Csepel.info

Index

A fővárosi önkormányzat nem teljesítette szerződésben vállalt kötelességét, nem fizette ki az éves kompenzációs támogatást, hanem hagyta, hogy a BKV évről évre hitelből fedezze azt. Így a társaság a 2002 és 2010 között teljesen eladósodott, ebben a 8 évben csak a kamatokra 41 milliárd forintot fizetett ki, és pénzügyi válságba jutott – áll az Állami Számvevőszék jelentésében.

Az ÁSZ 2002 és 2010 között vizsgálta a BKV gazdálkodását, valamint azt, hogy mi vezetett a mai pénzügyi krízishelyzethez. 2002 azért jó kiindulási alap a szervezet szerint, mert ekkor nullázta le az akkori kormány a BKV hiteleit az akkori 30 milliárdos adósság átvállalásával. A 2002-es 0 forint adósságállomány mára 78 milliárdra nőtt, amiből az idei tőketörlesztési kötelezettség például 36 milliárd forint.

Másik nagyon fontos dátum a vizsgálat szerint 2004, amikor a főváros és a BKV vezetői 8 éves szolgáltatási szerződést írtak alá. A szerződésben az állt, hogy a BKV minden évben kompenzációs igényt nyújt be arról az összegről, ami az összes bevétele és az összes kiadása között kimutatható. Magyarán az éves veszteséget a fővárosi önkormányzat finanszírozza (ez hozzávetőleg 31-39 milliárd forint volt az ÁSz számításai szerint), mint a tömegközlekedési szolgáltatás megrendelője.

Az ÁSZ tanulmánynak az a lényege, hogy ezt a kompenzációs igényt a BKV vezetői – az első év kivételével – nem nyújtották be, a főváros pedig nem fizette ki – csak részben. Ehelyett az érintett szakbizottságok (tulajdonosi, gazdasági, városüzemeltetési) döntései alapján hagyták, hogy a lyukakat a BKV hitelekkel tömje be. A hitelállomány mára akkorára nőtt, hogy azt állami konszolidáció nélkül nem lehet kezelni. A kamatokra a BKV az ÁSZ számításai szerint 41 milliárd forintot költött 8 év alatt, amire nem lett volna szükség, ha a főváros kifizette volna az éves kompenzációt.

A BKV pénzügyi politikája – mivel a hitelek épp, hogy a működést biztosították –, nem tette lehetővé, hogy a járműparkot és az infrastruktúrát megfelelő mértékben megújítsák, ezért az általános műszaki állapot kritikussá vált.

A jelentés összegzése szerint a helyzet azért fajult idáig, mert a főváros egyrészt nem teljesítte szerződésben vállalt fizetési kötelezettségét, másrészt csak részben ellenőrizte a BKV működését. A szakbizottságok elnézték és elhallgatták a társaság eladósodását, amire az akkori főpolgármester, Demszky Gábor sem hívta fel a figyelmet.

A jelentés szerint hibás volt a BKV vezetése is, mert nem tárta fel a hitelfelvételekkel járó kockázatokat. A tanulmány arról is beszámol, hogy a BKV vezetői szokatlanul magas juttatásokat kaptak, és a BKV-dolgozók átlagbére is 17-22 százalékkal magasabb, mint a személyszállításban dolgozók fizetése.

Az ÁSZ eljuttatja jelentését a legfőbb ügyésznek, aki dönt arról, hogy indít-e eljárást az ügyben.

Budapest teljes mértékben elfogadja a jelentésben foglaltakat és elfogadja az ÁSZ iránymutatásait is, áll a főpolgármester közleményében. A főváros több értelemben is a BKV városi szintű fenntartásának megszervezésén munkálkodik. Már a 2012. évre is – az igen szűkös forrásokból – összesen 30 milliárd forintot különít el a tömegközlekedés működésének finanszírozására, és folytatja a 2010 novemberében megkezdett átszervezéseket és szükséges fejlesztéseket is.

index.hu

This entry was posted on 2012. január 19. csütörtök at 22:40 and is filed under Önkormányzat, Közlekedés, Közpénzek. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.