MTI, Fidesz.hu
Illés Zoltán
Az idén mintegy 15 milliárd forint áll rendelkezésre a lakossági szelektív hulladék gyűjtésére és újrahasznosítására, ez mintegy 80 ezer tonna hulladék begyűjtésére elegendő, a jövőben ezt a mennyiséget növelni kívánják – közölte Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár szerdán Budapesten a témáról tartott sajtótájékoztatón.
Elmondta: a szelektív gyűjtés arányának növelése érdekében országos megállapodást kötnek a közszolgáltatókkal a lakossági szelektívhulladék-gyűjtésről, emellett pedig bevezetik a tonnánkénti 20 eurós, mintegy 6.000 forintos lerakási díjat, hogy a gyűjtést a lakosság körében ösztönözzék.
Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) ügyvezetője hozzátette, hogy a jövőben szeretnék elérni a 60 százalékot meghaladó szelektívhulladék-gyűjtési arányt a lakosságnál, ám ez csak távoli cél lehet, mert jelenleg ez az arány a csomagolóanyagokat tekintve is csupán mintegy 10 százalék. A szelektív gyűjtést a termékdíjból származó bevételekből finanszírozzák, az idén a várhatóan 60 milliárd forint körüli bevételből 15 milliárdot fordítanak erre a célra. Jövőre a termékdíjbevétel a tervek szerint 85 milliárd forintra nő, amiből 30 milliárd forintot szánnak a szelektív gyűjtésre.
A sajtótájékoztatót követően az OHÜ ügyvezetője öt közszolgáltató céggel írt alá megállapodást a szaktárcánál. A megállapodásban részt vevő cégek az FKF Zrt. (Budapest), a Biokom Kft. (Pécs), az A.K.S.D. Kft. (Debrecen), továbbá a Térségi Hulladékgazdálkodási Kft. (Nyíregyháza), valamint az AVE Miskolc Kft. (Miskolc). Az említett cégeken kívül még több mint 100 közszolgáltatóval szeretnének szerződést kötni ezen a területen.
Vámosi Oszkár az MTI kérdésére válaszolva elmondta: Magyarországon évente mintegy 4-4,5 millió tonna hulladék keletkezik, ebből a lakossági hulladék 2,5 millió tonnát tesz ki. A lakossági hulladékmennyiségből 860 ezer tonna a csomagolási hulladék, amelyből szelektíven mintegy 80 ezer tonnát szeretnének begyűjteni az idén. Hozzátette: ez a mennyiség mintegy 20-25 százalékkal több, mint tavaly és tavalyelőtt volt.
Ha ezek az okos emberek egyszer végre rájönnének, hogy az embereket érdekelté
kell tenni a gyűjtésben, talán sikerülne előrébb jutnunk!
Fordított arány, minél jobban gyűjtök szelektíven, annál drágább a szemét díj. A spájzban már mozdulni sem lehet a szelektivitástól és még hasznot is húznak a szelektívemből (újra hasznosítás és a haszon újra eladása)…akkor miért…Nem érdekelté fognak tenni, majd büntetnek, jön a szemét kommandó és lecsap, ha keveredés van a kukában…
lolka! A szelektív gyűjtés szinte amióta bevezették ráfizetéses. Hülyeségeket akkor írjanak, ha ismerik az iparágat.
A két idézett potentát jól kitalálta ezt a 60 %-ot, csak ahol totál szelektíven gyűjtenek házhoz menve, ott sem sikerült ilyen mértékben. Pedig minél kisebb a település, annál könnyebb.
Szomorú vagyok, hogy 40 éves paradigmákat nem vagyunk képesek meglépni. Nem a hulladékot kell eltakarítani, hanem korlátozni (vagy kiiktatni) kell a képződés lehetőségét.
“Államtitkár Úr XY …. jelentem”,
ez a megkövetelt megszólítása az államtitkár úrnak, aki mamelukjaival feltöltötte a közigazgatást ésaki kinyilatkozta a sajtóban hogy a miniszterelnökúrhoz lojálisabb,mint a környezetvédelem érdekeihez.
Olyan emberekkel tömte tele a tárcát, akik székfoglalójuk után “tanulmányútra” indultak a kormányhivatalokba, hogy elsajátítsák a szakmai alapjait. A másik fele a csapatának (pl. nőzaklató, akit ki kellett rakni a minisztériumból mer kinos volt) végül a Környezetvédelmi Felügyelőséget is megjárva az OHÜ-ben kötött ki. Ott boldogítja a népet.
Fényes csapat….