Népszabadság
Nem az első eset, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el
Jogerősen pert nyert bankja ellen az OTP egyik devizahiteles ügyfele. A döntés szerint a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél ugyanúgy deviza vételi árfolyamot kellett volna alkalmazni. A különbség visszajár.
A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla részben a felperesek számára kedvező ítéletet hozott abban az ügyben, amelyben a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége indított pert az OTP-vel szemben. A bank ügyfelei egyrészt azt kifogásolták, hogy a kölcsön kezelési költségét devizában állapította meg a pénzintézet és így a forint árfolyamának alakulása erre is hatással volt. Emellett azt sérelmezték, hogy míg a hitel folyósításakor a devizavételi, addig a havi törlesztőrészletek kiszámításánál devizaeladási árfolyamon számolt az OTP.
Az előbbi ügyben az ítélőtábla – az első fokon eljáró Békés Megyei Bíróság korábbi, az ügyfeleknek kedvező ítéletét megváltoztatva – úgy döntött, hogy a kezelési költség vizsgálatára a polgári bíróság jogköre nem terjed ki. Az indoklás szerint a kezelési költség a banki szolgáltatás ellenszolgáltatása, ezért a bíróság a tisztességtelen kikötés körében a kezelési költség ilyen meghatározását nem vizsgálhatja. (Ez azonban nem azt jelenti, hogy más fórumokon nem vitatható.)
A másik kérdésben, tehát a törlesztőrészlet kiszámításánál alkalmazott árfolyam ügyében azonban az ítélőtábla helyben hagyta az első fokú döntést. E szerint tisztességtelen, hogy amikor a bank a hitelt folyósítja, akkor vételi árfolyamon számol, míg amikor a törlesztés történik, eladási árfolyamon. Így eleve többet kell az adósnak törlesztenie, vagyis olyan szolgáltatásért fizet az ügyfél, amit nem vesz igénybe, hiszen deviza eladás-vétel nem történt.
Az ítélőtábla szerint csak akkor lenne jogos az árfolyamok közötti különbség felszámítása, ha devizavásárlás történt volna az ügyfél számára. Azonban ebben az esetben a bank nem vett és nem adott el devizát az ügyfél részére, kölcsönszerződés jött létre a pénz használatáról, melynek fejében a kölcsönvevő kamatot köteles fizetni. A határozat alapján a folyósítást és a törlesztést egyneműsíteni kell, vagyis mindkettőt devizavételi árfolyamon kell kiszámolni. A két árfolyam különbsége a döntés értelmében teljes egészében visszajár az adósnak.
A deviaalapú hitelek esetében a két féle, tehát az eladási és a vételi árfolyam alkalmazása korábban általános banki gyakorlat volt. A parlament 2010 őszén – a pénzügyi felügyelet javaslatára – úgy módosította a hitelintézeti törvényt, hogy a pénzintézetek csak középárfolyamon (sajátjukon vagy a jegybankén) számíthatják ki a törlesztőrészletet. Az új szabály 2010 november végén lépett hatályba, így azóta a bankok nem “nyerészkednek” az árfolyamon. (Ezt a kérdést korábban nem szabályozták, a vételi és az eladási árfolyamok csak a bankok általános szerződési feltételeiben szerepeltek.)
Csakhogy a Szegedi Ítélőtábla döntése visszamenőleges hatályú, vagyis a határozat szerint az OTP-nek vissza kell fizetnie az eladási és a vételi árfolyam különbözetét. Bár az ítélet írásos indoklása még nem ismert, így nem tudni, hogy a bíróság mi alapján döntött és ez miként vonatkoztatható más ügyfelek esetében, de az ítélet alapján egyelőre úgy tünik, hogy akár az összes devizahiteles pert indíthatna bankja ellen. Sőt, perelhetne akár az a 170 ezer egykori devizahiteles is, aki a rögzített árfolyamú végtörlesztést kihasználva fizette vissza kölcsönét, vagy váltotta ki azt forinthitellel.
Az egyes ügyfelek esetében a vételi és az eladási árfolyam különbözete nem jelent különösebben nagy tételt, a differencia jellemzően 2-3 százalék volt, vagyis legfeljebb a korábban befizetett törlesztőrészlet ekkora hányadát lehet visszakapni egy sikeres pereskedés eredményeként. (Ez a banknak befizetett minden egymillió forint után 20-30 ezer forintot jelent.) A bankok esetében, a több százezer devizahiteles ügyfelet figyelembe véve azonban ez már óriási tétel lenne.
