Az MSZP szerint nem hibáztatható a Mal – Nem zárták le rendesen a vörösiszap-tározókat
Blikk, Mno.hu, Csepel.info
A TV2 összefoglalója a tragédiáról
Évek óta fittyet hánytak elemi óvintézkedésekre a Mal Zrt. szakemberei, ezért csak idő kérdése volt, hogy mikor következik be a vörösiszap-katasztrófa – tudta meg több forrásból a Blikk.
A laphoz eljutott vádirat szerint a megengedett mennyiségű víz többszörösét tárolták éveken keresztül a tározóban, amelyből 2010. október 4-én 1,75 millió köbméter erősen maró lúgos víz és vörösiszap árasztotta el a környéket. Legfeljebb 1 méter magas víz boríthatta volna csupán a zagytározóban lévő veszélyes üledéket, annál nagyobb mennyiség nem terhelhette volna tartósan a töltést. Ehhez képest a gátszakadáskor 4,4 méter mély vízmennyiség nyomta a tározó falait.
– A katasztrófa előtt a vörösiszapon rekordmagasságú volt a víz, 535-585 ezer köbméternyi többletvíz volt a tározóban – áll a vádiratban. Mi több, az elmúlt öt év átlagvízszintje 3,2 méter volt, ami a háromszorosa a tervező által megengedett értéknek. A vádirat szerint ez volt a legfőbb oka annak, hogy bekövetkezett a 10 halálos áldozatot és mintegy 22 milliárd forintos anyagi kárt okozó katasztrófa.
A tározó végül összeomlott északnyugati sarkánál ráadásul egy vörösiszapdomb fokozta a kőfalra nehezedő nyomást, amit a szakértők szerint az iszap megfelelő beáramoltatásával el lehetett volna kerülni.
Szintén döbbenetes részlet, hogy a vádirat szerint a katasztrófa időpontjában már egy éve szünetelt a zagytározóban lévő víz semlegesítése, ami miatt a gát átszakadásakor a folyadék pH-értéke elérte az erősen lúgos 12,3-as értéket. Az erős lúg felpuhította a tározó alatti agyagot, ami végül szintén a gát leomlásához vezetett.
– Egyetlen engedély vagy határozat sem számolt ezzel a lúgmennyiséggel – állapította meg az ügyészség. A vád szerint ráadásul hiába adtak le a műszerek vészjelzéseket több mint egy órával a tragédia előtt, senki nem tett semmit. Az ügyészség mindezért a 15 vádlottból 13-ra, köztük az elsőrendű vádlott B. Zoltánra kért fegyházbüntetést, két másik vádlottra fogházbüntetést mérnének.
– A nyomozás során nem közölték, hogy milyen szabályokat szegett meg a védencem, csak a vádiratban szembesültünk mindezzel – furcsállotta dr. Kamarás Péter, az egyik vádlott ügyvédje. – Azt akarjuk bizonyítani, hogy védencem mindent megtett a katasztrófa elkerüléséért.
Forrás: Blikk
Az MSZP szerint nem hibáztatható a Mal
A jelentést és a határozati javaslatot bemutató Kepli Lajos úgy fogalmazott, hogy hibák láncolata és egy felelőtlen, hanyag, nemtörődöm tulajdonosi szemlélet okozta a katasztrófát.
Az előzményeket ismertető politikus elmondta, hogy 2010. október 4-én a Mal Zrt. ajkai timföldgyárának kolontári vörösiszap-tározójában az egyik kazetta fala átszakadt és körülbelül egymillió köbméternyi lúgos folyadék és félmillió köbméternyi vörösiszap ömlött ki. Hozzátette, hogy a gátszakadás pillanatában kiömlő folyadék intenzitása megközelítette a Duna vízhozamáét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Torna patakban 13-as körüli pH-értéket mértek, tehát az anyag lúgossága valószínűleg ennél is magasabb volt.
Az ipari katasztrófa elsődlegesen és döntően a Mal Zrt. üzleti tevékenységével összefüggésben, a cég felelősségi körében következett be – jelentette ki a bizottsági jelentés alapján. Hangsúlyozta, hogy egy, az emberi tevékenység nyomán bekövetkező ipari katasztrófáról van szó.
A politikus kiemelte, hogy ezeket a létesítményeket senki nem engedélyezte statikai szempontból. Hangsúlyozta, hogy az eljárás a nyolcvanas években megkezdődött, de aztán felfüggesztették és azóta sem fejezték be. Véleménye szerint habár ez a katasztrófa bekövetkeztének egyik legsúlyosabb oka, ez nem mentesíti a tulajdonosokat a felelősség alól.
Végül az előző kormányok felelősségére is kitért, mert korábban nem ültettek át olyan uniós irányelveket, amelyekkel megakadályozható lett volna a katasztrófa. Ennek kapcsán elmondta, hogy egy szerencsétlen megfogalmazás miatt ezek a létesítmények nem kerültek a bányakapitányságok hatáskörébe. Hozzátette, hogy a tározót nem minősítették veszélyes üzemnek sem, ezért a katasztrófavédelmi hatóság sem ellenőrizhette azt.
