Csepel.info

Még ezen a héten bejelentheti a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), hogy vádemeléssel továbbítja az eljárás iratait a Fővárosi Törvényszéknek a Sukoróra tervezett kaszinóberuházás kapcsán meggyanúsított Gyurcsány Ferenc és nyolc társa ügyében. A hét végéig, pontosan július 14-ig tart ugyanis az ügy március elején megkezdett vád-előkészítési szakasza, amelynek határidejét a főügyészség legutóbb három hónappal hosszabbította meg. A döntéssel a KNYF az 1100 napig tartó nyomozás 43 kötetnyi, 31 ezer oldalnyi dokumentumának megismeréséhez adott több időt az ügy terheltjeinek és védőiknek. Az iratok tanulmányozását – mint azt ügyvédi forrásokból a lap megtudta – mára minden érdekelt befejezte.

„A nyomozás befejeződött, az iratismertetés megtörtént, és ami most folyik az a konkrét vádelőkészítés” – mondta az üggyel kapcsolatban Polt Péter legfőbb ügyész a Hír TV Kontraszt című műsorában vasárnap. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla egyébként nemrégiben jogerősen semmisnek mondta ki a telekcsere-szerződést. Gyurcsány Ferenc pedig június végén egy interjúban arról beszélt, hogy valószínűleg néhány héten belül vádat emelnek ellene.A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatja.

Forrás: Mno.hu

Karácsony nem számol Gyurcsánnyal

Magyar Hírlap

A Gyurcsány-párttal nem számol Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese, aki a lapunknak adott interjúban azt mondta, elsősorban morális kérdés, hogy a Lehet Más a Politika önállóan indul-e a következő választásokon. Karácsony nem kevesebbet állított, mint hogy a kettős állampolgárság megadása volt talán az egyetlen helyes lépés a kormánypártok elmúlt kétéves munkáját tekintve.

– Hogyan értékelik a dunaújvárosi eredményt?

– Melyikre gondol? Legutóbb, jú­lius elsején rosszul szerepeltünk a szűk két százalékunkkal, de másfél hónappal ezelőtt ugyanúgy Dunaújvárosban egy másik körzetben viszont több mint tizenhét százalékot ért el a jelöltünk. Egyik eredményből sem vonnék le messzemenő következtetést.

– Levon viszont a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalíció, amely most csaknem öt százalékot ért el, igaz, mindössze negyvenegy szavazattal. Molnár Csabától Gréczy Zsoltig a gyurcsányisták örvendeznek amiatt, hogy Dunaújvárosban legutóbb az LMP elé kerültek. Mi több, a DK-sok szerénységre intik az LMP-t.

– Az LMP szerény párt volt eddig is, szemben a DK-val.

– Gyurcsányék mégis újra az úgynevezett demokratikus ellenzéki erők összefogását sürgetik.

– Az LMP januári kongresszusa döntött arról, hogy egyedül próbálunk megerősödni. Most arra készülünk, hogy nem kötünk választási szövetséget a jelenlegi parlamenti pártokkal, viszont keressük az együttműködés lehetőségét azokkal a szervezetekkel, amelyek hozzánk hasonlóan tiszta lappal indulnak, és egyszerre kritikusak az Orbán-kormánnyal és az azt megelőző szocialista kabinetek politikájával is. Ezért is tartottunk közös megmozdulást a Szolidaritással és a 4K!-val. Persze ez sem jelent még választási együttműködést, egyszerűen ezeket a formációkat közelebb érezzük magunkhoz, mint a jelenlegi vagy a korábbi kormányerőket.

– De pont a Kónya Péter fémjelezte Szolidaritás az, amely szemmel látható módon ösztönzi az új szervezetek, az MSZP, a DK, az LMP és Bajnai Gordon „csapata” 2014-es összefogását. Hogyan viszonyul ehhez a törekvéshez az LMP?

– Ebben a kérdésben jelenleg nem egyezik a véleményünk a Szolidaritással. Mégis azt gondolom, van értelme annak, hogy közösen képviseljük azt az álláspontot, hogy sem a 2010 előtt, sem az azóta megtapasztalt kormánypolitika nem folytatható 2014-től.

