Csepel.hu
Tábortűz helye a Tamariska dombon – ilyen az új rendszerben nem fordulhat majd elő (fotó: Menyhért Péter)
Mint arról már egy korábbi hírben beszámoltunk, a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján a Tamariska-domb kerületi védettség alá került, így Csepel egyetlen természetvédelmi területén elkezdődhetnek azok a munkák, amikre talán az utolsó előtti pillanatban kapta meg a kerület a lehetőséget. Ahogy Németh Szilárd polgármester a Csepel.hu-nak elmondta, kiemelt feladatként kell kezelni a terület rendbehozatalát, s ebben mindenki aktív segítségét kéri.
Az 5,9 hektáros területen öt fontos feladat van: az első a terület bekerítése és éjjel-nappali őrzése; a tervek szerint a környező villanyoszlopokra kamerákat is elhelyeznek. A második hangsúlyos tennivaló a birtokvédelem, kisebb területrészek kisajátítása, ami egyrészt a gázcseretelepet, másrészt egy magánszemélyt érint, és természetesen – harmadik teendőként – sürgősen rendezni kell az átjátszótorony sorsát is.
Németh Szilárd hangsúlyozta, hogy az önkormányzat célja az – s ez a negyedik pont – hogy óvodával, iskolával, illetve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel együttműködési megállapodást kössön: „a gyerekek legyenek a gondnokai ennek a területnek, hiszen így tanulják meg, mit is jelent a természetet védeni, az egyesület szakemberei pedig szakmailag segítenék továbbra is a munkát. Nekik már fél hektárnyi területet sikerült megtisztítanunk korábban, ott már ki is alakult a dombra jellemző, ligetes nyílt gyep”- tette hozzá a polgármester. Nem kevésbé kiemelt feladat a jövőre való felkészülés: ökológust, ornitológust vonnak majd be a terület növény- és állatfajainak megőrzésébe. Lesz – többek között – tanösvény is, az újjáéledő gyepszigeteket pedig pallósorral védenék
A megújuló Tamariska-domb olyan fontos helyi értéket képviselhet, amire nem csak a csepeliek lehetnek büszkék, hanem minden természetszerető.
Forrás: Csepel.hu
A röhögés kapok, amikor a domb természeti értéke kerül terítékre.
– Lehet egyáltalán valamilyen megóvandó természeti értéke ennek a jól körbelakott területnek.
– Megmaradhatott valamilyen természeti értéke ennek a zsebkendőnyi elhanyagolt területnek?
– Elegendő ez a terület arra, hogy valamilyen tájra jellemző fauna fennmaradjon? — – –
– Nem! – Szerintem.
A szélhordta homokos dűne halálos ítéletét akkor mondták ki, amikor a “tájat Ős Csepeliek” körben felparcellázták.
Persze ha egy parkot hozunk létre azt védeni és gondozni, kell! 🙂
Jól látod a dolgot. A terület bekerítése, az őrzése, a bekamerázás, ezek fenntartása sok pénzbe kerül. Az hogy mindezt ki csinálja már rég lejátszott ügy. Az egész hajcihő arra kell hogy a pénz elköltése látszólag teljesen szabályos legyen.
Még a hatvanas években beton oszlopok voltak, azok a jellegzetes végű aminek a teteje kifele ívelt. A valamikori szögesdrót már le volt rozsdásodva. Ehhez társult még a domb tetején a beton lőállás és egy fából épített, térképészeti fatorony (őrtorony), plusz a kiépített beton bejáratok…Nekem mindig egy táborra emlékeztető valami volt…Most megkapja kerítést a kamerákat az őrzést védést esetleg egy két reflektort…hát mit is gondoljak, nem mindjárt a gyíkok meg a homoki rózsák fognak eszembe jutni…A bunkerekben pedig lehetne egy pár terráriumot berendezni, különböző hüllők bemutatására egy két kitömött rágcsáló társaságában…Különben Csepel határától Szigetszentmiklósig ez fauna megtalálható amióta nincs mezőgazdaság…Jó természet védelmet…csak legyenek látogatók, igaz ameddig ott az óvoda addig, látogató is lesz…
“A terület bekerítése, az őrzése, a bekamerázás, ezek fenntartása sok pénzbe kerül. Az hogy mindezt ki csinálja már rég lejátszott ügy. Az egész hajcihő arra kell hogy a pénz elköltése látszólag teljesen szabályos legyen.”
“belekotkot” és hasonszőrű elvtársai csakis ebben a mátrixban tudnak gondolkodni. Szavazz rájuk, ha olyan vagy, mint ők! Szerencsére azonban sokan hányingert kapnak tőlük.
“Csepel határától Szigetszentmiklósig ez fauna megtalálható amióta nincs mezőgazdaság”
Egész Csepel magára hagyott részét természetvédelmi területté lehetne nyilvánítani.
A Tamariskán található gaz és gyomnövénytársulások az ember által magára hagyott területeken megtelepednek rövid idő alatt.
Homokpusztai gaz növényzetéből a következő fajok fordulnak elő:
Ilyenek a Budai imola (nem elsősorban homoki faj, főleg sziklagyepekben gyakori)
Homoki fátyolvirág
Homoki csüdfű (Vörös könyves)
Homoki imola
Homoki bakszakáll
Homoki árvalányhaj
Báránypirosító
Fényes poloskamag
Kedves Jeniszej!
Hozzászólásod alapos ismeretek hiányáról tanúskodik, ezért megpróbállak kutyafuttában felvilágosítani:
Azt írtad: “Lehet egyáltalán valamilyen megóvandó természeti értéke ennek a jól körbelakott területnek.”
A válasz: IGEN! Amikor a szoci önkormányzatot győzködtük a domb megmentésének szükségessége miatt, európai hasonlatosságokat is kerestem
Zürichben például van egy ugyanilyen kicsi természetvédelmi park, mint a Tamariskánk, ugyanúgy zárványként körbenőtte a nagyváros. Az a kert, a többi létező hasonlóval együtt, egy “botanikus kert” jellegű, teljesen zárt, kutatással, fajok védelmével,oktatással, és lakossági rekreációval foglalkozó kert, ahol nem csupán megvédik a zsebkendőnyi természetet, de közben a helyi társadalomnak is hasznos tevékenységet végeznek az ÜZEMELTETÉST ELLÁTÓ SZAKEMBEREK.
Azt írtad:”Megmaradhatott valamilyen természeti értéke ennek a zsebkendőnyi elhanyagolt területnek?”
Igen, a nemzetközi példák ezt bizonyítják.
Azt írtad:”Elegendő ez a terület arra, hogy valamilyen tájra jellemző fauna fennmaradjon?”
Igen! Csak a szemlélet nem lehet pénzlenyúlási szándék.
Azt írtad:”Persze ha egy parkot hozunk létre azt védeni és gondozni, kell!”
Igen, 2009 óta ezt próbáljuk elérni. S hogy miért?
A válasz nem az, amit csepeli fideszes képviselők kárognak, hogy a “menyhért üzlete”, mert ezt nem lehet “üzleti” elven megvalósítani!
Valószínűleg ezért távolította el a Szilárd a Csepeli Zöld Kört a színről, mert mi nem vagyunk megvehetők, és minden tevékenységünket a nyilvánosság igazolhatja.
Velünk a szocik sem tudtak pénzt talicskázni, ahogyan a fidesznek sem vállalunk ilyesmit.
TERMÉSZETESEN, MINDIG VAN MEGVEHETŐ úgynevezett “szakember” aki méltányos díjazásét a nevét adja.
A válasz a 6 éves konkrét munka tapasztalatunkból származik, mert rá kellett ébrednünk: sziszifuszi tevékenységet végzünk, amin változtatni KELL.
Németh Szilárd és Bajor Zoltán tervei nem erről szólnak!
Bajor Zoltán volt például az az állítólagos szakember, aki sohasem tudta szakmailag megindokolni, hogy miért (autópályás) vadvédő kerítést akar, amikor a területen nics ilyen vad, s megvédeni magát a területet kell az emberi károkozóktól.
Üdv menyus
Kedves Jeniszej!
11.56-os hozzászólásod arról tesz tanúbizonyságot, hogy össze tudsz lapátolni valós információkat, de DILETTÁNS, hozzá nem értő vagy.
Biztos fideszes vagy, mert a Szilárd érvrendszere is hasonló.
Valójában a domb természeti értéke nem csupán a védett növényekben, hanem a geológiai sajátosságaiban, a több tucat védett ízeltlábú fajban, az átvonuló és itt fészkelő madaraiban KOMPLEX módon van!
Ezt az értéket így összességében sehol a világon nem tudod reprodukálni.
