Csepel.info

Index.hu, Inforadio.hu

 A többség a buktát választaná

Éles kritikával illetik neves adószakértők és a makroelemző Gyurcsány Ferenc kormányfő adócsomagját. Alig található benne pozitív elem, ám hibás, diszfunkcionális, az eredeti céllal szembenő annál több, sőt, több intézkedés hiányzik is az akciótervből, vélik. No meg hiába a fogadkozás, kezdődik a lazítás és nőni fog az államháztartási deficit.

Tartalmaz néhány jó irányú lépést a kormányfő által most felfestett többéves adócsomag, de ez az összes pozitívum, ami elmondható a programról; maga a pakk édeskevés, hogy érdemi hatást gyakoroljon a gazdasági versenyképességre és a szürke- és feketegazdaság érezhető visszaszorulására – így lehet összefoglalni neves adószakértők és egy elemző igen udvarias véleményét Gyurcsány Ferenc miniszterelnök legújabb csomagjáról.

Amíg van tabu, addig nincs eredmény

A főként adólépéseket, kisebb részben az egészségügyet, oktatást, családi pótlékot, szociális segélyezést érintőlegesen tartalmazó csomag tabunak tekinti a költségvetés kiadási oldalát és szóba sem meri hozni az ingatlanadót, márpedig így nem lehet a gazdaságot dinamizálni, a versenyképességet valóban javítani – kezdi kicsit távolabbról a program értékelését Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója. Anélkül, hogy az államháztartási kiadásoknál igazodnánk a térségbeli országokhoz, riválisainkhoz, nem lehet olyan pakkot összeállítani, amely működőképes és egyúttal élénkítené a leült gazdaságot.

A személyi jövedelemadóban a sávhatár emelése, a tb-járulékcsökkentés, a céges különadó megszüntetése, ezek mind helyes irányba tett lépések, de a mérték, a lépés nagysága messze nem elegendő, így hatása korlátozott marad – képviseli a sokak által osztott nézetet Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers partnere. A vállalatok különadóját eltörölné a kormány a felvázolt csomag tanúsága szerint, ám a magánszemélyek hasonló terhét a helyén hagyná; a 4 százalékos céges különadó megszüntetésével párhuzamosan pedig a nyereségadót emelnék 2 százalékponttal; a normálnál 5 százalékponttal kisebb tb-járulékot csak havi 140 ezer forintos bruttó bérig lehetne alkalmazni – sorolja a felemás terveket Lőcsei. Ezektől várná a kormány a fehéredést, ezen áll vagy bukik a csomag a kormányfő által jegyzett programszöveg szerint, márpedig ha egy adóreform forrása az annak révén esetleg beinduló fehéredésből befolyó pluszbevétel, nos, ez esetlegessé teszi az akciót, az oly sokat jelentő kiszámíthatóságot aknázza alá – húzza alá a PwC cégtársa.

A csomag úgy épülne fel, hogy jövőre 300 milliárdos adócsökkentésre kerülne sor, ám a következő évek beígért, évente ugyanekkorára taksált adómérséklése már a fehéredés nagyságától függ. Közel sem jön be ekkora összeg a fehéredésből, több ok miatt sem – emeli ki Heinczinger Róbert. Az Ernst & Young partnere emlékeztet arra: a 2006 őszén életbe lépett kiigazító csomag hatására mértékadó elemzések szerint is legfeljebb 80 milliárd forint lehetett tavaly a fehéredésből származó pluszbevétele az államnak. Másrészt, a fehéredés időben elnyújtva, a lépések megtételét követő egy-két évben jelentkezik, ráadásul a mostani pakkban körvonalazott intézkedések erőtlennek is tűnnek. Azért sem lehet várni érdemi fehéredést az első évre ütemezett lépésektől, mivel azok az eddig adókötelezettsége alól részben vagy egészben kibújt munkavállalót biztosan nem sarkallják arra, hogy ezentúl átkerüljön a legális szférába, a cégeknél pedig a határ beépítése miatt csak korlátozott lesz a motiváció az adótörvények maradéktalan betartására – fűzi hozzá Oszkó.

Hiányzik több lépés

Nemcsak általánosságban vannak fenntartásaik a csomaggal szemben az adószakértőknek, annak egyes elemeivel szemben is, vagy éppen azért, mert szívesen látott intézkedések hiányoznak az akciótervből. Az, hogy meghúznak egy határt, ameddig a csökkentett tb-járulékot igénybe lehet venni, több szempontból is káros, rossz üzenetet hordoz. A bruttó havi 140 ezres határ a fenti ok mellett még két szempontból sem szerencsés a Deloitte vezérigazgatója szerint. Egyrészt a felsőbb bérkategóriákban nem lesz fehérítési hatása a lépésnek. Másrészt, ennek révén még nagyobb lesz a különbség az átlagbéren vagy az alatt és az átlagbér felett foglalkoztatottak adó-és járulékterhelése között.

