Csepel.hu
2012. január 1-jétől a képviselő-testület 2011. július 18-i döntésének értelmében az idén újjátelepítésének 300. évfordulóját ünneplő Csepelnek hivatalosan is új címere és zászlaja van.
A címer zöld mezőn, kék ég előtt ágaskodó fehér paripát ábrázol, utalva a település és a sziget névadójára, Csepelre, Árpád vezér főlovászára. A magyarság szent állata, a fehér ló egyben a fejedelmi házat is megjeleníti. Ugyancsak az Árpád-házra utal a címer feletti lovagi sisakon álló korona, amely III. Béla királyi fejékét idézi. (Csepel a középkorban királyi vadaskert volt, számos nagy vadászat színhelye. III. Béla királyunk Barbarossa (Rőtszakállú) Frigyes császárral is rendezett közös vadászatot e területen.)
A sisaktakaró fátyolszalagok kék-arany és vörös-ezüst színei pedig a város hagyományos színeit jeleníti meg.
A zászlót váltakozó piros és zöld lángnyelvek szegélyezik. A címer a közepén található a jelmondattal: Csepel- Árpád földje- a magyar ipar bölcsője.
Kitzinger Adrienn- csepel.hu
“A címer a közepén található a jelmondattal: Csepel- Árpád följe- a magyar ipar bölcsője”
Most följe vagy földje?! Azért kapta a Csepel nevet mert a zÁrpádföld már foglalt volt a Honfoglalás előtt?! Még szerencse, hogy Csepel vezér Árpád földije volt! ))) 🙂 (((
kb. leszarom, hogy Csepel címere hogy néz ki.
“Az árhullám 1838. március 10-én jutott el a Csepel-szigethez”
“Csepel 114 házából 106 teljesen elpusztult”
http://dunaiszigetek.blogspot.com/2011/11/csepeli-exodus-1838.html
Ez nem volt 300 éve ez… 🙂 Most akkor ez hogyisvanez?
…Mennyibe fog kerülni a hülyeség???
“Az első, a kisebbik baj az, hogy a település nem lesz jövőre 300 éves. Sokféle alapítási időpont jöhet szóba a meglehetősen bizonytalan 1170-es alakulástól, a feltehetően 1742-es újbóli községgé alakulásán át az 1838-as árvíz utáni újratelepülésig, de az 1712-es évszám semmiképpen. Mindössze annyi történt ekkor, hogy véletlenül és szerencsére fennmaradt egy úrbéri szerződés a Csepel-szigetnél jóval nagyobb Ráckevei uradalom és néhány német származású jobbágy között az uradalom északi részére történő település feltételeiről. Ilyen úrbéri szerződést kötött általában minden letelepedni szándékozó, csak azok nem maradtak fenn. A szerződést aláíró három család ráadásul nem is telepedett le Csepelen, ahogy az 1715-ös összeírás, mely Csepel-pusztán nem talált senkit, illetve az 1720-as összeírás, mely talált 19 családot, de ezek között az aláírók nem szerepelnek bizonyítja. A sziget egyik legkisebb települése csak 1742-ben alakul községgé, ahogy azt egy pecsét, mely a címer és az 1742-es évszámot tartalmazza, igazolja. Ettől persze még lehet jövőre címert változtatni.”
A régi címer is igen régi volt! 🙂
Ezek külsőségek, és elég nagy baj ha evvel etetik az embereket! Mi volt a baj a
régivel? Talán, hogy az itt élő dolgos emberekre utalt? Csinálunk magunknak
eredet mondát, mint a románok a dákokkal?
-“a magyar ipar bölcsője”
Máshol meg valami olyasmit olvastam:”bölcsőd az,majdan sírod is…”
Bele lehetett volna venni ezt is.
Remélem, hogy nem sokáig lesz Csepelnek ez a jelképe! Miért bántotta a szemét az új önkormánynak. Az Isten adta nép nem kérte a cserét.
🙁
A szakduma amely saját magát cáfolja meg.
Dr. Bertényi Iván professor emeritus, a
heraldika magyarországi szaktekintélye
mondott véleményt a régi és az új címerváltozatokról.
Mind a három címerábrázolás megfelel a
heraldikai hagyományoknak, különösen, ha
pajzskorona helyett sisak fölé tett koronát
használunk. Szokatlan, de nem szabálytalan
a III. Béla-kori korona alkalmazása.
A II-es változat, az ágaskodó fehér (ezüst)
ló jól kifejezi a történelmi múltat, de nem
emelhető kifogás a III-as verzió ellen
sem, amelyen térképszerűen értelmezhető
kék-ezüst-vörös-zöld mezőkre osztott
pajzs látható.
A hagyományos ezüstcsoroszlyát és ekét,
valamint arany búzakalászokat ábrázoló
I-es számú címerváltozat sem kifogásolható,
hiszen régi történelmi címer, ami a
XIX. századig tökéletesen kifejezte az akkori
életformát, ám mivel a század végén
Csepel hatalmas ipari centrummá fejlődött, (mivé fejlődött? – ejha! és ezt a ló jelképezi az újban?- mi a szösz.)
napjainkban már kissé anakronisztikus lehet. (A az ipar temetőjét egy koporsó fejezné ki a legjobban. 🙂 )
A címer nem egyedi, számos településnek volt és van ugyanilyen címer. (Azért van ilyen címerük számos településnek, mert ott az önkormányzatok tisztelik a népet és a dolgos kétkezű munkásemberek hagyományait.)