üdv menyus
Kedves jól értesült, sajnos most rosszul értesültél. Nem vagyok senki elvtársa.
Viszont ha Te ilyen jól értesült vagy akkor légy szíves és világosíts fel minket hogy ahhoz hogy megőrizzék a területet, miért kellett megszüntetni a természetvédelmi terület besorolást.
Egyszer már érdeklődtem, igaz nem névre szólóan, csak úgy ha valaki tudja: hogyan készült a domb?…a Dyscovery canelen a “Hogyan készült”-ben nem találtam semmit sem a “YoueTube”-on sem, nos hogyan készült a bunker?…
-ástak egy hatalmas gödröt és zsaluzat segítségével kibetonozták és aztán visszatöltötték homokkal…
-vagy a meg levő homok dombba, bányászati eljárással (dúcolás) lyukat fúrtak és kiöntötték betonnal?…
-vagy?….
-vagy?….esetleg?…”Hogyan készült” a Tamariska-domb betonbunkere?…(előre is köszönöm, ha valaki elmondaná)…
Kedves Menyhért Péter!
Csepel határában az elhagyott ugaron “több tucat védett ízeltlábú” ugrál körbekerítés nélkül, – szabadon. Azt mondja a Fater ezek az ízelt lábúak a grundok rovarai, ami itt a város peremén megszokott dolog. Ezeken nincs mit védeni.
Itt a Tamariska szomszédságban, – néhány száz méterre az átvonuló és itt fészkelő madarak sokasága él szabadon, komplex módon!
Nevet a Fater azon a megállapításodon, miszerint, ezt az értéket így összességében sehol a világon nem tudod reprodukálni. Javasolja az öreg, hogy sétálj végig az ugaron! Meglátod mennyivel színesebb az élővilág, van a szabadban kerítés nélkül.
Nem hiszem, hogy egy arbarétum létesítése volna legfontosabb a jelenben Csepel népének.
Előbb a tájidegen bunkerokat kellene eldozerolni a területről. Az igen az fontos volna!
Van tennivaló bőven az elhanyagolt Csepeli partokon is!
üdv. Jeniszej! 🙂
És miért nem akarják kinyitni a belsejét? Nekem egyszer sikerült bejutnom oda, és bár nagyon nincs bent semmi, nekem valahogy tetszett 😀
Kedves duplaikszpluszegy
Amikor az egyesületünk elkészítette a Tamariska-Park projektjét, a bunker hasznossá tétele is cél volt.
A mi elképzelésünk egy civil konzorcium által üzemeltetett kert volt, ahol a csepeli civil szervezetek és országos civil szervezetek együttműködése révén nagyon sokrétű lehetett volna a hasznosítás.
Közel egy tucat szervezetet kérdeztünk meg, hogy részt vennének-e egy ilyen együttműködésben, és pozitív válaszokat kaptunk. Sajnos, az egyetlen elutasító választ az MME adta – lehet, hogy már akkor is terveik voltak a dombbal.
Egyébként, tudomásom szerint, a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesületnek vannak ésszerű elképzelései a volt legópincék, bunkerek hasznosításáról.
Üdv menyus
Kedves Jeniszej!
Azt érzékelem, hogy egyrészt sugárzik belőled az utálat az irányomban, másrészt, hogy nem vagy kellően felkészült abban a témában, amiben utálkozol.
Azt írtad: “Nem hiszem, hogy egy arbarétum létesítése volna legfontosabb a jelenben Csepel népének.”
Teljes mértékben egyetértek veled, ezért tiltakozom a Szilárd féle manőver ellen, DE!
Amit nem tudsz, mert nem olvastad el a fellelhető információkat:
Az egyesület Tamariska-Park projektje abból indult ki, és KIZÁRÓLAG azon alapult, hogy féltettük a csepeli gyermekeket BALESETI HALÁLTÓL, KÁBÍTÓSZEREKTŐL!
Féltettük a sétáló embereket a mértéktelenül elhanyagolt ösvények miatti balesetveszélytől, és tiltakoztunk az önkormányzatunk semmit tevése kapcsán kialakuló vagyonvesztés miatt!
Az volt az álláspontunk, hogy az önkormányzat a tulajdonos jogán KÖTELES megvédeni a polgárai, gyermekei életét és biztonságát, és ehhez nem lehet kifogás a természetvédelem!
projektünk azt tervezet, hogy a biztonságos és védett domb költségeinek felhasználásával, az egyesületek önkéntes munkája védi majd meg a természetet!
AZ ÜZEMELTETETT, VÉDETT park lényege az emberek védelme volt elsősorban, és csak hozadékaként óvtuk volna a természetet!
Erről a csepeli polgármester és a korrupt természetvédő kussol, mert akkor nem lehetne a bajor féle járőrszolgálattal megpumpolni a költségvetést!
Persze, hogyan is hivatkozhatna a szilárd az emberek védelmére, amikor azóta sem tett EGYETLEN LÉPÉST SEM, mióta hatalomra került!
Egyébként meg minek is megszüntetni a természetvédelmi területet ahhoz, hogy biztonságban érezhessék magukat a csepeliek, vagy ahhoz, hogy a bmx-ező kamasz gyerekek szülei biztosak lehetnének abban, hogy nem fog a sűrű ösvényen fának csapódni és szörnyethalni a gyermekük!
Németh Szilárd mindezzel tisztában van, hiszen többször végighallgatta azokat az előadásaimat, ahol kényszerítésként azzal bombáztam a kerületi önkormányzati vezetőket, hogy OLCSÓBB védeni-üzemeltetni a dombot, mint az elhunyt személy hozzátartozójának százmilliós végkielégítést fizetni!
Németh Szilárd a szerdai közgyűlés óta már nem legitim polgármestere Csepelnek, csupán egy hatalmával visszaélő, hazug esküszegő.
Üdv menyus
Kedves csepeliek!
Idemásolom az első, kezdetleges projektleírásunkat:
Tamariska botanikus kert és erdei iskola
Természetvédelmi, idegenforgalmi és környezettudatos nevelési projekt
Javaslat Budapest – Csepel önkormányzatának a Tamariska- domb megóvására; rehabilitációjára, fenntartható fejlődésére és társadalmi-gazdasági hasznosítására.
A javaslatot a Csepeli Zöld Kör Egyesület készítette, a Csepeli Kertbarát Kör; a Csepeli Galambászok és a Csepel szigeti Civil Szövetség tervezett konzorciális együttműködésével
Kötelezően ellátandó önkormányzati alapfeladatok:
Életvédelem, balesetelhárítás
Egészségvédelem
Vagyonvédelem
Településtisztaság
TULAJDONOSI érdek: jogszabályok szerinti kötelezettség – kötelező önkormányzati feladatok alapján
Életvédelem, társadalmi – önkormányzati vagyon védelme – A domb ma még jelentős élet és balesetveszély forrás: lepusztult ösvények; magasból zuhanás lehetősége több helyen; illegális járműközlekedésből (quad, crossmotor, mountain bike) származó balesetveszélyek; póráz nélküli kutyasétáltatás. A domb összes sétaútja közforgalomra alkalmatlan állapotban van: bármikor bekövetkezhet egy olyan ficammal – töréssel járó baleset, akár haláleset is(!) ahol a Csevak és az önkormányzat, mint tulajdonos perelhető! A bunkerek bejáratai felett olyan alkalmatlan védőkorlát rendszer „van” mely az ellenőrizetlenül látogatható területen akár több gyermek halálát is okozhatja. A terepmotorosok és BMX biciklisek által állandóan újraépített ugratók, akadályok és más pályaelemek életveszélyes sérülések előidézésére is alkalmasak. A dombtetőn rendszeresen szabadjára engedett kutyák potenciális veszélyt jelentenek bármely látogatóra.
Egészségvédelem – folyamatos munka igény az allergén növények visszaszorítása érdekében; az egészséges (csökkentett pollentartalmú) környezet biztosításáért.
A terület tényleges védettsége esetén egy rendezett és biztonságos természeti környezet alakulhat ki, a lakossági rekreáció terepeként
Vagyonvédelem – közbiztonsági veszélyforrás: betörések, kábítószer, természetkárosítók, lövöldözés lakossági hatásai. A helyiekkel beszélgetve többször szóba került, hogy gyakori látogatók a nagy fekete terepjárós, kigyúrt emberek, akiktől félnek a lakók.. Jellemzően említették, hogy sokszor bújnak el emberek a bozótosba – megfigyelve a lakásokat, a lakók szokásait. Csak a bekerített és rendszeresen felügyelt területen óvhatók meg a kihelyezett nagy értékű utcabútorok; fejlesztésre más módon nincs még pályázati lehetőség sem!