– Gyurcsányék kiváltak az MSZP-ből, amelynek vezetése két év alatt szinte teljesen kicserélődött. Ez nem számít?

– Egyelőre nem érzékelek a szocia­lista párt politikájában olyan típusú elmozdulást, amely alapján a januári kongresszusi döntésünket felül kellene vizsgálnunk. Ráadásul az MSZP mintha önállóan akarna választást nyerni. Egyébként pedig hogy az LMP önállóan indul-e a következő választásokon, elsősorban morális kérdés.

– Közvélemény-kutatóként dolgozott egy évtizeden keresztül. Mivel magyarázza, hogy az ellenzék szerint megszorító politikát folytató Fidesz–KDNP még mindig vezet a népszerűségi listákon?

– Azt látom, hogy Fidesz támogatottsága arányaiban ugyanakkorát esett vissza két év alatt, mint a szocialistáké 2006 után. Igaz, hogy a jelenlegi kormányerő népszerűsége magasabb volt 2010-ben, mint a szocialistáké a 2006-os választásokon. De a gyengülésük aránya összehasonlítható és nagyon hasonló. Ebből a Fidesz számára még óriási választási bukta is lehet. Az különösen intő jel lehet a kormánypártoknak, hogy Orbán Viktor ragaszkodik Matolcsy Györgyhöz, akinek a gazdaságpolitikája a jobboldali közgazdászok túlnyomó része szerint is megbukott. Így most nem lehet megmondani, hogy az ellenzék csak összefogással nyerhet, vagy inkább azzal, hogy a nagyon különböző ellenzéki szavazókat vállaltan különböző politikát képviselő pártok próbálják megszólítani. Nem világos, hogy melyik stratégia az üdvözítőbb. Olyan stratégia mellett fogok érvelni, amellyel nem egyszerűen csak leváltható a Fidesz, hanem amellyel vissza lehet terelni a demokratikus jogállamot a ’89-ben lerakott sínekre. Amihez egyébként jobboldali partnerekre is szükség lenne, hiszen az alkotmány nem lehet egy párt vagy egy tábor ügye. Különben ott folytatnánk, ahol a Fidesz – remélhetőleg minél előbb – abbahagyja.

– És lehet, hogy ezt a Gyurcsány-párttal is összeállva lesznek kénytelenek megpróbálni, ha 2014 elejére úgy alakulnak a közvélemény-kutatások?

– A DK-val nem számolok.

– Ön a kormány egyik legnagyobb kritikusa az Országgyűlésben. Komolyan semmilyen előremutatót nem talál a kormánypártok elmúlt kétéves munkájában?

– Talán a kettős állampolgárság megadása volt az egyetlen helyes lépés. A Fideszen, sőt a tág értelemben vett jobboldalon belül vannak olyan közszereplők, véleményformálók, akik pontosan látják, hogy a kormányzat által kijelölt út gyakorlatilag nem vezet sehová. Az persze nem biztos, hogy ezt el is tudják mondani.

– Nem tudhatjuk. A közgazdászok – ahogy említette is – azért a jobboldalon sem hallgatják el kritikájukat. Ám nézzünk más szakpolitikai területet is! A kormány egészség- vagy oktatáspolitikáját például teljesen elfogadhatatlannak tartja?

– Vegyük az oktatást. Az államosítás és az egységes iskolarendszer kialakítása jó is lehetne, ha minden gyerek számára legalább nagyjából hasonló minőségű oktatást eredményezne. Óriási gond viszont az, hogy az átalakításokhoz mennyi pénzt adnak. Ugyanez igaz az egészségügyre, amelyre GDP-arányosan szinte csak annyit költ az ország, amennyit Fekete-Afrikában szokás. A Fidesz szemléletében tehát azt tartom a legrosszabbnak, hogy a jóléti szolgáltatások kiadásként jelennek meg, és nem befektetésként.

– A harmadik legnépszerűbb politikus az országban, bizonyos mérések szerint. Minek tudja be ezt?

– Nem értékelném túl ennek a jelentőségét, mert nagyon kicsi a különbség a politikusok népszerűsége között, hiszen alapvetően mindenkit utálnak a választópolgárok. Ez súlyos kritikája az elmúlt tíz évnek és a teljes magyar politikai osztálynak.

Forrás: Magyar Hírlap