A kormány egyetért a jelentés legfontosabb meghatározásaival
Tállai András belügyi államtitkár felszólalásában közölte, a kormány egyetért a vizsgálóbizottság legfontosabb megállapításaival. A kabinet képviselője ugyanakkor megjegyezte, a testület egyes megállapításait hibásnak tartják, így például azt, hogy a tárolókazettákban eltérő összetételű salakanyagokat tároltak volna, illetve azt, hogy a katasztrófavédelem nem rendelkezett megfelelő védelmi tervvel. Tállai András rövid felszólalása végén annak a reményének adott hangot, hogy az Országgyűlés egy politikamentes vita után lehetővé teheti, hogy soha többet ne fordulhasson elő hasonló katasztrófa.
Aradszki András (KDNP) ismertette: a bizottság 18 ülést tartott, ezeken meghallgatta a Mal Zrt. döntéshozóit és munkavállalóit, a hatóságok képviselőit, és számos szakértői véleményt is megismert. A kormánypárti politikus a felelősség kapcsán kiemelte: a bizottságnak igenis feladata volt azt vizsgálni, hogy milyen szabályozási hiányosságok vagy eljárási hibák vezettek a katasztrófához. Hozzátette: a Mal Zrt. kijátszotta a vörösiszap minősítésének hiányosságait, vagyis „kijátszotta a rendszer adta lehetőségeket”, de ezzel csak nőtt a felelőssége, hiszen nehezítette a katasztrófa „pontos okainak feltárását” – mondta Aradszki András.
Kovács Tibor, az MSZP egyik vezérszónoka hangsúlyozta: az MSZP nem ért egyet azzal, hogy a Mal Zrt. felelőssége megállapítható, és sajnálatosnak nevezte, hogy a testület nem vizsgálhatta a katasztrófát követő kormányzati lépéseket.
Forrás: Mno.hu
Nem zárta le rendesen a vörösiszap-tározókat a Gyurcsány-cég
Gyurcsány Ferenc és körei nem hajtották végre maradéktalanul a privatizációs szerződést, miután megvették a mosonmagyaróvári timföldgyárat – ez derül ki abból az igazságügyi szakértői szakvéleményből, amelyet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal megbízásából készítettek.
A Hír TV Célpont című műsorának birtokába került anyag megállapítja, a volt miniszterelnök érdekeltségébe tartozó MOTIM nem a hatósági előírásoknak megfelelően zárta le a használaton kívüli vörösiszap-tározókat. Néhány éve az egyik kazettát úgy fedték le, hogy kimaradt belőle a vízzáró agyagréteg, egy másik lerakóban pedig a szabálytalanul tárolt lúgos folyadékot azbeszttel próbálták meg semlegesíteni.
A privatizációs szerződés előírta, hogy 110 centiméteres védőréteggel kell ellátni a zagytározókat, de az egyik vastagsága helyenként a 65 centimétert sem éri el. A szakértői jelentés szerint nyoma sincs a 30 centis vízzáró agyagszigetelésnek. Ez akár egy kolontári típusú katasztrófát is előidézhet.
Forrás: Mno.hu
Ekkora marhaságot, hogy lehet leírni és közzétenni?
“A gátszakadás pillanatában kiömlő folyadék intenzitása megközelítette a Duna vízhozamáét.”
A Duna melyik szakaszának, melyik időszakban, milyen időintervallumra vonatkozó vízhozamáét?
“a tragédia előtt egy órával már jeleztek a műszerek”
Kinek és mit jeleztek a műszerek?
“?!”: Mohácsnál, 2010. október 3-án, 13:17:00 perc és 13:17:01 perc között.
Most jobb? Csökkent a nyomás a homlokodnál? Miért nem mész el orvoshoz? Mindenki látja, hogy teljesen eluralkodott rajtad az őrület.
Ne veszekedjetek, a portás a felelős, és punktum!
Kedves “Manitu”, Te Minden Indiánok Hatalmas Szelleme, illetve Szellentése!
Folyóvizeknél a vízhozamot nagyon sok dolog befolyásolja (a keresztszelvény helye, vízállás, stb.)
Például a Duna vízhozama Budapestnél kisvízkor 5-600 m3/s, középvízkor 2200-2400 m³/s, magasvízkor 7-8000 m/s.
Csak neked, indiánfingagyú ökörnek mindegy az, hogy a gátszakadás pillanatában kiömlő folyadék intenzitása, a Duna melyik szakaszán és milyen vízállásnál mért vízhozamát közelítette meg, mert mint láthatod a vízállástól függően mért másodpercenként vízhozamkülönbséget a családoddal egész életedben nem tudnátok elfogyasztani.
Érted-e már, Te indiánfingagyú barom, hogy normális emberek számára egész mást jelent ha azt írják, hogy “vidd ki bilit”, mintha azt, hogy “idd ki a bilit”?!
“a tragédia előtt egy órával már jeleztek a műszerek”
A Katasztrófavédelmi Szolgálat három napra előre meg tudja jósolni a várható magas vízállást és ezzel az árvízveszélytis!
A műszaki feltételek és a technológiai fejlesztések elmaradása, valamint a zanyagi lehetőségek szűkössége miatt azonban ennyi idő alatt a védőgátak felépítése nem lehetséges!