Településtisztaság: A bekerítés és az állandó üzemeltetés révén az évente 1-1,5 millió Ft illegális hulladék elszállítási kiadás minimalizálható. Üzemeltető feladata a folyamatos tisztán tartás is.
Idegenforgalom lehetősége nyitvatartási idővel; Szakmailag képzett vezetővel indított természetvédelmi séták; a bunkerben állandó és alkalmi kiállítás vezetővel csoportos látogatása. A Csepeli hófehér kerengő védett galambfajta bemutatása, részleges tenyésztése. A vagyonvédelem költségeit meg nem haladó non profit szerződéses üzemeltetés egyik többletszolgáltatás lehetősége. A bunker egyik bejáratánál az egyesület tartózkodó-raktár helysége biztosítható, míg a másik két bejáratnál állandó és alkalmi kiállítások létesíthetők, mely előzetes bejelentkezés alapján, külön költség nélkül megvalósítható.
Oktatás-szervezés erdei iskola: helyi tantervekbe beépíthető környezeti nevelés órák szervezése; kiscsoportos erdei iskola jellegű természetvédelmi képzés, táborozás szervezése iskola időn kívül A vagyonvédelem költségeit meg nem haladó non profit szerződéses üzemeltetés egyik többletszolgáltatás lehetősége. A védett területen az egyesületünk által elérhető forrásokból tanösvény alakítható ki, mely szakmai vezetéssel látogatható lenne. Vállalnánk iskolás csoportok erdei iskola jellegű foglalkoztatásának szervezését, vezetését is. E tételek szintén külön költség nélkül valósíthatók meg.
Társadalmi kapcsolat a civil szférával: Egyesületünk több másik civil szervezettel ki tudna alakítani rendszeres munkakapcsolatot mely ebben az önkormányzattal folytatott együttműködésben szakmai, társadalmi és politikai előnyt is jelent.
Legkevesebb 5 + 10 fő csepeli lakos munkahelyteremtése: Az öt fő tagunkat természetesen bejelentve, legálisan foglalkoztatnánk – erre manapság akár külön támogatás is szerezhető. Kevesebb létszámmal sajnos nem oldható meg a 24 órás üzemeltetés, őrzés-védelem!
Szakképzett természetvédelmi járőrszolgálat kialakítása az egyesületi együttműködés keretében. Most januárban vizsgáztunk „természetőr” képzésen. Így legkevesebb 5 fő képesített Polgári Természetőr képesítéssel rendelkező tagunk áll rendelkezésre. Ha az önkormányzat egy-két emberünket Hivatásos Önkormányzati természetőr-ként finanszírozná (Az 5 fős projekt létszám keretein belül is!), akkor vállalnánk az ehhez előírt kötelező képesítés megszerzését is.
Gazdasági érdek
A csepeli Környezetvédelmi Keret e célra történő felhasználása hosszú távon garantálhatja Csepel egyetlen természetvédelmi területének magas színvonalon történő hasznosítását!
A terület vállalkozási, jövedelemteremtési célra nem hasznosítható
A nagymértékű rongálás, szemétlerakás – A kötelezettség teljesítését ahogy most is, részben a Csevak biztosítaná.
A polgári védelemmel szerződve, a bunker védelme és társadalmi célú hasznosítása – jelenleg megoldatlan – az egyesület vállalja.
A lakosságot veszélyeztető allergén növények eltávolítási kötelezettsége. – A több éves szerződéses kapcsolat alapján az egyesület vállalja.
Lehetővé válna egy közhasznú foglalkoztatásra lehetőség alacsony képesítésű polgárok számára. – A közhasznú foglalkoztatás kereteit a Csevak, a foglalkoztatottak munkáltatását és felügyeletét szerződéses kapcsolat alapján az egyesület vállalja.
Megnyíló lehetőség a civil szektor pályázati forrásaihoz hozzáférés – az egyesület vállalja.
Együttműködés a fővárossal – forrás és feladatmegosztás a kezelővel
KEZELŐI érdek:
Jogszabályi kötelezettség alapján – a Fővárosi kapcsolatunk rendszere – ha a tulajdonosi szerződés megvan, úgy – nagy biztonsággal kiterjeszthető.
természetvédelmi szakmai – kötelező kezelői feladatok ellátására
Védett fajtavédelem / Csepeli hófehér galamb bemutatása, részlegesen tenyésztése
Kutatási együttműködés intézményekkel (madarak, rovarok, zoológusok, botanikusok)
Együttműködés egyetemekkel
Környezetvédelmi alapfokú oktatás – tudatos környezeti nevelés, erdei iskola
Csepel-Solti síkság génbank
A terület fenntartását és megőrzését a józan ész érvei mellett jogszabályok is garantálják.
1. A természetvédelmi törvény szerint védett, és különösen fontos tájképi értékű terület. Fővárosi Önkormányzati jogszabály alapján kezelendő.
2. A tulajdonosi jogok és kötelezettségek alapján, valamint egészségvédelmi szempontból is kezelendő.
3. Használata jelenleg szabályozatlan, felügyeletlen és veszélyes egyben.
4. Bizonytalan státusz: a tulajdonosi és a kezelői jogok és források egy kézben való koncentrációja jelentős eredményesség és hatékonyságjavítást hozna.
5. Jelentősen elhanyagolt kötelezettségek: eddig részben költségvetési hiányra hivatkozva, a szükséges forrás-koncentráció nem jöhetett létre, aminek eredményeképpen forrás pazarlás tapasztalható.
6. Jelenleg nem biztosított feladatok esetében: – Gazdasági szereplők részéről hátráltat a tevékenység profitabilitásának hiánya; – Önkormányzati szereplő részéről hátráltat a közvetlen érdekeltség hiánya; a bürokrácia és a szakképzetlenség hiánya. – Megfelelő civil szervezet vagy szervezeti társulás jelentős külső forrásbevonásra is lehetőséget adva képes közszolgáltatást szerződéses alapon ellátni. Erre Magyarországon többnyire alapítványok vállalkoztak az elmúlt évtizedben – Csepelen a környezetvédő egyesület az egyedüli már évek óta működő, jelentős eredményeket felmutató lehetőség
A terület sajátosságai:
Lakóövezetbe beékelődött különleges státuszú zöldfelület, speciális funkciókkal.
1. Természetvédelem (biodiverzitás); különleges fajtavédelem (csepeli hófehér kerengő galamb)
2. Zöldfelület fenntartás (allergén növény (pl: parlagfű) mentesítés);
3. Idegenforgalom, lakossági rekreáció (pihenés-kikapcsolódás és kirándulóhely);
4. Polgári védelem (bunker őrzés-fenntartás);
5. Közbiztonság (betörésvédelem; kábítószerügy; illegális hulladéklerakás-vandalizmus; élet és balesetveszély elhárítás)
6. Oktatás, környezeti nevelés (tájékoztatás; környezettudatos nevelés; nyári táborok – erdei iskola funkció)
Nonprofit szervezetként a Csepeli Zöld Kör Egyesület immár negyedik éve, egyedi szerződések alapján, dokumentálhatóan jó minőségben látja el a tulajdonosi és a kezelői feladatok már kihelyezett (csekély) részét. Célszerű lenne a feladat és a forrás kihelyezése mindkét szereplő részéről, mely egyben a szükséges vagyonvédelmi kötelezettségek biztosítása is lehet.
A tulajdonosi feladatok egy részét (szemét és zöld-hulladék elszállítása és feldolgozása; az üzemeltető ellenőrzése és beszámoltatása; a kötelezően ellátandó fenntartási feladatok meghatározása) továbbra is a Csevak zöldfelületi osztálya végezné, ezen kívül szervezné és irányítaná a (kidolgozásra kerülő) Tulajdonosi Monitoring rendszert.
E tevékenység a következő szerződési-finanszírozási rendszeren alapulna:
Alapvető források
A csepeli önkormányzat Környezetvédelmi Kerete (esetlegesen más költségvetési forrással kombinálva).
A Csevak költségvetéséből származó zöldfelület kezelésre jutó összeg.
A Fővárosi Önkormányzat környezetvédelmi költségvetéséből, a természetvédelmi kezelés kötelezettségére jutó összeg.
Kiegészítő források:
Nemzeti Civil Alapprogram működési pályázatai
Minisztériumi és alapítványi típusú pályázatok
Európai Uniós forráslehetőség
Dokumentálás:
Hosszú távú Üzemeltetési (keret) Szerződés – visszavonásig érvényes
3 éves Közszolgáltatási finanszírozási szerződés
1 költségvetési évre, üzleti tervre alapozott Vállalkozási szerződés
A kezelői kötelezettségek (természetvédelmi szakmai ellenőrzés és beszámoltatás,
Kezelési tervek összeállítása, szakmai felügyelet) meghatározása mellett a Főpolgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Ügyosztálya végezné-szervezné és irányítaná a Kezelői szakmai Kontrolling rendszert.
