Csepel.info

Egyre inkább gyengülnek Európa makrogazdasági kilátásai, amely veszélyezteti a takarékossági programok végrehajtását – indokolta kedd hajnali döntését a hitelminősítő.

Az Európai Unió kilenc tagállamát – köztük nyolc euróövezeti tagország – adósosztályzatát, illetve besorolásaik kilátását rontotta kedden a Moody’s Investors Service, egyebek mellett arra a véleményére hivatkozva, hogy egyre gyengülnek Európa makrogazdasági kilátásai, és ez veszélyezteti a takarékossági programok végrehajtását.

A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja kedd hajnalban, az európai és amerikai piaci zárások után Londonban bejelentette, hogy Ausztria, Franciaország és Nagy-Britannia lehetséges legjobb, “AAA” szuverén besorolásainak kilátását az eddigi stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra módosította. A cég emellett hat euróövezeti tagállam, Olaszország, Málta, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország adósosztályzatait visszaminősítette, és mindegyik új osztályzatra szintén negatív kilátást hagyott érvényben.

Portugália besorolását a Moody’s a már mélyen spekulatív “BA3” – a többi hitelminősítő osztályzati módszertanában “BB mínusz”-nak megfelelő – szintre süllyesztette. Ez az adósosztályzat két osztattal gyengébb a cég által Magyarországra érvényben tartott “BA1” minősítésnél.

Forrás: Origo

Görögország: Isten hozta a harmadik világban!

Görögországnak esélye sincs, hogy az eurózóna kötelékein belül talpra álljon. A hatodik éve húzódó és egyre mélyebb recesszióban lévő dél-európai államra kényszerített megszorítások csak felgyorsítják a folyamatot, amely a  görög hullócsillagot a fejlett országok klubbjából egyenesen a harmadik világ országainak sorába száműzi. A 305 milliárd dolláros görög GDP már most is az egyik legkisebb Európában, s a gazdaság zsugorodásának üteme alapján Görögország gyorsan a kontinens egyértelmű sereghajtójává válhat. A görög GDP két éven belül Egyiptom szintjére süllyedhet, amennyiben a gazdaság konzervatív becslések szerint is 6 százalékos zsugorodását nem állítják meg, s fél évtized múlva gazdasága egy szintre kerülhet Nigériával.

Az ország nemzetközi hitelezői által követelt megszorítások a közgazdászok szerint nem elegendők arra, hogy Görögországot “megmentsék”. Az ország az euróövezeten belül egyáltalán nem versenyképes, az aggasztóan magas munkanélküliség miatt, illetve az ipar és a fejlett országokra jellemző szellemi tőke hiányában nem is tud újra azzá válni.

A brüsszeli válságkezelési terv implementálása a bérek jelentős csökkenésével, végső soron pedig az egyre vékonyodó középosztály teljes eltűnésével (így a gazdasági felhajtóerő teljes megszűnésével) járna, míg a szolgáltatások ára továbbra is az észak-európai színvonalon maradna. Ez – gazdasági növekedés hiányában – tovább mélyítené az ország válságát és egyre inkább hasonlatossá tenné azt a harmadik világ országaihoz. Görögország egyetlen esélye a túlélésre, ha feladja az eurót és visszatér a drachmához. Ez az egyetlen lehetősége arra, hogy elkerülje a végleges leszakadást Európától.

Forrás: Ecoline

A rendőrök letartóztatnák az IMF-delegációt

Egyre többen alszanak az utcákon, és a lakosság kétségbeesése sosem látott mértékben nő Görögországban – olvasható a The Guardian című brit napilap összeállításában.

Társadalmi robbanás fenyegeti Görögországot, ahol a kormány újabb húsbavágó megszorító intézkedéseket fogadott el, hogy hozzájusson a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) által biztosított második hitelcsomaghoz.