Nagyon hiányzik a programból az osztalékadó 35-ről 20 százalékra való leszállítása, a kisadók megszüntetése és az egységes tb-járulékplafon bevezetése – osztotta meg hiányérzetét lapunkkal László Csaba, a KPMG partnere. A volt pénzügyminiszter szerint egyébként hiába vetette el a kormány az áfaemelés lehetőségét az inflációs veszélyre hivatkozva, a remélt fehéredés, értsd, magasabb adófizetés az árak emelésében is lecsapódna, ezért ez szintén emelné a fogyasztói árindexet.

Lózunggyűjtemény

A sok konkrétumot nem tartalmazó adóadminisztrációs intézkedéshalma is bőven vet fel kérdéseket az adótanácsadókban. A csomag szól arról, hogy kidomborítanák az APEH szolgáltató, segítségnyújtó arcát. Ezt a szólamot már két évtizede hallani, de nem tudni a mai napig, milyen programokat, új eljárásokat, új szabályokat takar – emeli ki Heinczinger. A pozitív adóslista is csak a papíron létezik, valóban nem tölti be ma sem funkcióját.

Az Ernst & Young partnerének fülében nem cseng jól egyértelműen a zéró tolerancia bevezetése. Azzal érvel, hogy nem tisztázott, hol húznák meg a határt a szándékos adócsaló és aközött, aki hibázik, akaratlanul szeg adószabályt és ezért fizet be a kelleténél kevesebb terhet. Ráadásul eredménykényszer alatt és azért, mert egy látható, ám hibát vétő céget könnyebb utolérni, mint egy a feketegazdaságban ténykedőt, az APEH esetleg keményebben fellép a szabályokat betartani igyekvőkkel szemben.
Kétévente adóamnesztiázunk?

Az adóamnesztiát gyorsan el kellene felejteni – szögezi le Lőcsei. Emlékeztet arra, hogy idehaza két éve már volt egyfajta amnesztia, akkor mindenféle bírság- és pótlékmentesen be lehetett fizetni a korábban befizetni elmulasztott adókat és járulékokat. Ilyen előzmények után egy újabb adóamnesztia könnyen Olaszország sorsára sodorhatja Magyarországot: az itáliaiak már megtanulták, hogy néhány évente fátylat borítanak az adócsalók bűneire, ezért aztán az adócsalás inkább előretör, mintsem hogy visszaszoruljon.

Ebből bizony hiánynövekedés lesz

A makroközgazdász sincs elájulva a csomagtól. Az szja-rendszerben, a tb-járuléknál és általában az adórendszerben olyan marginális lépéseket vetít előre jövőre a pakk, hogy az a gazdasági növekedést nem lódítja meg, hatása érzékelhetetlen lesz vélhetően a gazdaságra – mondja Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzője. A kiadási oldal fikarcnyit sem változik, ez a gyenge adóoldali intézkedésekkel azt eredményezi, hogy az egész rendszer belső működése változatlan marad, nem lépnek be új ösztönzők – érvel a közgazdász.

A bejelentett lépések pedig bizonyosan emelik a költségvetési hiányt, mert a fehéredésből közel sem jön be a remélt 300 milliárd forint, pláne nem azonnal, a kiadási oldalon végrehajtandó tartalékképzéssel pedig már nem lehet tovább szigorítani a kiadási előirányzatoknál strukturális reformok nélkül. Így az elemző azt várja, az idei 3,4 százalék után növekedni fog jövőre a hiány és a konvergenciaprogramban vállalt 3,2 százalék helyett 3,9 százalékos GDP-arányos deficit lehet.

Forrás: Index.hu

Gyurcsány adóprogramjai: négy év alatt már a hetedik

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2005 óta minden évben kétszer ígéretet tett az adók csökkentésére. A 2006-os választások előtt törvénnyel is megerősített programnak azonban eddig csak az ellenkezője valósult meg. Az InfoRádió összeállítása sorrendbe szedi az elmúlt négy év látványosan születő és gyorsan elhaló kormányfői javaslatcsomagjait.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök már 2005 februárjában az arányos közteherviselés fontosságát hangsúlyozta évértékelő és egyben programadó beszédében. Akkor hangzott el a “Munka, otthon, biztonság” azóta több változatban újraszülető hármas jelszava.

“Most, 2005-ben a következő öt évre átfogó, valamennyi adónemet érintő, alapirányát tekintve az adóterheket, járulékterheket csökkentő, a gazdaság versenyképességét és a társadalmi igazságosságot egyaránt szolgáló adóreformot fogunk elindítani.” – mondta akkor a kormányfő.