Szükséges ehhez egyesületünk TERÜLETGAZDA (üzemeltető) kijelölése megbízása, hogy összefogja, koordinálja, irányítsa, szervezze, és végezze el a szükséges munkákat.
Forrásigény minimuma: Egy ilyen pici területet csak úgy lehet – még nonprofit módon is!!! – fenntartani, ha a legnagyobb veszélyeztető tényező, az EMBER – korlátozott és felügyelt használatát tudjuk biztosítani.
A bekerített domb fenntartását a nonprofit szolgáltató szervezet (a CSZK) már 1+1+3 főállású alkalmazott átlagos nagyságrendű béréből biztosítani tudná, mert az egyesület önkéntes munkát végző, és társadalmi célú közmunkát szervező tevékenysége erre lehetőséget adna.
A 24 órás vagyonvédelem kockázatosan 3, biztonságosan 4 fővel oldható meg. Vagyonvédelmi cégnél egy garanciát nem vállaló őrzés forrásigénye legkevesebb 10 millió Ft, mely semmi más tevékenységet nem képes magába foglalni, mint a járőröző jellegű vagyonvédelmi szolgáltatást. Vagyonvédelmi cégek természetvédelmi tevékenység szakszerű végzésére nem rendelkeznek szakképzett személyzettel; erre ők alkalmatlanok.
Dologi forrásigényt jelent a terület bekerítése. Erre a célra egyesületünk – saját önkéntes szakembereinek munkáját felajánlva – kizárólag anyagköltség biztosítását kéri. Terveink szerint egy hagyományosan székelykapus típusú (lásd Csepel erdélyi testvérvárosától származó településjelző tábláit!) FA kerítésrendszer szerepel. Kivitelezési költség igénye (a konkrét kiviteltől függően) 2-3 millió Ft.
Egyesületünk a komplett vagyonvédelem; oktatási-idegenforgalmi, természetvédelmi és rehabilitációs, – összességében: komplex üzemeltetői funkciókat 5 fő munkavállaló finanszírozása – forrás igény biztosítása esetén, mintegy 10 fő/hó/átlagos statisztikai létszám alkalmazásával hosszú távon is garantálni tudja.
1 fő teljes munkaidős, környezet illetve természetvédelmi szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkező szakmai vezető munkabére, járandóságai és járulékai. Havi tervezett bruttó jövedelme 200.000- Ft éves szinten, járulékokkal együtt összesen: 3,6 millió Ft
1 fő teljes munkaidős, gazdasági illetve nonprofit szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkező gazdasági-szervezési vezető munkabére, járandóságai és járulékai. Havi tervezett bruttó jövedelme 200.000- Ft éves szinten, járulékokkal együtt összesen: 3,6 millió Ft
3 fő teljes munkaidős (műszakonként 1 fő), környezet illetve természetvédelmi szakirányú középfokú képesítéssel (polgári természetőr) rendelkező munkatárs munkabére, járandóságai és járulékai. Havi bruttó 120.000- Ft/fő éves szinten, járulékokkal együtt összesen: 6,8 millió Ft
Munkavédelmi felszerelések, eszközök az egyesület munkabér igényébe építetten kerültek kiszámításra. (eszközök fenntartási, karbantartási költségei; üzem és kenőanyagai; járőrszolgálat járműfenntartási költségei; stb)
Budapest, 2009. április 27.
Menyhért Péter
Csodálkozva szemlélem a Tamariskadomb kapcsán, hogy egyesek rögeszméje, hogyan tud fölé emelkedni egy 76 ezer fős település lakosságának a többségi érdeke fölé.
Ebben az ügyben ugyanis, kizárólag csak rögeszmés emberek, egymástól eltérő rögeszmés elképzeléseinek a bármi áron történő megvalósításáról van szó!
A 76 ezer fős Csepel 2012. évi költségvetésében ugyanis („az önkormányzat nehéz pénzügyi helyzetére hivatkozva”), csak 109 millió 257 ezer Ft (azaz. 1.400,- Ft/fő) kiadás lett előirányozva a 2012-ben megvalósítandó kerületi felújításokra és beruházásokra. (Nem tévedés. A 2012. év előirányzata csak 109,3 millió Ft!!!)
Ennek ellenére, a 2012. évben is, valamint az utána következő években is sok millió forintot terveznek elkölteni erre a „tájidegen tamariszkusz cserjéről elnevezett”, és szintén „tájidegen feketefenyőkkel beültetett” nem természetes homokdombra, amelyet a jelenleg alatta található hatalmas légóbunker építésekor (1943-ban) egyszer már széttúrtak, majd a jelenlegi formában összelapátoltak.
A fentiek miatt kérdezem, hogy van-e értelme – kizárólag presztízs szempontok miatt – annak, hogy egy nem természetes állapotú homokbucka bekerítésére, őrzésére, és a rajta lévő magánterületek kisajátítására sok millió Ft-ot költsön az önkormányzat, miközben a területen megtalálható növények, pókok és sáskák Csepel elhanyagolt területein ugyanolyan sűrűséggel megtalálhatók, mint a Tamariskadombon, az átvonuló madarak pedig semmivel nem gyakoribbak a Tamariskadombon, mint Királyerdő feketefenyővel beültetett más telkein?
Kedves Menyhért Péter!
Nincs utálat bennem azért, mert más a véleményed a természet megvédéséről.
Én és a faterom biztosíthatlak erről!
Nekem a lakótelepi erkély is arbarétum. Itt fészkelnek a virágok között a légykapók, és a rigók.
Egész télen csapatostul látogatták az erkélyemet a csepeli madár sokaság.
Ez az én házi természet védelmem, – úgy Jeniszej módra. 🙂
“nem természetes homokdombra, amelyet a jelenleg alatta található hatalmas légóbunker építésekor (1943-ban) egyszer már széttúrtak, majd a jelenlegi formában összelapátoltak.””?!” szerint:
2012. március 02., péntek – 15:54 -Na erre voltam nagyon kíváncsi!…Bár sejtettem hogyan épült, más technológiát nem tudtam elképzelni….
-Ha nem csepeli lennék és mondjuk Menyhért úr tanulmányát Nyíregyházán olvastam volna, most a hétvégén a magas benzin áraktól független azonnal útra kelnék és megtekinteném Csepel csodálatos arborétumát. Igaz a beszámolóból nagyon hiányoltam a vonatkozó törvények, kormányrendeletek és alkalmazható paragrafusokat…Azokkal sokkal érdekesebb és hivatalosabb lett volna…(de megmondom őszintén nem olvastam végig)…
Kedves “?!”, lolka, Jeniszej, meg többi értetlen fórumozó!
Értsétek meg: sem Tóth Mihálynak, sem Németh Szilárdnak nincs joga ahhoz, hogy tudatosan veszélyeztesse a domb használóit!
Próbáljatok egy kicsit empatikusabbak lenni: mit szólnátok, ha a nehezen kezelhető, vad, tinédzser fiatok meghalna egy “ártatlan” BMX versenyen a domb bozótosában?
Nem az a logikus, hogy a tulajdonos kutya kötelessége biztonságossá tenni az ingatlant, és megakadályozni a felelőtlen viselkedés következményeit?
Ti is olyan értetlenek vagytok, mint Bajor Zoltán úr, aki nem volt képes felfogni, hogy az általa tervezett “természetvédelmi járőrszolgálat” képes megvédeni az árvalányhajat, de tehetetlen a randalírozó bmx-es kölkök ellen?
Környezet és természetvédő vagyok, de ne értem: miért nem képes felfogni a vízfejű hatalom, hogy a kényszerű pénzköltésből megfelelő együttműködés révén, mindenki számára hasznos végeredmény lehet??
Üdv menyus
Kedves lolka!
Ha valóban érdekel a Tamariska-domb sorsa, és nem csak kötekedni támad kedved, akkor nézz utána akár itt is, a
http://csepel.info/?s=Tamariska
linken.
Azt hiszem, rendelkezésedre áll majd minden információ
Üdv menyus
Ebben az országban így megy minden.
http://greenfo.hu/hirek/2012/03/02/fakivagas-a-kossuth-teren
Március 15-re narancssárga katasztrófa helyzetet jósol a MOSZ és a TEK! Még mielőtt valakire rádőlne egy fa, megelőzésből kivágják!
Évekig tartó pereskedést lehet ezzel megúszni! 🙂
Kedves “Menyus”!
