Inforadio.hu
Ez így nem mehet tovább, mert összeomlik, de hogy ne omoljon össze, még így kell mennie tovább – ebben az ellentmondásban értenek egyet a szakértők, amikor a nyugdíjrendszer átalakításáról esik szó. A politikusok pedig jóformán csak abban, hogy nem akarják elveszíteni a legkönnyebben megszólítható szavazóbázisukat. Holott a nyugdíjkassza 500 milliárd forintos hiánnyal küzd, egy, a Napi Gazdaságnak adott interjúban pedig a nyugdíjbiztosító főigazgatója, Barát Gábor is a korhatár megemlése mellett érvelt.
Magyarországon 3 millió 400 ezer ember kap nyugdíjat. A nyugdíjkorhatár 62 év, a többség azonban már 59 évesen nyugdíjas. Nagyon sokan ugyanis korkedvezménnyel mennek nyugdíjba, 800 ezren pedig rokkantnyugdíjasok.
Megéri nekik: a korkedvezményesek átlagnyugdíja 98 ezer, a rokkantnyugdíjasoké pedig 72 ezer forint. Ehhez képest azok, akik végigdolgozták az idejüket, 70 ezer forintot kapnak. Ráadásul a korkedvezmény, illetve a rokkantság jogcímén nyugdíjba vonulók közül is sokan tovább dolgoznak, nem kevesen feketén, tehát nem fizetnek közterheket. Természetesen nagyon sokan vannak olyanok is, akik a tartós munkanélküliség elől menekülnek nyugdíjba az első adandó pillanatban.
És hiába kapcsolódik a nyugdíjhoz a szegénység fogalma, akkor is tény, hogy nálunk a férfiak átlagnyugdíja a nemzetgazdasági átlagkereset 77 százalékát teszi ki, a fejlett országokban pedig ez 60 százalék. Vagyis itthon nem éri meg a munkaerőpiacon maradni, mert a nyugdíjba menetel mindössze 20 százalékos jövedelemveszteséget jelent.
Kevesen fizetnek sokak után
Az is tény, hogy a magyar nyugdíjrendszer évente 500 milliárd forintos hiányt produkál – ennyivel többet fizet ki az állam az idősek ellátására, mint amennyi a nyugdíjjárulékokból befolyik. Egyre kevesebben tartanak el egyre többeket.
Merthogy egyre több nyugdíjas lesz, hiszen az 1950 és ’54 között szép számban született Ratkó-gyerekek is nyugdíjba vonulnak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a várható élettartam is folyamatosan nő (a férfiaknál most
Ezek a tények. Most következzenek a vélemények arról, mi a megoldás.
Korhatáros politika
Az Oriens nevű tanácsadó cég három módszert javasol. Szerintük 2010-től hat év alatt 65 évre kell emelni nyugdíjkorhatárt. Második lépésben meg kell szüntetni az úgynevezett svájci indexálást, vagyis azt, hogy a nyugdíjemelés mértékét az infláció és a nettó átlagkereset átlagából számítják ki. Ezenkívül az Oriens szakértői néhány évig nem emelnék meg azoknak a nyugdíját, akik most aránytalanul sok pénzt kapnak. Így a juttatások kiegyenlítődnének.
A politikusok erről hallani sem akarnak, ami érthető, ha tudjuk, hogy a nyugdíjasok adják a szavazók 36 százalékát. “Soha, soha, a legnehezebb pillanatban sem jutott eszünkbe, hogy a nyugdíjakhoz nyúljunk hozzá” – fogalmazott például Gyurcsány Ferenc kormányfő, az MSZP elnöke, miután végighallgatta az Oriens tanácsadóit. A nagy változtatások helyett Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára is inkább azt szeretné elérni, hogy minél többen dolgozzanak 62 éves korukig, bár ő is látja, hogy ennél sokkal jobban megéri nyugdíjasnak lenni.
Ki gondol itt a jövőre?!
A szakértők szerint a politikusok csak a felszínt kapargatják.
Holtzer Péter is azt vallja, hogy nem a korhatár és az indexálás a lényeg, hanem az, hogy az egyes emberek – köztük a politikusok – képesek-e a gondolkodásra és az öngondoskodásra – ötven évre előre! Ehhez ma sem hite, sem hajlandósága, sem pénzügyi kultúrája nincs az “átlag magyarnak” – tette hozzá.
Megválaszolatlan kérdések
De mi legyen a korkedvezményt és a rokkantság jogcímét választó milliókkal? Lehet hinni abban, hogy ezeket a kedvezményeket fel kell számolni, vagy legalábbis szigorítani kell az a rendszert.
