Megszavazták az árfolyamrögzítést

Magyar Hírlap, Magyar Nemzet

Több százezren élhetnek majd az árfolyamrögzítés új rendszerével, amelyet tegnap fogadott el az Országgyűlés. A Magyar Hírlapnak nyilatkozó szakértő szerint kedvező lehetőség áll az adósok előtt, de számolni kell a kockázatokkal is: öt év után a törlesztőrészlet emelkedhet.

Elfogadta a parlament az árfolyamgát rendszerének módosítását. Az új segítség a húszmillió forintnál kevesebb devizakölcsönnel rendelkezőknek teszi elérhetővé törlesztésük árfolyamának befagyasztását. A korábbi elképzelés szerint nem a kölcsön összegéhez, hanem a lakás értékéhez szabták volna az igénylés feltételét. Egy módosító indítvány azonban ezen változtatott, amit a múlt héten a kormánypárti és a szocialista képviselők is megszavaztak. A törlesztőrészletek befagyasztására hatvan hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A pénzügyi intézmények a svájci frank esetében 180, az eurónál 250, míg a japán jen esetében 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak. Ezt az érintettek az év végéig kezdeményezhetik.

Az ügyfeleknek kedvező, hogy a devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt az állam és a bankok vállalják magukra, az adósnak csak a tőkerészt kell majd megfizetnie.

„Mintegy hatszáz-hétszáz ezer főre tehető az árfolyamrögzítésre jogosultak száma. Közülük akár háromszázezren is élhetnek a lehetőséggel” – mondta lapunknak Németh Dávid, az ING vezető elemzője.

A szakember nem tartja rossznak ezt a megoldást. Mellette szól, hogy hosszabb időszakra teríti el a kockázatokat, míg a veszteségekből mindenki kiveszi a részét. Az elemző szerint öt év alatt 70-110 mil­liárd forintra becsülhető az az összeg, amennyit az államnak magára kell vállalnia. A pénzintézetek szintén ennyit veszíthetnek. „Természetesen ennek a rendszernek is vannak kockázatai, amelyek mértéke az árfolyamtól és a gazdaság állapotától függ. Ha kedvező lesz a nemzetközi és a hazai konjunktúra, akkor a foglalkoztatás is stabilizálódhat, bővülhet. Így kevésbé kell attól tartani, hogy az adósok elveszítik munkahelyüket” – magyarázta Németh Dávid. Az elemző jelezte azt is, hogy vélhetően öt esztendő múlva, a rögzítés után meg fog ugrani valamennyivel a havi törlesztőrészlet. Ha kedvezően alakul a gazdasági környezet, akkor ettől is kevésbé kell tartani. Az öt év azonban nagyon hosszú idő – figyelmeztet a szakértő –, ezalatt bőven bekövetkezhetnek negatív változások. Ilyen lehet például az iráni háború kitörése és a kínai „lufi” kipukkadása is.

Most viszont az elemző szerint a kérdés az, hogy a rögzítéssel felszabaduló pénzt mire költik az adósok. Ezt be lehet akár fektetni is, például valamelyik lakástakarék-pénztárba. Az így összegyűjtött összeghez ugyanis a magyar állam is ad pénzt. Az is megeshet azonban, hogy a felszabadult összegeket fogyasztásra, illetve a mindennapi megélhetésükre költik az adósok.


Mit nyerünk, és mit veszíthetünk?

Lapunk utánaszámolt, hogy egy 12 millió forintos devizahitelnél mennyivel csökkenhet valakinek árfolyamrögzítéssel a havi részlete, ha tíz évre vette fel ezt a kölcsönt, ami átszámolva mintegy ötvenezer svájci frank. Ha a rögzítés 2012 áprilisa és 2017 áprilisa közötti időszakával, 240 forintos árfolyammal, hétszázalékos kamattal és kezelési költséggel számolunk, akkor az adós havi részlete 139 330 forintról 104 498 forintra csökken. Öt év alatt a gyűjtőszámlán másfél millió forint jön össze, ami után nem kell kamatot fizetni. Az állam és a bank ez esetben 850 ezer forinttal könnyít az adóson. Azt is figyelembe kell azonban venni – ennél a példánál maradva –, hogy az ügyfélnek a rögzítés időtartama után így is 172 ezer forintra ugrik törlesztőrészlete, és megmarad több mint hétmillió forintnyi devizahitel-tartozása.


170 ezer végtörlesztő

Az idén február végéig élhettek a fogyasztók a deviza jelzáloghitelek kedvezményes végtörlesztésének lehetőségével. Eddig az időpontig csaknem 170 ezer devizaalapú jelzáloghites család élt ezzel a lehetőséggel – tájékoztatta tegnap a Magyar Hírlapot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Közölték, hogy összesen 169 256 fogyasztó törlesztette mintegy 1354 milliárd forint értékű devizahitelét fix árfolyamon, mely a devizahitel-állomány 24,1 százalékát teszi ki.