Látom, hogy úgy vergődsz mint nyúl a hurokban, de mivel nincs kedvem hosszabb szöveget írni, nem adom meg a kegyelem döfést, hanem helyette egy aprócska kis technikai kérdést teszek fel részedre.
Kérdésem a következő:
Hogyan kívánjátok megoldani azt az aprócska problémát, hogy a lekaszálatlan Tamariska domb védett növényei ne okozzanak légúti megbetegedéseket azoknak a környéken lakó pollenérzékeny egyéneknek, akiket az önkormányzat büntetés terhe mellett kötelez a portájukon lévő pollenszóró növények időben történő lekaszálására?
Ki fogja megtéríteni a pollenallergiás embereknek a védett növényeitek által okozott egészségügyi és egyéb károkat?
Egyelőre ennyi!
Ha ezt sikeresen megválaszolod, akkor majd küldöm a nehezebb és bonyolultabb kérdésemet is!
Menyhért Péter szerint:
2012. március 02., péntek – 19:19
Még gyerekkoromban nagyon jókat szánkóztam a dombon, aztán a nagyobbik lányom is…régi szép idők…azóta sem…de így vissza gondolva, valóban nagyon veszélyes volt, különösen az észak keleti bejárat mellett volt a legveszélyesebb lesikló mind a kettő…
-Én csak nagy tisztelettel olvasok kitartó és fáradhatatlan munkádról és nagyon jó egészséget kívánok a továbbiakban, mert nagyon úgy néz ki, hogy anyagi támogatás nem nagyon lesz ehhez a munkához. Szerintem a többiek sem rossz indulatból írják, amit írnak, csak esetleg hamarabb látják, hogy ez egy “szélmalom harc”…majd figyelem az eseményeket és szurkolok nagyon a sikerért…
Kedves “?!”
Ha valóban vergődöm, akkor lássuk: add meg a kegyelem döfést!
Kérdésedre válaszom a következő:
Mint már említettem, az egyesületünk projektje a lakosság-központúságon alapszik, nem a „nagy fene természetvédelem” mánián. Kezdettől fogva az vezérelt minket, hogy a természetvédelem egyetlen célja az emberbarát védelem lehet, hiszen ki a fenének szeretnénk megőrizni a ma valóságát, ha nem a gyerekeinknek, unokáinknak? Nekünk még ott van a sokak által idecitált „ugar, a grundok meg az erkély”, de nekik mi marad? Ezek a védtelen területek egyetlen pillanat alatt betontömeggé változhatnak, és akkor nem lesz az erkélyen sem odaszálló madár!
Tehát, alapfeladatunk a pollenallergia kiküszöbölése úgy, hogy a védett növény is megmaradjon. Ezt mi megoldottuk kézi, egyedenkénti kihúzgálással! 2003 és 2009 között kiváló eredményeket értünk el: olyan mértékben sikerült visszaszorítani a parlagfüvet, hogy a mennyiség a 2002-es évinek alig 10 %-ára csökkent. Minden év áprilisában elkezdtük kihúzni a kifejlett, de még nem virágzó parlagfüvet, és 2-3 naponta bejárva a terepet ezt ismételtük.
Sajnos, 2010-ben a Csevak vezér azzal bosszulta meg, hogy nyilvánosan megtámadtuk az mszp-t a domb miatt, hogy csak július elsején kötöttek velünk szerződést. A két hónappal későbbi munkakezdés, és a 2010-es év parlagfűnek kiváló időjárási viszonyai, + még az mszpés és a jobbikos képviselőjelöl szemétkedése abban az egy évben tragikus állapotot eredményezett. Olyan parlagfű-dömping volt, hogy külső segítségre lett szükségünk: lásd a közhasznú munkások csevakos beszervezése. Végeredményben mindezek ellenére jól dolgoztunk, mert 2011-ben a csevaknak alig volt dolga a parlagfűvel
Visszatérve a mi terveinkre: úgy kalkuláltuk, hogy az őrzés-védelem munkaerő szükséglete használható a parlagfű eltávolításra is, hiszen a domb nem képes két jelenlévő főállású őrnek 3 műszakban tényleges munkát adni. Ezt a közgazdasági abszurdot mi úgy oldottuk fel, hogy az őr egyben parlagfű-mentesítő, karbantartó, oktató-nevelő, szemétszedő és tájékoztató-látogató segítő funkciókat is ellát.
Ha tehát minden nap csak öt-tíz szál parlagfüvet távolít el egy ember, és ugyanezt teszi a többi allergén növénnyel is, akkor 3-5 éven belül KASZÁLÁS NÉLKÜL parlagfű mentes lehetne a domb!
Ezzel ellentétben mit fog Németh Szilárd és Bajor Zoltán művelni a dombbal?
Bajor úr járőrszolgálata a kellemes kis luxusterepjárón néha-néha majd körülnéz. A parlagfű mentesítést ők nem kézzel fogják megoldani, hiszen a nagy tudású környezetvédő szakember szerint a kaszálás csak segítene a homoki gyepen.
Ár az első kaszálás azt eredményezi, hogy a nehezen és lassabban növekvő védett növények arra az évre már nem fognak magot nevelni, mert a náluk százszor gyorsabb parlagfű a kaszálás után azonnal kinyírja őket. A kaszálás egyébként újabb és újabb kaszálást fog igényelni!
A dombtetőn, ahol mi is géppel kaszáltunk, 3-4 hetente egyszer legalább kaszálni kellett!
Ez a várható jövő az allergiásoknak!
Várom a nehezebb és bonyolultabb kérdésedet is!
Üdv menyus
Kedves lolka
Én nem vagyok csepeli, és másként kötődöm a dombhoz is.
Amikor először voltam a dombon, azt láttam, hogy egy ocsmány, lepusztult dzsumbuj, ahova az ember nem megy ki szívesen.
Kezdetben csak a Tenk András mániája volt a domb: ő igazi szakember, nem csak műkedvelő, mindennek utánajáró civil, mint én.
Az Andrásnak segítve, évek alatt jöttem rá, hogy milyen hihetetlen szépség és érték van itt megbújva.
Később, amikor kétnaponként húzkodtuk a gyomot, s az ember felfedezte, hogy a gondozatlannak tűnő természetes növénytömeg mennyi különleges élőlényt nevel, megszerettem ezt a helyet. Most mindent megteszek, ami lehetséges, hogy ostoba tudatlan politikusok ne tegyék tönkre ezt a picike csodát.
A szánkózás kérdése érdekes, és még megoldásra váró probléma, mert természetes, hogy a dombot is szánkózásra teremtette az isten, de a mi feladatunk ennek a biztonságos lehetővé tétele kell, hogy legyen. Amikor az ausztriai síbalesetről hallottam, az jutott először eszembe, hogy valamit csak elrontottak a sípálya üzemeltetői, ha nem volt mi megállítsa idejében azt a kislányt!
Sajnálom, hogy a Szilárddal nyílt háborúba keveredtem, de nincs más út.
Ezeknek az embereknek nincsen már egy szemernyi hitele sem, hiába mondanak szépeket.
Üdv, menyus
Lolka!
Vízágyúval “lőtték” a homokot,ha jól emlékszem 1952-ben.
Lett egy kis tó is,odajártunk fürödni. 🙂
A kilőtt homok helyére 3 “III” folyosót építettek,melyekből szobák nyíltak.
Persze “szigorúan titkos volt. 🙂
1956-ig a Mirelite használta raktárként,azóta semmi.
Pedig néhány gombatermesztőt biztos érdekelné.
Királyerdei szerint:
2012. március 03., szombat – 10:40
-Köszönöm a tájékoztatást…írásos anyag nem nagyon található róla …”Persze “szigorúan titkos volt.”….
Kedves Menyus!
A válaszod értéke 1-es, azaz. elégtelen, mert a pollenérzékeny emberek egy része nem csak a parlagfű pollenjére reagál érzékenyen, hanem az általatok dédelgetett védett növényeknek (például a homoki árvalányhajnak) a levegőbe kerülő pollenjére is!
Tekintettel arra, hogy a területet nem tudjátok lefedni, és a pollen-szétszóródást nem tudjátok megakadályozni, ezt a területet nem szabad természetes állapotban tartani egy lakott terület kellős közepén!
A néhány ember által rögeszmésen itt megvédeni szándékozott növényeknek, pókoknak és csótányoknak, a fentiek miatt, lakott területen kívül van a helye.
(Megjegyzem, hogy ilyen lakott területen kívüli elhagyatott helyszín egyre több van az országban.)
Mivel a feleleted elégtelenre sikerült, a nehezebb és bonyolultabb kérdések feltétele nem időszerű, ezért továbbra is az első kérdésemre várom a válaszodat!