A munkaerőpiacra visszacsábított rokkantakkal azonban nem oldódik meg a probléma, hiszen – mutatott rá Holtzer Péter – vajon tudunk-e munkát adni nekik? Szintén megválaszolatlan kérdés, hogy mi legyen azokkal, akik nem dolgoznak, vagy minimálbérre vannak bejelentve, vagyis nem lesz nyugdíjuk, ha megöregszenek? (Egyes felmérések szerint 20 év múlva a nyugdíjas korúak 30-35 százaléka közülük kerül ki.) Erre több szakértő a szociális alapnyugdíj bevezetését javasolja.
2010-ig tehát csak vita lesz, változtatás vélhetően nem. Kérdés, hogy a két év múlva esedékes kormányalakításra jelenleg esélyesebb Fidesz mit kezd majd a nyugdíjakkal. Orbán Viktor, az ellenzéki párt elnöke egy zártkörű tanácskozáson állítólag azt mondta, hogy ők befagyasztanák a nyugdíjakat. Később, a nyilvánosság előtt már arról beszélt, hogy meg kell őrizni a nyugdíjak reálértékét.
Forrás: Inforadio.hu
1./ A korkedvezményeket az állam adja, erkölcstelen részükről és jól fizetett tanácsadóikról annak a folytonos emlegetése, hányan vannak és mennyi a nyugdíjuk. Oldják meg másként.
2./ Amíg Magyarországon nem válik el a fizetések és a nyugdíjak értéke, a bérek nem lesznek jól láthatóan magasabbak, mint a nyugdíj, nem fog változni semmi.
3./ Holcer Péter úgy látszik, nem “átlagmagyar.” Ha az lenne, avval törődne, miből fizeti ki fél év múlva a fűtésszámláját. Hol érdekli a nyomorgókat, miből lesz nyugdíj 50 év múlva!
4./ Attól a naptól kezdve, amikor a nyugdíj megállapítás nem lesz befizetéstől függő, felgyorsul az összeomlás folyamata, kinek lesz fontos a legális befizetés?
5./ Az az ember álljon ki a korhatár emelés gondolatával, aki munkát is tud mellé adni!
ha segílyke helyett dolgozna az érintett réteg annyival is beljebb lenne a kassza (vagy legalább dolgozzanak meg érte)
Sonan meghalnak a nyugdíj Korhatásr elött. Ezt a korhatárt még megelelni? NÓÓÓRMÁLIS! Aki nem dolgozik csak az ugat ilyet! Csak olyan ember fejéből pattan ki ilyen aki NEM termelő munkát végez! ( A PÁRTOK,HIVATALI DOLGOZÓ, MINISZTER, POLGÁRMESTER, STB. Nekem NINCS magánpénztáram, és ha elérem a nyugdijkorhatárt, majd nem kapok egy krajcárt se? Akkor hová lessz a befizetett pénzem?
És ez sajnos Európa-szintű gonddá nőtte ki magát.
Szerintem három fontos tényező alakította ki ezt a súlyos helyzetet;
– Rendszerváltás után a szovjet blokk országai mérhetetlen nagy eladósodásban voltak, plusz óriási szegénység volt, demokrácia címszó alatt.
– A nagy betört globalizáció hatására, nők rájöttek karriert, sikereket érhetnek el, beözönlött több tízezer fialat frissérettségis az egyetemekre, főiskolákra, eszük ágába nem volt 18-20 éves fejjel családot alapítani.
– És az énáltalam imádott szó: beindult az agyelszívás, azaz rengetegen mentek külföldre, és sokan közülük vitték a pereputtyot, akik mai napig is ott élnek, vagy külföldön alapítottak családot.
Valami nagyon nem stimmel!
Május 19-én este a TV-ben az APEH eggyik vezetője azt mondta, hogy 4,6millió adóbevalást várnak. Ez azt jelenti, hogy ennyien a nyugdíj rendszerbe is fizetnek. Ez az eggyik. A másik nem igaz, hogy több millió korkedvezményes nyugdíjas van, csak egy-kétt százezer . Arról miért nem beszélnek, hogy a munkáltatónak azokután akik olyan helyen dolgoznak akik korkedvezményesek azok után fizetni kell a cégeknek és nem is keveset.
Az új nyugdíjtörvény a nettó keresetből számolja ki a nyugdíjakat még rosszabb lessz a nyugdíjasok helyzete.
Igazad van Lora ez az idióta azt mondta el lehet menni. A diplomások akik tudnak elmennek mi fizetünk a diplomáért és más ország ingyen kap egy képzett szakembert.