban a helyzetben van, ami szinte már megszokottá vált az utóbbi években. Ha teljesíti az újabb mentőcsomag feltételeit, beláthatatlan tömegtüntetésekkel kell szembenéznie, ami akár újabb kormánybukáshoz is vezet. Ha nem teljesíti ezeket, fizetésképtelenné válik az ország, ami az EU-ból és eurózónából való távozást is jelentheti egyben – ez viszont akár az eurozóna szétesését is okozhatja.
Nem lehet mindig Eb
A júniusi választások előtt is ez volt a tét, amikor a szélsőbaloldali Szirizia kampányolt azzal, nem teljesíti a megszorításokat – végül minimális többséggel nyert a mentőcsomagpárti Új Demokrácia, akik koalícióra léptek a feltételeket elfogadó Paszokkal. A mérsékeltebb pártok győzelméhez hozzájárulhatott az is, hogy a választás előtt egy nappal nyertek a görögök az oroszok ellen a foci- Eb-n, ami újra sikerélményhez juttatta az utóbbi időben ettől elszokott országot. Labdarúgó Európa-bajnokságot azonban nem rendeznek elég gyakran ahhoz, hogy ez mindig segítsen.
“Soha nem gondoltam volna, hogy a XXI. században az EU-ban látok majd éhező gyerekeket” – mondta az Independentnek egy görög orvos, aki ingyenes egészségügyi ellátást nyújt szegényeknek. Az egészségügy helyzetén jól lemérhető, mi is történik az országban – Aegina szigetén a napokban egy veseklinikán kapcsolták ki az áramot, miközben az ápoltak dialízise zajlott, így csak generátorokkal lehetett biztosítani az energiaellátást.
“Háborúban állunk, gazdasági háborúban” – foglalta össze a helyzetet Panosz Panagiatopulosz gazdasági miniszter.
Nagyvonalúság vagy lassítás
Közben a Reuters információi szerint a trojka sem egységes, az IMF és az EU között is ellentét van a görög csomagról. Míg az IMF a hitelezőktől várna el nagyvonalúságot, az EU hagyná, hogy a görögök lassabban hajtsák végre a megszorításokat, de fizessék ki a teljes adósságot. Az európai vezetők közül többen is kockázatosabbnak látják, hogy lemondjanak az adósság egy részéről, miközben Olaszország és Spanyolország is komoly segítségre szorulna, ráadásul ezt saját szavazóiknak is meg kellene magyarázni. “Európa időt akar nyerni, akár meg is várnák a 2013-as német választásokat. Az IMF viszont azt akarja, hogy most azonnal álljanak elő a megoldással” – mondta a tárgyalásokat közelről figyelő görög forrás a Reutersnak.
Görögországnak az euróövezetben kell maradnia, ehhez azonban be kell tartania a nemzetközi hitelmegállapodásokhoz kapcsolódó kötelezettségeit – mondta Angela Merkel német kancellár még augusztus végén, amikor találkozott Antonisz Szamarasz görög kormányfővel.
Az összesen 173 milliárd eurós mentőcsomag következő hitelrészletének folyósításáról az euróövezeti pénzügyminiszterek hozhatják meg a végső döntést október 8-i találkozójukon.
Nem tartozunk senkinek
A megszorító csomagról jövő héten szavazhat a görög parlament. A tüntetők azt ígérik, ha valóban megszavazzák az újabb megszorításokat, a szerdai demonstráció semmiségnek tűnik majd ahhoz képest, ami akkor következik.
A tüntetők pedig nem csak a megszorítások, hanem a korrupció miatt is háborogtak. Evangelosz Meimerakisz házelnököt pénzmosással vádolják, a Pénzügyminisztérium csalás elleni ügyosztálya pedig harminc politikus ellen folytat vizsgálatot. “Nem tartozunk senkinek, adjátok vissza a pénzünket” – skandálták a szerdai demonstráción.
“Hol marad az európai szolidaritás? Sértegethetnek minket, mint nemzetet, de én soha nem fogok élelemért koldulni. A méltóság az utolsó, ami megmaradt nekem” – mondta egy munkanélküli mérnök az Independent tudósítójának.