“?!”
Amihez nem értsz, ahhoz ne szólj hozzá, kösz. Árvalányhaj pollen allergia, csótányok, meg egyéb hozzáértő kifejezések miatt tényleg ebbe nem kéne beleszólnod. Ezen az alapon Gellért-hegy is értéktelen semmi. De hagyjuk.
“ezt a területet nem szabad természetes állapotban tartani egy lakott terület kellős közepén”
Persze építsük, be! Ekkora ökörséget 2012-ben leírni, elképesztő. Kicsit mélyülj el a témában, -pl. urbanisztikai, teleüplési természetvédelem stb.stb- és szembesül a hülyeségiddel, amelyeket itt szajkózol. Ezen az alapon az összes fővárosi védettségű területet be kéne építeni, nem?
Jeniszej
Tebe nuzsno tozse viucsit o prirodopolzovanyie, potomu sto tü tozse gavaris dursztvo, tak “?!”.
Akkor most hogy is van ez ??
http://www.greenfo.hu/hirek/2012/02/04/mit-nekem-tamariska-domb-eros-kiralysaga-van-csepelnek
http://www.greenfo.hu/hirek/2011/11/15/mi-lesz-a-tamariska-dombbal
http://www.greenfo.hu/hirek/2011/10/26/erthetetlen-a-tamariska-domb-vedettsegenek-megszuntetese
http://www.greenfo.hu/hirek/2011/10/22/veszelyben-a-csepeli-tamariska-domb
Mindegy mit pampogtok úgy is szarrá megy ez is mint annyi más . Pont ez maradna ki?
Nem kell a sport , nem kell a közművelődés , nem lesz oktatás , kórházról már szó sincs ,másra kell a pénz. Pont a Tamariska dombra költsenek, ugyan , ? Ti még hisztek a mesében,……………királyfi ,na ne!
prof. em. Dr. islander szerint:
“teleüplési” mit jelent? 😀
“hülyeségiddel” mit jelent 😀
Jeniszej
gépelési hiba. miért mit gondoltál, mi?
de látszik, hogy csak ennyit bírsz érdemben hozzászólni.
T. Emília
hát igen….ez van.
Átlátszó kommunikációs hadova!
Amihez nem értsz, ahhoz ne szólj hozzá.
Gellért-hegy is értéktelen semmi?
Teljes sötétségről és idiotizmusról árulkodik, hogy valaki az ugar szélén, egy légópince fölé emelt elhanyagolt homokbuckát, gaz és gyomnövény társulások zsebkendőnyi nagyságú területét, Budapest szívében elterülő Gellérthegyhez mérje. )))) 😀 ((((
Jeniszej!
“Adjátok vissza a hegyeimet!” ))) 🙂 (((
Jeniszej
Fogalmad nincs a természetvédelemről, ezért nincs miről beszélnünk. Ennyi. Írhattam volna mást területet is, csak azokat meg nem tudnád merre kell keresni….bocs.
Tudod, előbb mélyülj el a témában olvasgassál egy kicsit és utána okoskodjál. De már egyszer mintha ezt bebuktad volna korábban, mert ilyen szavak, mint pl. biodiverzitás, ökológia, környezetazdálkodás, védett érték stb.stb. idegenül csengenek neked.
A sötétséget ne nálam keresd, mert én tudom miről beszélek veled ellentétben és nem minősítettem az agyi kapacitásaidat.
Tudod elmesélném a Gellért-hegy és Tamariska védettségének okait, különbségeit, értékeit stb. stb., de a gyöngy és a disznók kontextusa jut eszembe….
Dr. Grün
Az ember, ki dombra ment fel…. 🙂
megj:
Majd vinnyoghattok, ha nem lesz gaz, meg gyom, meg légópince, hanem tényleg az LMP-nek lesz igaza….
Akkor teljesül a vágyad kedves “?!” és neked sem kell többé a gyomokat kerülgetned az ugar szélén kedves Jeniszej.
egyébként még egy adalék a sok technokratának:
“Baltás forradalom: Károlyi szobra körül kivágták a fákat”
http://nol.hu/belfold/baltas_forradalom__karolyi_szobra_korul_kivagtak_a_fakat
http://greenfo.hu/hirek/2012/03/02/fakivagas-a-kossuth-teren
hajrá, csak így tovább!
prof. em. Dr. islander!
Nagy ívben lekakálom, hogy te mit hiszel! A sánta Gizi ott vitt fel először a csúcsra!
“környezetazdálkodás, védett érték stb.stb. idegenül csengenek neked”
Istenúgyse! Nem akarom Jeniszejt védeni, de mijaza “környezetazdálkodás?”
Kissé idegenül cseng nekem is!
Me a “ökológia” a hittanból ismerős, amikor hárompapos mise van, csak úgy a biodiverzitás jegyében és az győz aki jobban bírja hangerővel! ))) :-(((
Aki légvédelmi pince fölé emelt bucka természeti értékeit keresi a nagyon sötét balga ember, lehet.
Itt nincs más, mint értéktelen gaz társulás, ami itt a város szélén minden grundon megtelepszik.
Az elhanyagolt gazos terület lakóin, a közönséges sáskákon, pókokon meg mit kell védeni.
Ezek jelenléte a közvetlen telkek megművelt területeire kimondottan károsak. – úgy mind Csepelre nézve a luzer, – érdek műkedvelő természetvédők!
A nyárfák virágzása idején szösztől a környék népe éppen eléggé szenved.
A Fater az mondja, a disznóröfögést már messziről meghallja. ))) 😀 (((
Ez nála olyan foglalkozásköri ártalom.
Nem érti az Öreg, hogy egy légópincének, hogy lehet természeti értéke, amit ilyen vehemenciával védenek a magukat hozzáértőknek nevező tanult emberek.
Budafok az más! – esküszik az Öreg rá. Ott vannak értékes pincék. Az igen! Ennek a “Budafoki tájnak” és környéknek van természeti értéke.
Majd vinnyoghattok, ha nem lesz gaz, meg gyom, meg légópince, hanem tényleg az LMP-nek lesz igaza….
pl. Tamariska Residance..nem is rossz!
LMP a beton utak kertészei. 🙂
Mit jelent “Residance” ? 🙁
Residance= residence ????
Kedves “prof. em. Dr. islander”!
Nekem, mint tudományos címek nélküli “?!”-nek, csak az elküldés után jutott eszembe, hogy a 16:00-kor Menyusnak írt alábbi mondatom egyeseknél kiverheti a biztosítékot és reklamációkat válhat ki:
“A néhány ember által rögeszmésen itt megvédeni szándékozott növényeknek, pókoknak és csótányoknak, a fentiek miatt, lakott területen kívül van a helye.”
A mondatot akkor nem javítottam, mert úgy gondoltam, hogy aki tudja, hogy mit értettem csótányok alatt, az nem fog reklamálni, mert tudja, miért ne reklamáljon, aki meg nem tudja, az meg azért nem fog reklamálni, mert azt sem tudja, hogy miért reklamáljon.
Azzal a lehetőséggel azonban nem számoltam, hogy a személyedben akad egy olyan tudatlan személy is aki annak ellenére fog reklamálni (méghozzá igen durván), hogy éppen a tudatlansága készteti a reklamációra.
Azaz: a reklamáló maga fogja leleplezni a saját tudatlanságát.
A lényegre térve tájékoztatlak arról, hogy a Tamariskadomb rovarkülönlegességei közzé sorolt “Mantis religiosa” rovar, félrevezetően kapta a köznyelvben az “imádkozó sáska” nevet, mivel nincs közeli rokonságban a valódi sáskákkal. Legközelebbi rokonai ugyanis a csótányok és termeszek!
(Ezért neveztem én a Menyusnak írt szövegben egyszerűen csak “csótánynak” az imádkozó sáskát. Menyus biztosan értette, hogy miről van szó.)
Ennyit hozzáértésről kedves nagytudású “prof. em. Dr. islander”!
Kedves “prof. em. Dr. islander”!
Az előbbiek kiegészítéseként annyit jegyzek meg, hogy a köznyelvben “imádkozó sáska”-ként ismert “Mantis religiosa” rovar tudományos nevében Mantis szó jóst jelent.
Erre vonatkozik a „mantis ha kalamaia” kifejezés is, ami tulajdonképpen a nádszálakban ülő jóst, látnokot jelent.
“Ennyit hozzáértésről kedves nagytudású “prof. em. Dr. islander”!
))))) 😀 (((((
“prof. em. Dr. islander”!
A megoldás a hasznosításban rejlik!
Most énekeljük el
“Ki hajtom a nyájam a rétre………..”