A pénzügyi felügyelet korábbi becslése szerint a két árfolyam közötti különbség a bankszektornak éves szinten 10-20 milliárd forint bevételt jelentett, míg a Magyar Bankszövetség szerint inkább 20-30 milliárd forintról lehett szó. (Mint korábban írtuk, a bankoknak 2010 decembere óta középárfolyamon számítják ki a törlesztőrészleteket.) Mindent összevetve ez azt jelenti, hogy az egykori és jelenlegi ügyfelek akár 100-150 milliárd forintot is visszaperelhetnének a hitelintézetektől. Ez akkora tétel, hogy egyszeriben megduplázná például a bakszektor tavalyi veszteségét.
Megkerestük az OTP-t is. A banknál azonban csak annyit mondtak, hogy a bank szeretné megismerni az írásos ítéletet, mielőtt válaszolna. Az OTP az első fokú eljárásban amúgy azzal érvelt, hogy a kikötéseket a bíróság érdemben nem is vizsgálhatja, mert ezek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás összemérése szempontjából releváns tényezők, és a Ptk. szerint a kikötés ilyen esetben nem támadható meg. Érdemi vizsgálat esetén pedig a két kikötés nem tisztességtelen, megfelelnek a jóhiszeműség és a tisztesség elvárásainak. A deviza alapú kölcsön ügyleti kamata a forint alapú hitelekhez képest alacsonyabb, az adósok kedvező kondíciók mellett vették fel a kölcsönt, és tisztában voltak az árfolyamkockázat hatásaival, amely akár kedvező is lehetett volna.
Forrás: Népszabadság
Magyar bank magyar hitelezők vérét szívja?!
Saját farkába harap a magyar kígyó?! ))) 🙂 (((
Az lenne a korrekt, ha a bankot rászorítanák a lopott pénz visszaadására. Most mindenki pereskedjen?
Az Öreg foglalkozásköri ártalma, hogy messziről megérzi, és észre veszi a kondából kiváló elcsatangolt büdös disznókat.
Megmondta a Faterom, hogy sok büdös disznó dagonyázik vidáman az általuk nagyon jól kialakított mocsárban, értékteremtő munka nélkül.
A bankok a csalárd módon megvezetett embereket megnyomorították, galád módon megkaparították otthonaikat.
Tudatosan válságot generáltak és hoztak létre, mohó profi éhségük miatt.
Amíg az emberek nyomorognak és tombol az országban a válság, addig a bankok palotákat építenek maguknak. Fő embereik felsőkategóriás autóparkot üzemeltetnek, – több százmilliárdos vitatható nyereségeikből.
Az EU nyugati helytartóinak vajon miért nem tűnik fel, hogy egy dolgos szorgalmas ország a koldussá vált. Miért nem szúr szemet nekik, hogy itt az emberek jövedelme a béka pi. alatt van, töredéke a Lajtán túlinak.
Miért jó egy országnak, ha az idegen bankok kiszivattyúzzák a lóvét az országból.
Miért jó egy országnak, hogy a multik tönkreteszik a kistermelőket, a mezőgazdaságot, és beömlesztik az országba a tápon, nevelkedet értéktelen belsővel rendelkező zöldséget, fertőtlenítő szagú gyümölcsöt, és a vizet eresztő húst stb.
Röhej, ha a Pirospaprika nyomokban tartalmaz, szegedi vagy kalocsai paprikát akkor a múlti magyar terméknek minősítheti, lejáratva ezzel a világhírű magyar paprikát.
Nem is értem miért preferálja az EU a ketreces állatkínzást.
Az állatvédők miért nem emelik fel a szavukat, hogy ezek az állatok is szabadon élve szolgálják az embereket rövid hasznos életük alatt.
Mennyivel jobban járnának ez emberek is a jobb tartalmasabb belsővel rendelkező jó ízű hústermékkel, mint a fogságban tartott drága, egészségtelen tápos árúval.
🙂
Manitu, minden indiánok legnagyobb szellentése!
—“Az lenne a korrekt, ha a bankot rászorítanák a lopott pénz visszaadására. Most mindenki pereskedjen?”
Gondolod ha bankokat kínzócölöphöz kötöznék és vad harcitáncokat lejtenének köröttük a dakoták, akkor a beszedett válság adók kormány általi ellopása és a válság megoldása helyett más célra fordítása elfelejtődne?! ))) 🙂 (((
A Faterom esküszik a kondás által kondában kihajtott legeltetésre az alföldi “makkosokban”.
Nincs számára kedvesebb látvány, mint amikor a büdös disznaja kiszabadul az ólakból, és szabadon strandolnak dagonyáznak a szikes pocsolyákban, minden bajukat feledve
Az Öregnél ez foglalkozásköri ártalom, hogy könnyedén már messziről megérzi a büdös disznók jelenlétét.