A Faterom foglalkozásának ártalmainak tudható be, hogy a címer közepén egy ágaskodó kan disznót látna szívesen.
Mert talán ez is kifejezne valamit.
))) 😀 (((
Szerintem addig vidd a faterodat orvoshoz, amíg nem kezdi éjszaka a környék ólait látogatni ágaskodó kandisznó reményében.
Borzalom amit előadtok! -Minősít benneteket. Igaz, hogy nem sokra, de minősit.
Lehet olyan címert csinálni, amelyik heraldikailag jó, de semmilyen kötődése nincs az ott élő emberekhez. A régi legalább évszázados múltra emlékeztetett és a múlt győkereivel erősítette ezt a települést. A mainak semmi köze se a múlthoz, se a jelenhez, (megkockáztatom) a jővőhöz sem.
Az ágaskodó paripa az egy herélt lovat jelent. A páncél süveg meg inkább formáz egy cilindert. Mindkettő az urak jelképe. Azoké, akik régen is csak javainkat levadászni jártak ide és most is csak értékeink lenyúlása végett vannak köztünk néhány éve.
A cirádás körítés pedig a félrebeszélés és szemfényvesztés összevisszaságát jelképezi.
A modern nagyipart és annak munkásait megjelenítő vasas kék piros színeket kiírtották és a nacionalizmus jelent meg helyette. Csepel pedig mindíg Európa volt ezen a szigeten. Egy kohó a szó átvitt és valós értelmében egyaránt.
A fater foglalkozási ártalma disznóröfögést vél felfedezni, min azok az urak, akik a szigetre jártak vaddisznót vadászni. Lehet, hogy nem herélt lóval?
Mégis csak Zsonyo szerint mondottak igazak lehetnek. Bólogat a Faterom is
Kedves Zonyo!
Talán úgy hiszik, hogy úri negyed lesz ezentúl Csepel :). Talán már a dátum is megvan, amikor fellövik a Holdra mindazokat, akik nem illenek a köreikbe.
Csak tudnám, ki fog akkor rájuk dolgozni?
Nekem ezzel a címerrel kapcsolatban két észrevételem van.
Az első az, hogy a címerben látható ú.n. “csőrös” sisakot kb. 150 évvel III. Béla halála után kezdték használni, ezért Ő és Rőtszakálú Frigyes nem vadászhatott ilyen sisakban Csepel-szigeten.
A második az, hogy a címerben lévő sisak rostélyán nincs kitekintő nyílás, továbbá a leeresztett állapotban lévő sisakrostély kétoldalt le van szegecselve, ezért a viselője nem láthatott ki a sisak alól.
Utóbbi probléma miatt ez a sisak nem III. Béla, hanem II. (Vak) Béla sisakja lehetett, mert neki nem szüksége arra, hogy kilásson a sisak alól.
Tehát egy kicsit keverednek a címerben a korok és a történelmi személyek, de ettől ez a címer nem rosszabb mint az előző, amelyről legtöbben azt sem tudták megállapítani, hogy mit ábrázol.
“?!” szerint:
2012. január 02., hétfő – 18:47
Sisakban nem vadásztak-főleg ha ki sem láttak belőle,nehogy úgy járjanak mint Zrínyi pár századdal később.(Nostradamus súghatott nékik-időben visszafelé.)
Ami biztos.
1) Ami giccs az giccs , de hát erről nem tehet Ernő barátom csak a megrendelő.
2) Ennek a förmedvénynek semmi köze Csepelhez
3) Ez is csak addig lesz címer amíg vagytok , már nem soká!
A jelmondat meg szánalmas
Csaba elvtárs, te is csak betelepülő vagy, ha nem tudod, mit jelent Csepel, és nem tudod mihez kapcsolni. Akkor meg mit okoskodsz?
Na mi van bérseggnyaló?
Biztos , hogy fizetett seggnyalók vagytok , mert tisztességes ember magától ingyen nem lelkendezik a gengsztereknek.
A Magyar ipar bölcsője , pedig nem Csepel volt hanem Selmecbánya , Ózd , Diósgyőr és Resica……….Tehát ez durva hamisítás.
Csepel mint közismert már aki tudja 1892 óta telephelye , majd székhelye a Weiss Manfréd
és Berthold által alapított üzemnek.
Tisztán német vezetéssel, és munkaerővel kezdtek termelni . Csak a világháború közeledtével duzzadt fel a munkáslétszám magyarokkal.
Emiatt a címerben jogos lenne a Dávid csillagot vagy a menórát elhelyezni , elismerve a zsidó nagyiparos országépítő munkásságát amivel a végsőkig kitartott Magyarország és Csepel mellett.
És a korona az mit jelent??