Aztán 2005 májusában megszületett a “Száz lépés” programja. Ebben a miniszterelnök ezermilliárd forintos adóreformot ígért, amelyet öt év alatt kívántak megvalósítani. 2006-ra máris 300 milliárddal csökkentették volna az adóbevételeket. A tervekben az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulás és az iparűzési adó mérséklése szerepelt.

“Nem tudnak mondani olyan adófajtát, ahol ne csökkentek volna az adók. Megígértük, megtettük.” – jelentette ki egy 2006-os, MSZP-s kampányfilmben a miniszterelnök.

Az Orbán Viktorral folytatott televíziós vitában pedig azt mondta: “Olyan országot szeretnénk, amelyben van értelme dolgozni. Olyan országot, amelyben nem beszélnek adócsökkentésről – mert arról a politikusok szoktak beszélni -, hanem amelyben teszik. Volt már, aki beszélt róla, ön is, elnök úr. 1998-ban radikálisat ígért. Tudja, mi lett belőle? Semmi!”

Végül semmi sem lett az MSZP ötéves adócsökkentési programjából sem, pedig arról törvény is született.

2006 májusában megjelent a “Szabadság és szolidaritás” kormányprogramja a “sikeres, modern és igazságos Magyarországért”. Egy hónap múlva azonban az MSZP kiterítette a kártyáit. 2006 júniusában ugyanis Gyurcsány Ferenc az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén bejelentette: “És harmadsorban teszünk olyan lépéseket, amelyek az általános adószinteket növelni fogják.”

Ekkor indult el az “Új Egyensúly”, vagy közismertebb nevén a konvergenciaprogram. Ebben a választási ígérettel és a kormányprogrammal szöges ellentétben drasztikus megszorítások szerepelnek. Az adócsökkentési programot elhalasztották, sőt a kormány megemelte a közterheket és új adófajtákat vezetett be.

“Annak semmi értelme nincs, őszintén szólva, hogy úgy vezessünk be ingatlanadót, hogy ez újabb terhet jelentsen valakiknek, közben pedig nem világos, hogy ez milyen hosszabb távú célt szolgál, és melyik az a másik oldal, ahol meg csökkennek az adók” – fejtette ki 2007 szeptemberében a Parlamentben Gyurcsány Ferenc, amikor egy 48 pontos programot hirdetett meg. Ezt követte 2007 októberében az úgynevezett “tisztasági csomag”, de ez sem valósult meg.

Idén februárban startolt az “Új polgárosodás” programja, amely a munkára, a tudásra és a tulajdonra épít. Ez 2009-re kétszázmilliárdos köztehercsökkentést irányzott elő.

Most, a “Megegyezés” című javaslatban évente háromszázmilliárd forintos adómérséklésre tett ígéretet a miniszterelnök.

Forrás: Inforadio.hu

Csaba László: Ez nem gazdaságélénkítő program

Kommunikációs fogás a miniszterelnök által vázolt program, nem pedig gazdasági javaslatcsomag – mondta Csaba László közgazdász. A CEU professzora szerint a programra fordítandó összeg a GDP 1 százalékának felel meg, amely nem változtat érdemben a gazdaság állapotán.

Kommunikációs teljesítménynek nevezte a miniszterelnök gazdaságélénkítő javaslatait Csaba László közgazdász, aki szerint a csomagnak még akkora hatása sem lehet, mint az elmúlt évek intézkedéseinek, például a konvergenciaprogramnak.

Rámutatott: a bruttó hazai termék 1 százalékának megfelelő változtatás, ráadásul 3-4 ütemre elosztva nem képes érdemben hatni a gazdaság állapotára. Mint mondta, a bejelentés csak arra jó, hogy a kormány elmondhassa magáról: tesz valamit, szemben az ellenzékkel vagy az elemzőkkel, akik csak beszélnek az adócsökkentésről.

“Az 1 százalék ide-oda tologatása az államháztartásban semmiképpen sem reform, annak gazdaságélénkítő hatása nem lehet, mint ahogy adómorált erősítő hatása sem” – fogalmazott a szakember, hozzátéve: az adóbevételek növelésére a kormány az elmúlt tíz évben már többször bevetette a “reszkessetek egerek” programot, de ettől nem nőtt az állam bevétele.

Mint mondta, a csomag bevételi oldala egyáltalán nincs megalapozva, hiszen a feketegazdaságból nem érdemes többletbevételre számítani. Csaba László számára egyértelmű, hogy az adócsökkentéseket nem ellensúlyozza a kormány kiadáscsökkentéssel, hiszen a kabinet sem a szociális kiadásokhoz, sem az állam működésének kiadásain nem farag.

A közgazdász kijelentette: a programnak olyan hatása sem lesz, mint az elmúlt évek csomagjainak, például a konvergenciaprogramnak.

Forrás: Inforadio.hu

This entry was posted on 2008. augusztus 28. csütörtök at 07:01 and is filed under Gazdaság, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.