Rengeteget spórolna a spanyol kormány
Spanyolország pénzügyi gondjainak enyhítése érdekében hatalmas, 40 milliárd eurós kiadáscsökkentés tervez jövőre a mardidi kormány, amely hozzányúl a nyugdíjpénzekhez is.
A spanyol kormány a válság eddigi legnagyobb költségvetési kiigazítási csomagját jelentette be csütörtöki, hatórás maratoni ülését követően: a kiadásokat 40 milliárd euróval – több mint 11 ezer milliárd forinttal – csökkentik. 2013-ban, a minisztériumok költségvetése átlagosan 8,9 százalékkal csökken annak érdekében, hogy a kormány teljesíteni tudja a jövő évre tervezett 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt.
A bejelentett intézkedések között van az állami nyugdíjalap egy részének költségvetésbe irányítása. A mintegy húsz év alatt felhalmozott 66,8 milliárd euróból 3,06 milliárdot költ “államkincstári szükségletek” fedezésére a kormány.
Ezen felül létrehoznak egy független intézményt, amely a regionális kormányzatok gazdálkodását felügyeli. A kormányzati bejelentésre esett az euró a dollárral szemben, a madridi részvények több mint 3 százalékos mínuszban zártak, s a spanyol állampapírok másodlagos piaci hozamai is csaknem 30 bázisponttal, 6 százalék fölé nőttek.
A spanyol lépések ismertetése után optimizmus alakult ki a nemzetközi piacokon: az euró erősödött a dollárral szemben, ezzel párhuzamosan a forint is erősödött, az amerikai piacokon pedig emelkedtek a tőzsdeindexek.
“Mint a harmincas években
A görög társadalom nagy része egyre súlyosabb megszorításokkal szembesül most már a harmadik évben egymás után.”
Hogy is van ez MO:-on? Tudja-e valaki, hogy mióta és miért is?
Na és kinek az érdekében, történik mind ez?
Megmondta FŐNÖK.
A középosztály érdekében.
Görögországban ez van. Miért, mit gondolnak, itt nálunk a végtelenségig lehet elvonni? Semmivel sem jobb a helyzet, mint a görögöknél, sőt, szeritnem rosszabb, csak idő kérdése, hogy elszakadjon a cérna.
“Megyei szinten több állami intézményt összevonnak, de kirúgások helyett ez úgy is kivitelezhető, hogy a nyugdíjba vonulók helyett nem jönnek új dolgozók – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a TV2 reggeli műsorában. Arról is beszélt, hogy az utazás kedvezményeket felül kell vizsgálni.”
Magához nyúljon a hülyegyerek, ne a kedvezményekhez!
http://hvg.hu/gazdasag/20120928_Csefalvay_hozzanyulna_az_utazasi_kedvezme
Szóval értem. A sok hülye komcsi megszorításokat akar (vagy csak rutinból pofáznak?), mert minél rosszabb az országnak, annál jobb nekik??
Orbán nem tudja olyan lassan mondani, hogy a csökött agyakig eljusson, a kormány nem akarja az egyszerű emberek jövedelmének csökkentését. Nem akarnak nyugdíjcsökkentést, nem akarnak bércsökkentést, családi pótlék csökkentését, ellentétben a szoci kormánnyal (l. 13. havi…).
Csökkenteni kell, ill. át kell alakítani a hivatalokat, ki kell rúgni a régi Vida utódokat, akik 96-ban, meg azóta hoztak felháborító ítéleteket (Kozma).
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
Öreg Pöcs!
Lufaszt tucc Te! Max. a Vezírürütök tudja, de nem mondja! ))) 🙂 (((
“Arról, hogy milyen tervei vannak az életszínvonal növelésére, a miniszterelnöknek határozott elképzelései van, de nem mondja”
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=588214
nagyapó!
Fejből mondja ezt a sok zöldséget, vagy jegyzetelt?
A helyzet: az államok válságos időket élnek és el vannak adósodva.
Két megközelítési lehetőség lehetséges:
Első megközelítés A balliberálisok ingatlanadót akarnak, nem tisztelik a dolgozó középosztályt, ráterhelnének mindent a lakosságra, gúnyolódnak a választókon (Szanyi javaslatok), az üzleti világ érdekei szerint cselekednek és ahogy azt a külföldi kormányok tollba mondják nekik (mert a külföldi bankoknak külföldi kormányai vannak- igen, bizony, miazhogy nagyonis!), elvennék a nyugdíjakat a magyar emberektől (egy havit már el is vettek annak idején), nincs szükség önálló magyar külpolitikára (legyünk luxemburgiak sztori).