Több ezren tüntettek a görög parlament előtt, amikor a törvényhozás vitát kezdett a szóban forgó 130 milliárd eurós hitelcsomagról, amely Lukasz Papadémosz miniszterelnök és szövetségesei szerint az egyetlen megoldás a gazdasági összeomlás és a társadalmi káosz elkerülésére. Ám a politikusok – párthovatartozástól függetlenül – korántsem biztosak ebben, ráadásul kivétel nélkül úgy hiszik: akár elfogadják az új mentőcsomagot, akár nem, “átkozottak lesznek”.

Helena Smith, a londoni lap újságírója – aki több mint két évtizede tevékenykedik athéni tudósítóként – szokatlan feszültségről számol be a görög fővárosból, ahol a bérek és nyugdíjak könyörtelen megvágása, az adóemelések és kiadáscsökkentő reformok önmaga árnyékává tették Görögországot.

Ötödik éve recesszióban

Az immáron ötödik éve recesszióban lévő égei állam napról-napra jobban szétfoszlik a varrásai mentén; késő éjjel férfiak és nők guberálnak a szemetesekben, és egyre többen válnak hajléktalanná – derült ki a Smith által felvázolt hangulatképekből. Az Eurostat múlt heti felmérése szerint a szegénység a görög társadalom több mint egyharmadát nyelte el: a munkanélküliek száma meghaladta az egymilliót, amivel egy hónap alatt rekordmagasságba, 19 százalékról 20,9 százalékra emelkedett az állástalanok aránya.

Senki sem fizet többé senkinek?

“Semmi sem működik. Senki sem fizet többé senkinek, az állam nemhogy egyszerűen omladozik, hanem teljes pangásban van” – mondta ezzel összefüggésben Giorgosz Kircosz jeles politikai kommentátor. “Ezeknek a fiúknak tényleg el kellene veszíteniük az állásukat. Mindenben elszámították magukat” – mondta az ország mentőcsomagját összeállító nemzetközi trojkára – az Európai Bizottságra, az IMF-re és az Európai Központi Bankra (EKB) – utalva. Kircosz azon véleményének adott hangot, hogy megértette a rendőrszakszervezeteket, amelyek pénteken az említett tárgyalódelegáció letartóztatását követelték. “Talán igazuk van” – jegyezte meg.

Ilyen beszédmód és közhangulat mellett könnyen belátható, hogy a politikusok miért nem mernek még több terhet rakni a lakosságra. “Nem akarjuk országunkat egy marginalizálódott harmadik világbeli állammá tenni, ahol az emberek rabszolgasorban kénytelenek élni. Ha folytatjuk ezeket az intézkedéseket, pontosan ez fog történni” – fogalmazott a vasárnapi szavazás előtt egy neve elhallgatását kérő görög képviselő. Ott, ahol képviselők már az utcán sétálva sem érezhetik biztonságban magukat, a pénteken lemondott miniszterek nem csak a politikai osztályt eluraló pánikot jelzik, hanem a társadalom mentőcsomaggal szembeni törékeny támogatását is.

“Gyilkos bankárok” és “Nem leszünk rabszolgák”

Mára a két évvel ezelőtti “IMF, haza!”- típusú falfeliratokhoz képest “gyilkos bankárok” és “nem leszünk rabszolgák” dühös graffitik olvashatók. Az utca ismét forrong, az ellenállás csökkenésének semmi jele, a költségcsökkentő reformokat ellenző baloldal támogatottsága napról napra nő, beleértve a militáns Kommunista Pártot. “Statáriumot kell bevezetni a szóban forgó intézkedések életbe léptetéséhez” – mondta Giorgosz Kircosz.

A The Guardian azonban egy másik összeállításában arra hívta fel a figyelmet, hogy sokan kikerülhetetlennek látják a megszorító intézkedéseket, mondván, hogy az ország már úgyis csődbe jutott. “Essünk túl rajta. Akkor tudnánk, hogy mindössze 250 eurónk van egy hónapban, és újrakezdhetnénk” – idézte a lap egy neve elhallgatását kérő oktatásügyi tisztségviselőt. “Ez nem az emberek Európája, amiről álmodtunk” – tette hozzá.

Forrás: Hirado.hu