Utazónet.hu
Csepel-sziget kiváló bizonyítéka annak, miként tud évszázadok óta békességben megférni egymás mellett három nemzetiség. A magyarok és a svábok mellett itt ugyanis szerbek is élnek.
Ráckeve – mint azt a neve is mutatja – nem sváb település, de az itt élők sem kevésbé lokálpatrióták. A törökök elöl menekülő jó módú szerb kereskedők telepedtek itt le, a késő gótikus stílusú templom építése 1487-ben fejeződött be. Mellette a copfstílusú torony kétszáz évvel később épült. A város ráépült a Dunára, a víz régen közvetlenül az első házak kerítését mosta. Mielőtt a szerbek megérkeztek volna itt csak egy pici falu állt: Szent Ábrahám telke. A szerbek gyorsan várossá fejlesztették és Mátyás király engedélyével emelték saját templomukat.
A pravoszláv és a katolikus vallás egyik eltérése, hogy a pravoszláv sokkal archaikusabb liturgiájú. A templom belső kikészítése nagyon erősen díszített. A pravoszláv templomokban a fal minden négyzetcentiméterét festménynek kell borítani. A ráckevei templom bútorzata viszont már nem gótikus. A fal mellett álló barokk ikontartó szekrény például Mária Terézia ajándéka. A stílusok keveredése itt erősíti egymást, ettől olyan eredeti ez a templom. Bent a férfiak és a nők elkülönítve foglalhatnak csak helyet és állva hallgatják végig a két- háromórás liturgiát. Zenei kísérte nincs, a szertartást énekesek segítik.
A négycsillagos Kék Duna Hotel 2003-ban nyílt meg. Összesen negyvenhat szobája van – mondta el Sárvári Krisztina igazgatónő. Az épületen belül 24 fokra melegített vizű medencéjük, a kertben úszómedencéjük is van, mellette vízibár található. Szakképzett személyzettel huszonegyféle wellness szolgáltatás áll a vendégek rendelkezésére, melynek többsége a szobaár kifizetésével ingyenessé válik. A két évvel ezelőtti felújításkor a szálloda római jelleget kapott. Konferenciák tartására is lehetőség van, jól felszerelt legnagyobb termük 120 személy befogadására alkalmas. Saját hajójuk is van, melyek kirándulásokra bérbe is lehet venni.
A KLÁRA tréning és rendezvényhajó személyzetének jelszava: „Ne tárgyakat ajándékozz, hanem élményt!” Feladatuknak tartják, hogy Ráckevére csábítsák a pestieket, mert tapasztalatuk szerint az emberek alig ismerik ezt a nagyon szép vidéket. A hajó hétvégeken a ráckevei Dunaágban, munkanapokon pedig Budapesten, a Duna Pláza mögött, a népszigeti kikötőben lelhető föl. Aki az éjszakai, kivilágított Budapestre kíváncsi, bátran igénybe veheti. Konferenciák tartásához szükséges minden felszerelés, hangosítás, vetítő is van rajta, de a „munka jellegű” rendezvényeken kívül sok vállalati tréninget és születésnapot tartanak rajta. A legkülönbözőbb korosztályok kedvelik, ünnepelte már rajta a születésnapját kilencven éves nagymama is.
A Ráckevére csábítás talán nem is túl nehéz, mert látvány, szórakozás, még szálloda is van itt. Savoyaí Jenő (Eugén) herceg, a törököktől Budát visszafoglaló egyesített seregek főparancsnoka itt építtetett magának vadászkastélyt, nyárilakot 1702-ben. Tervezője az a Johann Lucas von Hildebrandt, Európa akkori jeles építőművésze volt, aki a bécsi Belvedere-t is tervezte. Magyarországon ez volt az első, világi, barokk kastély. A XVIII. században leégett, később újjáépítették. A II. Világháború alatt a kibombázottak menedékhelyéül szolgált, egészen a hatvanas évek végéig. Ma szálloda, étterem és múzeum működik benne, kertjében nyaranta hangversenyeket tartanak.