Pintér Sándor megadja a hangot, lábujjhegyen kiséri a TEK! ))) 🙂 (((
http://www.facebook.com/photo.php?fbid=266884710053156&set=o.180323355321786&type=1&theater
)))))))) 😀 (((((((((
Kedves Tamariska ellenes jobbikosok és fideszesek!
A fővárosi Közgyűlésen az egyik jobbikos képviselő éppen ugyanezt ecsetelte, hogy nincs mit megvédeni. Nekik is ott, és nektek is azt tudom válaszolni:
Én elég okos vagyok ahhoz, hogy felfogjam a tényt: a Tamariska-domb védetté nyilvánításakor fennálló körülmények a mai napig fennállnak, ezért aki a védettséget megszünteti, az egy törvénysértő, hazug esküszegő!
Elég okos vagyok ahhoz is, hogy tudjam: én nem vagyok alkalmas arra, hogy akadémikusok tudományos megállapításait megkérdőjelezzem, mert a saját gyakorlati tapasztalataim sem támasztják ezt alá!
Én nem leszek olyan jelentéktelen ember sem, hogy nyolcadrangú környezetvédelmi kérdésben se merjem a nevem adni a véleményemhez, így nem osztok érdemjegyet névtelen alakoknak.
Azért érdekes, hogy ezek a baromi okos ellenzők képtelenek értelmezni a leírtakat, és még mindig nem értik a lényeget
A Csepeli Zöld Kör Egyesület projektjének ELSŐDLEGES, MEGHATÁROZÓ lényege A Németh Szilárd féle hangzatos hazugságokkal szemben a CSEPELI GYERMEKEK és a Tamariska-domb látogatóinak, csepeli POLGÁROK ÉLETÉNEK megóvása, a bármikor bekövetkezhető balesetek elkerülése!
Tényleg ennyire primitívek vagytok, hogy a legfontosabb szempontot, az egyesület és a Szilárd “természetvédelme” között nem fogjátok fel?
Sajnálom, de egy általános iskolástól is elvárható, hogy a leírt szöveget értelmezni tudja.
Üdv menyus
Kedves csepeliek!
Néhány megjegyzést is fűznöm kell a témaindító cikkhez.
A cikk szerzője azt írta: “Az 5,9 hektáros területen öt fontos feladat van: az első a terület bekerítése és éjjel-nappali őrzése; a tervek szerint a környező villanyoszlopokra kamerákat is elhelyeznek.”
A valóság ezzel szemben az, hogy a kerítés egy 0,2-es huzalból készült drótháló, ami amellett hogy nagyon csúf lesz, valójában semmilyen akadályt nem jelent a rosszindulatú, vandál, károkozó emberek ellen. Ezt a kerítést és azt is, hogy a látogatás nem lesz korlátozva, tehát a kerítéseken nem lesz kapuzárás és nem lesz belső felügyelet Bajor Zoltán úr hatalmas szakértői közreműködésének köszönhető, amit még a Demszky éra pártfogolt-kitüntetett semmittevőjeként kezdett, és most Németh Szilárd szolgájaként koronáz meg.
Nem mondom: baromi jó üzlet lesz a kerítés forgalmazóknak; a kamerákat telepítő és üzemeltető vállalkozóknak, meg persze Bajor úr őrszolgálatának.
A cikk szerzője azt írta: “A második hangsúlyos tennivaló a birtokvédelem, kisebb területrészek kisajátítása, ami egyrészt a gázcseretelepet, másrészt egy magánszemélyt érint”
Szép álom ez a telekegyesítés (Bravó álmodozó Szilárd!), de szerintem Csepelnek sokkal fontosabbakra kellene költenie a közpénzt, mit ezen telkek megvásárlására! ettől ugyanis semmi sem lesz jobb!
A cikk szerzője azt írta: “harmadik teendőként – sürgősen rendezni kell az átjátszótorony sorsát is.”
He, he Szilárdka! És hogyan szeretnéd áthelyezni, mert a hólyag biztosnak egyetlen értelmes ötlete nem volt az elmúlt másfél évben! Majd átrakjátok sutyiban néhány cimbora családi házának tetejére, hogy lehessen mentegetőzni: ezekhez nem kell önkormányzati engedély?
A cikk szerzője azt írta: “a negyedik pont – hogy óvodával, iskolával, illetve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel együttműködési megállapodást kössön: „a gyerekek legyenek a gondnokai ennek a területnek, hiszen így tanulják meg, mit is jelent a természetet védeni, az egyesület szakemberei pedig szakmailag segítenék továbbra is a munkát. Nekik már fél hektárnyi területet sikerült megtisztítanunk korábban, ott már ki is alakult a dombra jellemző, ligetes nyílt gyep”- tette hozzá a polgármester.”
Komolyan ennyire ostoba polgármestert választottunk? Óvódásokkal akarja a szemetet szedetni; a randalírozó bicikliseket megfékezni; a kábítószer neppereket távol tartani?
Ennyire h–lye a csepeli polgármester?
A madártanis magasan kvalifikált szakember meg félévente egyszer szakmailag segíti a munkát, ami várhatóan csupán látszat, értelmetlen és pazarló pénzköltés lesz??
Őszinte részvétem Csepel
Üdv menyus
A Magyar Természetvédők Szövetsége kevesli az eredményt
Kevesli a szombaton lezárult koppenhágai klímacsúcson elért eredményeket a Magyar Természetvédők Szövetsége.
A zöldszervezet a konferencia befejezését követően az MTI-hez eljuttatott közleményében rámutat: a fejlett országok ahelyett, hogy megfelelő üvegházgáz-kibocsátáscsökkentési célszámot és új, hosszú távú támogatást tettek volna le az asztalra, azért szorongatták a fejlődőket, hogy ennél jóval kevesebbet fogadjanak el. A probléma fő okozói, a fejlettek csak rövid távú politikai érdekeiket tartották szem előtt idézi a közlemény Nnimmo Bassey, a nemzetközi Föld Barátai környezetvédő szervezet elnöke szavait.
Vezető szerepet a konferencia során egyedül az állampolgárok mutattak – értékelte a zöldszervezet.
A közlemény hozzáteszi: a Föld Barátai és magyar tagszervezete, a Magyar Természetvédők Szövetsége folytatja küzdelmét az erős és igazságos klímavédelmi megállapodás érdekében.
Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelmi programvezetője hangsúlyozta: a zöld gazdaságélénkítéshez és a tartós munkahelyteremtéshez véleményük szerint olyan közgazdasági és jogi szabályozó eszközök kellenek, amelyek a fosszilis erőforrások használatának fokozatos csökkentése mellett képesek ösztönözni, és
mindenki számára hozzáférhetővé tenni a klímabarát megoldásokat. A Magyar Természetvédők Szövetsége által kezdeményezett klímatörvény is egy ilyen eszköz lenne – tette hozzá.(MTI-Budapest)
http://www.myswitzerland.com/en/zurich-sihlwald-nature-park.html
Kedves “Menyus”!
Először is megköszönöm, hogy minket (veled vitatkozókat) még kérdésbe bújtatva sem neveztél ostobának és hülyének, mint a polgármestert.
Köszönöm azt is, hogy ismét kioktattál minket arról, hogy Te mikhez vagy elég okos.
Azt viszont felesleges volt ismét leírnod, hogy szerinted mi olyan primitívek vagyunk, hogy nem fogjuk fel a legfontosabb szempontokat, mert ezt a véleményedet eddig is ismertük.
Azt is köszönöm, hogy az alább idézett szövegben közölted a céljaitokat:
“A Csepeli Zöld Kör Egyesület projektjének ELSŐDLEGES, MEGHATÁROZÓ lényege – a Németh Szilárd féle hangzatos hazugságokkal szemben – a CSEPELI GYERMEKEK és a Tamariska-domb látogatóinak, csepeli POLGÁROK ÉLETÉNEK megóvása, a bármikor bekövetkezhető balesetek elkerülése!”
A fentiek alapján most már tudhatjuk, hogy Ti nem valami régimódi természetvédelmi területet akartok a Tamariskadombon létesíteni, hanem Ti a természet védelme helyett, a Tamariskadombra tévelygő “CSEPELI GYERMEKEK és csepeli POLGÁROK ÉLETÉNEK megóvása, valamint a bármikor bekövetkezhető balesetek elkerülése” érdekében, egy “gyermek- és polgárvédelmi terület” kialakítása érdekében hirdettétek meg a Csepeli Zöld Kör Egyesület projektjét.