Az egészben az a szomorú, hogy ezeket a dolgokat a “hozzáértő tanult szakemberek” akiknek dolga a bankok felügyelete, észre sem vették.
Törvénybe hoznám, hogy az így elcsaklizott lóvét a bankoknak a mindenkori jegybanki alapkamat többszörösével keljen vissza fizetni a megnyomorított földönfutóvá tett károsultaknak.
A megnyomorított embereknek bizonyos esetekben életük végéig fizessenek a bankok életjáradékot is. Igaz egy elrontott életet nem lehet, talán pénzel megváltani, de legalább mérsékli ezeknek az embereknek a bánatát.
🙁
azt ugye mindenki tudja, hogy nálunk nem a precedens jog él?
Schneider Ádám szerint:
Nem az angolszász jogrendszer, az biztos! 🙂
Ott egy ilyen ítélet után mindenki élhet és érvelhet precedensként.
Kedves fórumozók!
Ne együk forrón a kását!
Szerintem Csányi mester az ő orbán haverjánál el fogja azt érni, hogy a haveri igazságszolgáltató rendszerük megsemmisítse a pozitív ítéletet!
Majd szépen felülvizsgálja az eljárást egy barát-bírói alakzat, és megállapítják, hogy a bankok mindent szabályosan csináltak, és fellebbezésnek nem lesz helye.
Üdv menyus
Kedves Jeniszej!
Azt írtad: “Törvénybe hoznám, hogy az így elcsaklizott lóvét a bankoknak a mindenkori jegybanki alapkamat többszörösével keljen vissza fizetni a megnyomorított földönfutóvá tett károsultaknak.”
Ha Magyarország jogállam lenne, akkor ezt nem kéne “törvénybe iktatni”, hiszen erre megfelelő lenne a létező vagyoni és nem vagyoni kártérítés intézménye is.
Ja, hogy ezt nem alkalmazzák?
Üdv menyus
Valóban nincs Mo.-n precedens jog. Ugyanakkor tudomásom szerint ha egy kereskedelmi, hitel, stb… szerződést melyek tömegével lettek előállítva közel azonos feltétel rendszer(ek) mellett. És egy ilyen szerződést egy Európai (Magyar is!) bíróság semmissé tesz az automatikusan érvényes a többi ilyen szerződésre is. Tehát elvileg mindenféle pereskedés nélkül a jogerős “vádpontokban” az érintettek szerződése érvénytelennek tekinthetőek. Persze itt balkánon erre fel kell hívni a banki jogászok figyelmét is, de mielőtt még emiatt új szerződéseket adnának meg kellene várni azt a bírósági jogerős döntést is hogy soha nem volt emögött deviza, és így a felvételi árfolyamhoz képesti folyamatos törlesztőrészleti különbözet is kamatosan visszajár. Mert pillanatnyilag még csak ott van jogerős ítélet hogy nem lehetett volna árfolyam nyereséggel játszani. Továbbá szerintem nem csak a bankok a felelősek, az ügyvédek , közjegyzők és mindenki, hiszen ők a jog tudorai, tisztában kell lenniük a szerződésbeli magatartási, etikai kódexekkel, törvényi előírásokkal, a banki magatartási (93/13 irányzattal) hiszen aki szerződik nem jogász. De én egyszerű munkás vagyok pl. de a közjegyző csajnak aki nekem csinálta a szerződésem szívesen segítenék szülésnél, hiszen tudom mit kell csinálni mert láttam már ilyet a spektrumon, és ha beledöglik, ő vagy a kölyke akkor nagyon nem érdekel (persze előre fizesse ki a tiszteletdíjam) mert kb. annyira vagyok szakmailag felkészülve, és annyira fogom őt képviselni, mint amennyire ő nézte az én érdekeimet, annak ellenére hogy én fizettem meg a tiszteletdíját, a banki ügyvédnek is! és az ügylet összes költségét. Tehát ha egyszer azt fogom látni hazafelé sétálva hogy emberek, bankárokat, politikusokat, közjegyzőket, banki spekuláns üzletkötőket húznak fel a lámpavasra akkor én nyugodtan tovább sétálok, vagy segítek nekik. Mert emiatt nagyon sok család tönkrement, nagyon sokan öngyilkosok lettek, sokan kerültek utcára, házasságok mentek tönkre, sokan kényszerültek a családjuktól gyereküktől távol más országban munkát vállalni. Megérdemlik ezek ezt a döntés és ha becsődöl a bankrendszer az sem számít, hiszen akinek már most sincs mit enni emiatt, annak már nem számít a “bankbetétje…” ezen csak a jómódúak remegnek, akik eddig a rabszolgákon zsírosodtak.