A felügyelet tájékoztatójából az is kiderült, hogy a végtörlesztett hitelek 97 százaléka svájcifrank-alapú ingatlancélú hitelhez kötődött. A pénzintézetek ügyfeleinek 69 százaléka kiváltó forinthitel igénybe vétele nélkül végtörlesztette devizatartozását. (HE)


Forintosítás

Törvényileg szabályozza a devizakölcsön forintosításának, valamint a tartozás 25 százaléka elengedésének eljárásrendjét a kötelezettségüket tartósan nem teljesítő adósok esetében a nemzetgazdasági miniszter tegnap benyújtott javaslata. A pénzintézetek augusztus 31-ig kötelesek a még fel nem mondott devizakölcsön-szerződés alapján fennálló vagy abból eredő követelést a jegybank által meghirdetett, 2012. május 15. és 2012. június 15. között irányadó középárfolyamok átlagán forintban fennálló követelésre átváltani. Ez vonatkozik a fel nem mondott pénzügyi lízingszerződésekre is. Az átváltás a többi között akkor lehetséges, ha az adósnak 2011. szeptember 30-án legalább 78 ezer forintnyi kilencven napon túli késedelme volt, ami azóta is fennáll. (MTI)

Forrás: Magyar Hírlap

Az árfolyamrögzítés a gazdaságon is segít

Jó hatással lesz a gazdasági növekedésre az új árfolyamgát rendszere – véli a miniszterelnökséget vezető államtitkár.

Varga Mihály hétfő este, a Hír TV Rájátszás című műsorában azt mondta: serkenteni fogja a belső fogyasztást és a beruházásokat, hogy a nehezen fizető devizahiteleseket sikerül kiszabadítani az adósságcsapdából.

Ismert, az Országgyűlés hétfőn fogadta el az árfolyamrögzítés új szabályait: eszerint a kedvezményt azok kérhetik, akik legfeljebb 20 millió forint kölcsönt igényeltek. A devizahitelesek öt évig, de legfeljebb 2017. június 30-ig élhetnének a rögzített árfolyammal, szándékukat pedig 2012 végéig jelezhetik bankjuknál. A törvénymódosítást 319 képviselő szavazta meg, 9-en tartózkodtak: köztük 8 Demokratikus Koalícióhoz tartozó politikus, illetve a szocialista Veres János. Az NGM szerint az érintettek 90 százalékán segít a törvény.

„Az ország számára, a gazdaság számára ez egy nagyon fontos elem. Hiszen hogy is indult? 2010-ben azt mondta mindenki, hogy az ország számára a legnagyobb sérülékenységet a devizaadósság jelenti, a gazdasági növekedésre is hat” – fogalmazott Varga Mihály.

A képviselők a lakossági devizaeladósodás okait feltáró jelentést is elfogadták hétfőn, amely megállapítja a 2002 és 2008 közötti baloldali kormányok, a bankrendszer és a hitelfelvevők felelősségét.

Forrás: Mno.hu

2 hozzászólás “Megszavazták az árfolyamrögzítést” bejegyzésre

  1. lb szerint:

    Azért az utolsó pillanatban egy “kis” hiba becsúszott!!!

    Elrontotta Matolcsy az árfolyamgátat: mégis a 30 milliós határ él
    http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/elrontotta_matolcsy_az_arfolyamgatat_megis_a_30_millios_hatar_el.164478.html

  2. lb szerint:

    Nem akarja a kormány, hogy könnyen szabaduljanak a devizahitelesek
    2012. március 20., kedd 14:32 Micskei Lajos

    Nem törleszthető elő az árfolyamrögzítés alatt a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozás. Mindaddig nem, amíg a devizahitel nincs kifizetve az utolsó centig, ezt tartalmazza a tavaly elfogadott eredeti árfolyamrögzítési törvény, mely a tegnap elfogadott új árfolyamrögzítési törvény vázát is adja. Kérdésünkre a Bankszövetség elmondta, hogy kifejezett kormányzati szándék szerint maradt benne az előtörlesztés e feltétele a végleges törvényben. Számításaink szerint ezzel több ezer vagy akár tízezer forint plusz költséget is az előtörlesztő hitelesek nyakába tehet az gyűjtőszámlahitel.

    http://penzcentrum.hu/hitel/nem_akarja_a_kormany_hogy_konnyen_szabaduljanak_a_devizahitelesek.1031959.html

Itt lehet hozzászólni !