Ez azonban egy baromság, mert Te mint korábban “létrákon mászkáló, égő házak ablakain ki- és beugráló, magasból és vízből életeket mentő” tűzoltó, nagyon jól tudhatod, hogy ha a Tamariskadombon ilyen projektre van szükség a gyermekek és a polgárok életének a megóvásához és a balesetek megelőzéséhez, akkor a fél országot (a sokak által látogatott Gellért-hegyet, budai hegyeket, és más kirándulóhelyeket) azonnal el kellene zárni a tömegesen odalátogatók elől, mert ezeken a Tamariskadombnál sokkal veszélyesebb helyeken is bármikor előfordulhatnak balesetek!
Ha az általam leírtak értelmezése neked problémákat okoz, akkor kérj segítséget egy általános iskolástól, aki majd el fogja magyarázni, hogy miért értelmetlen erőlködés egy lakókörnyezetben lévő betonbunker fölé visszatöltött homokdombon jégkorszaki őskörnyezetet kialakításával próbálkozni, továbbá elmagyarázza azt is, hogy álszent duma a csepeli gyermekek és polgárok életének, valamint testi épségének a megóvására hivatkozni egy ilyen homokbucka esetében, miközben a sokkal veszélyesebb kirándulóhelyek korlátozás nélkül látogathatók!
A Tamariskadombot legfeljebb városi parkként volna értelme hasznosítani akkor:
– ha nem kertvárosi lakóterület tőmegközlekedéstől távol eső részén helyezkedne el,
– ha nem volna a közelében elég zöldterület Kis-Duna partján,
– ha pénzügyileg olyan jól állna Csepel, hogy most egy nagyobb összeget költsön kisajátításokra és a védelem kiépítésére, később pedig rendszeresen további milliókat költsön fenntartásra és működtetésre, miközben pénz hiánya miatt Csepel számos részén alapvető közművek hiányoznak és még a gyalogos közlekedéshez szükséges járdák sincsennek kiépítve.
Csepel jelenlegi helyzetében ugyanolyan nagy ostobaság lenne a Tamariskadombon megvalósítani a Csepeli Zöld Kör Egyesület projektjét, mint a Fidesz választási ígéretét.
Ezek bármelyikének a megvalósítása hatalmas arcátlanság is lenne a kerület legelmaradottabb részein élőkkel szemben, mert ha azok életkörülményeinek a javítására nincs pénz, akkor arcátlan dolog lenne ilyen értelmetlen presztízs ügyre közpénzt pazarolni!
Kedves “?!”
Tudom, hogy nem szép dolog értetlenkedő embereket kioktatni, de sajna szükséges!
Az értetlenségről írásodban te magad is tökéletes példát mutatsz.
Azt írtad, hogy : “A fentiek alapján most már tudhatjuk, hogy Ti nem valami régimódi természetvédelmi területet akartok a Tamariskadombon létesíteni, hanem Ti a természet védelme helyett, a Tamariskadombra tévelygő “CSEPELI GYERMEKEK és csepeli POLGÁROK ÉLETÉNEK megóvása, valamint a bármikor bekövetkezhető balesetek elkerülése” érdekében, egy “gyermek- és polgárvédelmi terület” kialakítása érdekében hirdettétek meg a Csepeli Zöld Kör Egyesület projektjét.”
Először talán próbáld meg kibetűzni az általam leírtakat, és mutasd meg hol írtam azt az ostobaságot, hogy “a természet védelme helyett”.
A feladat az volt csupán, hogy a rendelkezésre álló lehetőségekből próbáljunk meg minél több megvalósíthatót kihozni. Tudod, Csepelnek régebben sem volt pénze felesleges kiadásokra, ahogy most sincs.
KÖTELEZŐ önkormányzati alapfeladat a tulajdon védelme, a vagyon költséghatékony hasznosítása. A tulajdonos KÖTELESSÉGE, hogy gondoskodjon ingatlana megóvásáról, és teljes anyagi felelősséggel tartozik az általa okozott mindennemű kárért. Ha valaki például szörnyethal, mert egy balesetveszélyes ösvényen elesik, akkor az ingatlan tulajdonosa kártérítéssel tartozik, melynek összege akár 100 millió Ft is lehet.
A vagyonvédelem céljára KELL elegendő forrást biztosítani az önkormányzat aktuális költségvetésében.
Ha tehát a vagyonvédelem forrásaiból, és a szintén rendelkezésre álló, csak természetvédelmi célra fordítható Környezetvédelmi Alap felhasználásából egy olyan zárt parkot csinálunk, ami természetvédelmi, oktatási, idegenforgalmi, és vagyonhasznosítási projekt is egyben, KÜLÖN FELESLEGES PÉNZ NÉLKÜL, akkor talán láthatóvá válik már neked is, hogy miről van szó.
Olyan ostobaságokat, mint hogy ingatlanokat vásároljon az önkormányzat, csak a Szilárd állított, – meg te.
Persze, lehetnek sokkal veszélyesebb helyek is, de azok felelőssége, nem a miénk -azzal törődjön a terület tulajdonosa.
Üdv menyus
Kedves Menyus!
A probléma attól kezdve vált igazán súlyossá, amikor a Tamariskadombra vonatkozó elképzeléseid a rögeszméddé váltak.
Ettől kezdve szerinted mindenki ostoba, aki az ügyről másként gondolkodik mint Te.
A 20:08-as írásodban javasoltad például, hogy próbáljam meg kibetűzni, hogy hol írtad, hogy “a természet védelme helyett” akartok Ti “gyermek- és polgárvédelmi terület” kialakítani.
Te már annyira becsavarodtál, hogy képtelen vagy észrevenni azt is, hogy amikor azt írtad, hogy “A Csepeli Zöld Kör Egyesület projektjének ELSŐDLEGES, MEGHATÁROZÓ lényege a CSEPELI GYERMEKEK és a Tamariska-domb látogatóinak, csepeli POLGÁROK ÉLETÉNEK megóvása, a bármikor bekövetkezhető balesetek elkerülése”, azzal elismerted azt, hogy az idézőjelbe tett szövegben meghatározott cél mögött minden egyéb (pl.: a természetvédelem is) csak másodlagos lehet.
Papolsz itt a terület költséghatékony hasznosításáról, miközben azt még magad is biztosan képes vagy felérni ésszel, hogy a területnek nem ez a legoptimálisabb hasznosítási módja, mert az általatok javasolt megoldás az első befektetés után is csak a közpénzt viszi folyamatosan.
A rögeszmés gondolkodással odáig jutottál, az utolsó mondatot már úgy írtad le mintha Te lennél ennek a területnek a tulajdonosa.
Azonban még ezzel sem volna baj, ha a terveiteket az önkormányzati közpénzből történő megvalósítás helyett, magánpénzből vagy befektetői pénzből finanszíroznátok.
Az eddigieket összegezve az a véleményem, hogy akkor is nagy baromság követne el a csepeli önkormányzat ha a Ti ötletekre pazarolnák a csepeli közpénzeket, és akkor is ha a jelenleg ismert saját elképzeléseinek a megvalósítására, mert egyik változatnak lesz semmi hozadéka, miközben mindkét változat folyamatosan jelentős közpénz ráfordítást igényel akkor, amikor ennél sokkal fontosabb dolgokra sincs pénze az önkormányzatnak!
A fentiekkel részemről lezártam a témát mindaddig, ameddig nem kerül sor közpénzek kidobására ennek az értelmetlen ötletnek a megvalósítása céljából. Téged pedig nem győzködlek, mert belátásra képtelen figurára nem érdemes energiát pazarolni.
Tehát ezentúl szórakozz egyedül a pókjaiddal és csótányaiddal, de ne akarj hozzá közpénzt igénybe venni, mert a Csepel elmaradott területein élő emberek életkörülményeinek a javításához sem áll rendelkezésre elegendő közpénz!
Remélem, hogy annyit azért még képes vagy belátni, hogy először a csepeli embereket kell védeni, és csak utána a pókokat, csótányokat és az átvonuló költöző madarakat?
)))))))) 😀 ((((((((( ))))))))) 😀 ((((((((((
Kedves “?!”
Nehéz olyannal vitázni aki képtelen a leírt fogalmakat értelmezni, aki nem érti a használt fogalmak jelentését sem.
A “helyett” szónak nem létezik olyan értelme, mely egy projekt céljait, megközelítését, rangsorolná. Ha logikai hasonlatot kellene keresnem, akkor a VAGY sosem kompatibilis az ÉS fogalmával.
Tudatlanságodról teszel ismét tanúbizonyságot, mert sem a természetvédelem, sem a közvagyon védelme nem képzelhető el közpénz nélkül.
Elnézést kérek, mert tévedtem akkor, amikor azt hittem: képes vagy logikus értelmezésre és véleményalkotásra.
Ezután is nyugodtan ócsárolhatsz -ez biztosan kielégülést okoz neked.
Üdv menyus