Ha nem a nemzeti kormány került volna hatalomra, akkor szerintem a novemberi és decemberi nyugdíjakat már nem is fizetné ki az állam.
Második megközelítés: fizessenek a bankok, fizessenek a multinacionális cégek, a munka nyerje vissza a becsületét, menjen el mindenki dolgozni és kapjon utána bért, legyen alkotmányos forradalom, legyen kisebb a szegénység (Hegedűs Zsuzsa éhezés elleni projektje), legyen mozgástere az országnak, kevesebb legyen a választási csalás, csökkentsék a politikai osztály létszámát (kisebb parlament és kevesebb önkormányzati képviselő).
Ma ez a két felfogás áll egymással szemben.
Valóságos harc ez.
Ma még nem dőlt el, hogy melyik fél kerekedik felül.
Na Gordon gratulálok.
Ennyi hülyeséget ilyen rosszul megfogalmazva ritkán olvasni.
Valamivel ostobább vagy mint egy prospektus, de van esélyed.
Igen, Gordon tényleg kezd Tóth Kati szinten írni!
Gördon!
“Ha nem a nemzeti kormány került volna hatalomra, akkor szerintem a novemberi és decemberi nyugdíjakat már nem is fizetné ki az állam.”
Azért remélem a zéves infláció és a januárban kapott nyugdíjemelés közötti majdnem 2%-os különbséget novemberben kompenzálják! ))) 🙂 (((
Dr. Grün!
Kétharmaddal a november is eltörölhető.
Ok. Ha az mszp 11 hónapos évet akar, akkor legyen, de a nyugdíjasok kapják meg a jogos járandóságukat. Az mszp nem veheti el azt újra.
Az MSZP nem vett el semmit, csak már nem tudta tovább adni a pluszt.
1 havi nyugdíjat vett el az mszp a kismeberektől és további éveket a várható élettartamukból az évtizedeken át folytatott hibás társadalom- és gazdaségpolitikája miatt, mely keretében kétszer (1984-ben és 2009-ben) került csődbe Magyarország.
Gordon!
Beszélgess el a kórházi személyzetekkel és a gyógyszerészekkel, valamint a háziorvosokkal.
A tanulság az lesz, hogy a kormány az egészségügyön keresztül akarja a kormány megoldani a nyugdíj kérdést.
Ugye nem kell ecsetelnem, hogy ez mit jelent.
És kérdezd meg a szakszervezeti vezetőket, hogy az általuk összeállított bértáblát amely alig közelítette meg az átlagbért /még a diplomás nővérek esetében sem/ vajon sikerült e elfogadtatni, vagy még mindig az átlagbér fele tájékán vegetálnak.
Persze az egészségügy nem látvány sport./foci/
T.félix!Szeretném önt emlékeztetni Horváth Ágika, Kökény elvtárs és Molnár Lajos ámokfutására a magyar egészségügyben.Nem volt olyan rég.Tetszik talán emlékezni a vizitdíj automatákra,vagy a minden betegágy fölé felszerelt széfekre?Gyógyult is tőle a magyar.Minden oké volt,csak azok a fránya betegek ne lettek volna!
T. Katika!
Nem kell emlékeztetnie mert sajnos nagyon is emlékszem rá.
Hülyeség volt és nem is próbálom mentegetni.
Ezért is váltották le az akkori kormányt.
Ami ma van az még ahhoz képest is tragédia.
Sajnos akkor is és párnappal ez előtt is volt és van is hozzátartozóm kórházban, úgyhogy
van összehasonlítási alapom.
Ha így megy tovább, akkor megoldódik a nyugdíjkérdés,
Bár a munkaerő egyre inkább menekül külföldre.
A nejemhez azért nem hívtak szakorvost egy másik osztályról, mert az adott osztály ráterheltné a költséget arra az osztályra ahol a nejem feküdt, Mivel a beutalás okában nem szerepel az a baj amihez kellett volna, így azt nem is kezelték,
Az egyéb nem szakmai dolgokról /emberi/ már ne is beszéljünk.