Téved, aki azt hiszi, hogy ezen a vidéken csak a szerb és sváb hagyományok őrzésének vannak erős gyökerei. Szigethalmon a tizedik, tizenegyedik században élt őseink korát idéző földvár áll. A vendégeket az EMESE Parkban – korhű ruhába öltözött csapata élén – Magyar Attila várispán fogadja. A várudvar egyik oldalán a kézműves mesterek műhelyei, textilfestő, gyapjúfonó, gyertyamártó és még sok más hasonló sorakozik. A másik oldalon viszont bizánci stílusú lovagterem rejtőzik a falak mögött. Az egész rendszer a kísérleti régészet, egy új tudományág eredményeinek felhasználásával működik. Nehéz a történelemtanárok élete, amikor a tábla előtt állva, izgalmasan, érdekesen kell mesélniük egy korról. Ha ide eljön az osztály a gyerekek az élmények által tanulnak.
A korai középkor tárgyi kultúráját, életmódját, hadászatát itt nem csak bemutatják, de kipróbálhatóvá is teszik a diákoknak. A gyerekek hajókáznak, íjásznak, lovasbemutatón, kézműves foglalkozáson vesznek részt. Felpróbálhatják egy keleti vagy egy nyugati vitéz öltözetét, megpróbálhatnak tüzet csiholni acéllal, kovával. Hétköznapokon az osztályok jönnek, a hétvégék inkább a családoké. A tevékenység igazodik várbeli élet valódi igényeihez, a közelmúlt fő látványossága például a juhok megnyírása volt. Aki ebben részt akart venni, kipróbálhatta. Amikor viszont a gyógynövény-kertben érik be valami, akkor annak a begyűjtésében vehet részt a látogató.
A várból a tóhoz alagút vezet ki, a börtöncellában egy ottfelejtett rab csontváza lóg a falba erősített láncon. A tavon viking csónakba szállhat, aki elég bátor az evezéshez. A parkban a várépület falain kívül, a jurtától a földházig több korhű építmény is megtalálható, be is lehet menni mindegyikbe. A legérdekesebb persze mégis a lovasbemutató. Különleges módon folyik itt a hucul lovak szabadidomítása. Ennek lényege, hogy mi tanuljunk meg „lóul” és nem a ló „emberül”. Magyar József, a várispán testvére megmutatja, miként képes a ló szavak, utasítás nélkül, az ember testmozgását megérteni és annak engedelmeskedni. Könnyű elképzelni, hogy ennek csatában milyen jelentősége lehetett.
A város és a környező települések érdekességeinek bemutatása ismét csak Dunaharasztiban, a Kisduna panzióban ért véget. A tulajdonos, Győri Attila elsősorban arra büszke, hogy az étterem a családok körében is kedvelt, sok bensőséges esemény színtere. Hétköznap és a hét végén is rendkívül bőséges svédasztalos ebédet kínálnak, valóban nagyon baráti áron. Gyerekeknek hat éves kor alatt ingyenes, 12 éves korig pedig féláron kaphatják. A panziónak 19 szobája van, színvonalát jelzi, hogy az önkormányzat minden hivatalos külföldi vendégét itt szállásolja el. Az étterem szorosan együttműködik a régió neves borászatával, a Szigetszentmárton és Szigetújfalu határában épült Gál Pincészettel, ahonnan kiváló minőségű Szürkebarát, Cserszegi Fűszeres, Kékfrankos és Pinot Noir érkezik.
Némi tévedés van. Savoyaí Jenő Buda visszafoglalásakor hadnagy volt, éppen kisebb sebesüléssel. A keresztény seregeket Lotaringiai Károly herceg vezette. Savoyaí Jenő herceg később vált nagy hadvezérré.
Megjegyzem a Várban sem Lotaringiai Károly hercegnek, sem II. Miksa Emánuel bajor választófejedelemnek, a hadvezéreknek, nincs semmilyen emlékműve, viszont a Vár török parancsnokának, Abdurrahman pasának van.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
Nagyapó! Nem ártana ha a kommunistázás mellett a történelmet is olvasgatná! Buda vissza foglalásakor már ezred tulajdonos volt.1693.-öl a császári seregek főparancsnokaként vezette a török ellenes háborút. Ha nem megy másként olvasgassa a Wikipédiát. Az Anjou-bástyán lévő török sírkő az utolsó budai basának állított emlékmű. A neve Abdurrahman pasa és az emlékmü közelében esett el.
jóságos!
“nagyapó” egy igazi fityuszos!
Ő nem tanul történelmet! Csinál magának egyet!
Kövér Laci szerint Nyírő sem nyilas!
Már nem! 🙂